A ruhásszekrény titka

Amikor a hangot összekapcsolják a természettel, a tájjal, majd az építészettel, többszólamú örökségvédelmi ­program születik. Ennek az igyekezetnek köszönhetően alakult élő hangszerré a kőszegi Városkút, tért vissza a gregorián és állandósult az „erdő szava” a salföldi pálos kolostor romjainál. A cél, hogy ahol keletkezhetett zene és van hangzó környezet, az fennmaradjon és hasznosuljon.

Az egykori salföldi kolostort és környezetét a Hang-táj projekt részeként rekonstruálták Fotó: Picasa Forrás: Mizsei Zoltán

A kőszegi Jézus Szíve-templom tornya nem mindennapi felfedezés színhelye. Mizsei Zoltán egyházzenész, kutató és karvezető nagyon elcsodálkozott, amikor kinyitotta az itt álló szekrény ajtaját. Megközelítőleg ezer régi kottát talált benne, a város hangzó múltjának tanúit: egykori kadétok műszaki rajzainak hátuljára lejegyzett dalokat, templomi énekeket. A kottákat lehozták egy fűtött terembe, a római katolikus egyház közösségi házába. Utólag úgy látják, nagyon jó szolgálatot tett a torony és benne a ruhásszekrény, mivel a biztonságos tárolásnak köszönhetően a dokumentumok sérülés nélkül vészelték át a nehéz időket, a két világháborút, és mindazt, ami utána jött. A felfedezés annak ellenére jelentős, hogy az állomány legidősebb darabja is csak XIX. század végi. Gazdagítja viszont a Szent Jakab-templom egykori anyaga. A többrétegű dokumentumegyüttes rendszerezése már elkezdődött. Digitalizálják, katalogizálják, majd hozzáférhetővé teszik bárki számára.

Csaknem ezer feldolgozatlan régi kottát találtak a kőszegi Jézus Szíve-templom tornyában
Fotó: Mizsei Zoltán

Muzsika kedvtelésre

Amikor Mizsei Zoltán Kőszegre került, észrevette, hogy a városnak nagyon szép a hangja. Kutatni kezdte, milyen zene jellemezte a települést a múltban, milyen jellemzi most, milyen a hangzó környezet. Azt eddig is tudták, hogy a jezsuitáknak és a bencéseknek köszönhetően már jóval korábban is aktív volt itt a zenei élet, írott forrással azonban nem rendelkeztek erre az időszakra vonatkozóan. A legkorábbiak a XVIII. század utolsó harmadából maradtak fenn, amikor a város zenei testületét alkotó „tornyosok” kezükbe vették a közművelődés irányítását.

Bár a kutatók a XX. század második felében több magyarországi város zenei életét feltárták, publikálták, Kőszegre nem jutottak el. A feljegyzésekből tudtak néhányan a kőszegi ruhásszekrényről és a benne lévő kottákról, de nem foglalkoztak vele. Úgy vélték, hogy ez az a korszak, a XIX. század vége, amikor boldog-boldogtalan zenét szerzett. Mizsei Zoltán azonban úgy gondolta, a városra nézve fontos, kik voltak ezek az emberek. Őt megelőzően, a második világháború környékén Szabó János karnagy rendezte mappákba elődei műveit, a kórus történetéről­ ­­Szerdahelyi Imre írt könyvet. A kottatárat mégsem nézte át senki, a repertoárt elfeledték.

A hangkutatás a városi múzeumra is kiterjedt. Itt régi polgári családok gyűjteményeire, szerzeményeire bukkantak. Köztük egy volt helyi tűzoltómester nagyon érzékeny dala, a Kőszegi emlék, amely azért fontos, mert Schubert és Schumann műveihez mérhető. Egy nagy formátumú zeneszerző is született a városban, Kárpáti Sándor, mondja Mizsei Zoltán. Hogy művei ismertté váljanak, Sopron – ahol a zeneköltő élt –, valamint Kőszeg – ahol született – összefogott, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI) pedig elkezdte digitalizálni Kárpáti kottáit. Operák, oratóriumok, műdalok, orgonaművek, vonósnégyesek alkotják az életművet.

A kezdeményezők legfőbb igyekezete elérte célját, a településlakókban tudatosult: elődeik igen magas színvonalon muzsikáltak saját kedvtelésükre. Felismerték, van egy olyan szerzőjük, akit érdemes bevezetni a magyar zenetörténetbe, és voltak olyan, csehországi gyökerekkel rendelkező karnagyaik, akik a egyházi zenében alkottak kiemelkedőt. A polgárok az ő szerzeményeiket énekelték, a fúvósok az ő dalaikat játszották.

A megszólított kőszegiek bekapcsolódtak az értékmentő mozgalomba. Már a Jurisics téri városkút is muzsikál, közvetíti a település zenei örökségét, ékköve a Hangzó város programnak. Élő, interaktív hangszer. Bárki hozzácsatlakoztathat egy elektronikus billentyűzetet, majd játszhat rajta, mint egy cselesztán vagy zongorán.

Hajnóczy Csaba zenekutató szerint az elképzelés kibontására az FTI ösztöndíja nyújtott először lehetőséget, amikor Hangzó házak címmel zenei vázlatokat készítettek. Így született meg az első kompozíció a Jurisics tér zenetörténeti múlttal is rendelkező épülete, a Lábas ház homlokzatára.

Az egykori salföldi kolostort és környezetét a Hang-táj projekt részeként rekonstruálták
Fotó: Mizsei Zoltán

A cincér is ciripel

Kőszeg azonban csak kiindulópont. Mizsei Zoltán, Hajnóczy Csaba és csapatuk példát lát benne korunk számára. A folytatásban megmutatnák az ország többi részének is, miként kell hozzányúlni a helyi hangzó forrásokhoz, hogyan lehet ezeket közösségépítővé formálni. Összeállítottak az FTI-n egy harmincórás továbbképző programot zenepedagógusoknak. A Hangzó várossá terebélyesedő Hangzó ház program országszerte sokak figyelmét felkeltette. A megkeresések új irányvonalat jelöltek ki, az úti cél a salföldi pálos kolostor lett, a partner a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MoME), a projekt címe A Dunántúl mint hangtáj.

A célba vett salföldi klastrom romja félórányi sétára található a falu határától. Az út kezdetben mezőn, részben művelt területek mellett halad, majd bevezet az erdőbe. A terület a Káli-medence része, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gondozása alá tartozik, természetvédelmi terület. Az erdőt őshonos fajok uralják, az állatvilág nem tér el a magyarországi erdőségek tipikus faunájától. A projekt honlapja Ország Mihály hangarchívumának segítségével mutatja be a hangtájat, amelybe a tücsökhangzás mellett a cincér kevésbé ismert cirpelése is bekerült.

A fájlok elején maga Ország Mihály konferál, helyenként magyaráz. Amikor a kiránduló megáll a kolostorromnál, és mobiltelefonján megnyitja a projekt weboldalát, azon nemcsak írott tartalmat talál, hanem azt is meghallgathatja Csontos Bence akusztikai szimulációjának köszönhetően, milyen hangzásuk volt a XV. századi gregoriánoknak a templomhajóban, és milyen a mai hangzó környezet különböző napszakokban, évszakokban. Mindkét hangzásvilág összetevőiből különleges gyűjteményt rejt az oldal. Újszerűségére, üzenetére az UNESCO is felfigyelt, saját honlapján is szerepeltette.

Pedig még nem is valósult meg minden abból, amit az ötletgazdák elterveztek. Előfordulhat, hogy a gregorián tételeket összemixelik majd a természet hangjaival. Amikor nekikezdtek a munkának, három helyszínt jelöltek ki. Ezek közül egyelőre a salföldit dolgozták fel. A következő állomás Vállus, egy pici falu Keszthely felett, ahol épp régészeti ásatások zajlanak a pálos kolostor alapfalainál. Mindenképp szerettek volna egy olyan helyszínt, ahol szinte már csak a természeti környezet van meg. Vállus után Pápa következne, az itteni pálos templom, a városi közegben magasodó egyházi hajlék, élő hangkörnyezettel.

A kőszegi Jurisics téri díszkutat interaktív hangszerré alakították
Fotó: Mizsei Zoltán

Új ismeretek

Az FTI és a MoME vállalkozása úttörő is, meg nem is, hiszen a műfaj, a hang- vagy szónikus ökológia, amelyhez a fejlesztések kötődnek, már az 1970-es évek óta foglalkozik a hangzó környezetek szépségeinek megőrzésével, a kulturális és természeti értékek kutatásával, bemutatásával. Igaz, Magyarországon nem volt foganatja, csak napjainkban kapott hangsúlyt. Egyetlen felbuzdulás ismert az 1990-es évekből, amikor megszületett két hanglemez, amelyen magyar zeneszerzők publikálták ilyen irányú kompozícióikat.

A lemaradás egy részét idén tavasztól kívánja behozni a MoME. Ökológiai hangdizájn kurzust indít, amely elméleti és gyakorlati alapozó ismereteket kíván átadni a szónikus ökológia területén. Akusztemológia, akusztikai ökológia, bio­akusztika, deep listening, hangtáj-ökológia, ökológiai hangművészet, pszichoakusztika, terepfelvétel és városi hangdizájn témájú órákra számíthatnak a hallgatók, zárásként pedig elkészíthetik vizsgamunkájukat az ökológiai hangdizájn témakörében. Az első olvasásra értelmetlennek tűnő egyetemi képzés hiánypótló jellegét az adja, amit Mizsei Zoltán így foglal össze: az általuk kutatott és feldolgozott hangvilág fontos szerepet játszhat a helyi identitások erősítésé­ben, hozzájárulhat az egyes régiók, tájegységek hangöntudatának megszületéséhez.