Ajtó az égboltra

Juhász Anna év végére összegyűjt vendégeitől száz kulcsszót, melyek centenáriumi szószedetként megidézik az ünnepeltet.

2021. 03. 18. 15:15
Pilinszky
Budapest, 1980. március 1. Pilinszky János költő, író (1921-1981) MTI Fotó: Molnár Edit Fotó: Molnár Edit Forrás: MTI/Molnár Edit
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Pilinszky 100 fogalom / centenáriumi szószedet valójában egy vállalás, amelyre a költő kettős évfordulója ad alkalmat. Pilinszky János halálának negyvenedik évfordulójára május 27-én fogunk emlékezni, születésének századik évfordulóját pedig november 27-én ünnepeljük majd, illetve ünnepelhetjük őt egész évben is Juhász Anna irodalmárral, aki kéthetente jelentkező beszélgetéssorozatával újra és újra fókuszba állítja a költőt. Vállalása pedig az, hogy

év végére összegyűjt vendégeitől száz kulcsszót, melyek centenáriumi szószedetként megidézik az ünnepeltet.

Tükör, idő, csend – ezeket a szavakat Fűzfa Balázs irodalomtörténész hozta az első beszélgetésre. Magyarázatot is fűzött hozzájuk: tapasztalata szerint életünk különböző szakaszaiban elő-elővesszük a Pilinszky-kötetet, mert verse tükör, szövegeiben meglátjuk önmagunkat. Két héttel később más vers, más kulcsszó kapcsán Iancu Laura József Attila-díjas író, költő, néprajzkutató így fogalmazza meg ezt: Pilinszky egységben szemlél mindent. A legkisebb dologhoz is áhítattal nyúl.

„Amiként kezdtem, végig az maradtam. / Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.” Sok terhet átvállal a költő, amikor tükröt tart, hogy az önazonosságunkra emlékeztessen. Fűzfa Balázs legalábbis állítja, hogy bármi is történjék velünk az életben, a személyiség magva a legnagyobb megrázkódtatások közepette is épen marad. Ez segít összhangba kerülni önmagunkkal és a világmindenséggel, ez segít megtalálni létezésünk értelmét. Felgyorsult világban élünk, reflektálni sincs időnk minden eseményre, de az embernek örök igénye, hogy a világ teljességével szembenézzen. Pilinszky az idő lelassításának lehetőségére hívja fel a figyelmet. Versmondásában is ezt tapasztaljuk. Hallgassuk meg tőle az Apokrif című költeményt (a felvételek közül választhatjuk Maár Gyula Pilinszky-filmjét): minden szót, minden írásjelet hosszan kitart, s ezzel nemcsak egy verset, de egy gondolkodásmódot is a kezünkbe ad. A legmagasabb rendű megértést a szavak nélküli csendben találja meg: „Én a legaktívabb, legkoncentráltabb emberi tevékenységnek a szemlélődést tartom.” Pilinszky tűnődő költő volt. Kevés verset írt.

Életművében a hosszan kitartott szóköz és a hosszan kitartott versköz – a hallgatás csendje – jelentéssel telítődik.

Minek köszönheti népszerűségét a költő? Fűzfa Balázs szerint az önellentmondás luxusának, amelyet csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Korábban József Attilánál látott paradoxonokat, feloldhatatlannak tűnő ellentmondásokat épít fel Pilinszky hihetetlen intenzitással, ragad meg a szó erejével. A világ természetszerű antagonizmusát, többértelmű kényszerűségeit érzékelteti verseiben. Életfogytiglan: „Az ágy közös. / A párna nem.”

Pilinszky János költő, író Budapesten 1980-ban. „Egységben szemlél mindent. A legkisebb dologhoz is áhítattal nyúl”
Fotó: MTI/Molnár Edit

Az olvasó szereti, ha azt találja a szövegben, amit ő maga is nap mint nap megél, hogy az élet ellentmondásos. Közben persze szeretné mégis egyben, harmóniában látni a létezést és benne a saját életét. Ezt Pilinszkynél megtalálja.

A kezdet és vég költője nem ad kész válaszokat. Inkább a tűnődéseit osztja meg az olvasóival.

A saját válaszképtelenségét, a kínlódást és a szenvedést, a transzcendenst és a hétköznapit egyszerre. Ráadásul az olvasó szavaival: „Égve hagytad a folyosón a villanyt” – a világ legbanálisabb mondata vajon mitől lesz a XX. század legismertebb és legszebb verssora? Ez a titok. Pilinszky nem rágja szánkba a választ, hanem ajtót nyit – az égboltra.

A kulcsszavak egyre gyűlnek. Iancu Laura februárban megható személyességgel vallott a Karmaiból kihullajt című kötetéről, amelynek ihletője Pilinszky János volt. Juhász Anna márciusi vendégei Prieger Zsolt és Zalán Tibor, a beszélgetéssorozat részeit a Petőfi Irodalmi Múzeum közösségi oldalán találják, a rajongók akár vissza is nézhetik mind.

(Pilinszky 100 fogalom / centenáriumi szószedet. Juhász Anna irodalmár sorozata a PIM szervezésében megtalálható IDE kattintva)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.