Kína a Selyemúton

Kína néhány éven belül gazdasági világelsővé válhat.

A vendor holds a statue of late Chinese chairman Mao Zedong displayed for sale outside a revolutionary site in Yanan, Shaanxi province, China, June 27, 2019. REUTERS/Jason Lee - RC134B00BF30 Fotó: Jason Lee Forrás: REUTERS

Két hónappal az új amerikai adminisztráció beiktatása után kirajzolódik az USA új kül- és biztonságpolitikája. Az euroatlanti kapcsolatokban cél az együttműködés erősítése, felkészülés az őszi németországi választások utáni helyzetre, a Merkel nélküli, a Merkel utáni Európára. Franciaországban jövőre elnökválasztás lesz, és itt is pontosan kell majd definiálni az USA érdekeit. Eldöntendő, hogy mi lesz a valóságban az amerikai érdek az Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatban. Vállalja-e az USA a konfrontációt Németországgal és még jó néhány európai állammal? Mindenesetre az idei müncheni biztonságpolitikai konferencián, amely az első videókonferencia volt a szervezet életében, Biden kerülte a „kínos” témákat, így a gázvezeték kérdését is.

Az USA számára a két fő ellenség – és érdekes, hogy az USA vezetése az ellenség és nem az ellenfél kifejezést használja – Kína és Oroszország. Kínánál a fő cél a gazdasági növekedés lelassítása, Tajvan támogatása katonai erővel, Peking feltartóztatása a Dél-kínai-tengeren. Az USA ebben a harcban számíthat a Kínával határos országokra, de ezek, miközben szeretnék a kínai terjeszkedést megállítani, egyidejűleg nagyon félnek is Kínától. Tudják, hogy az USA térvesztése a térségben csak idő kérdése – míg Peking marad.

Véleményem szerint Kína néhány éven belül gazdasági világelső lesz. Ami, figyelembe véve, hogy a lakossága négyszerese az USA-é­nak, azt is jelenti, hogy az egy főre számított GDP-ben óriási az amerikai fölény. Az új kínai stratégiával, a Selyemúttal Kína behálózza a világot. Afrikában gyakorlatilag már most is mindenütt ott van. Katonai­lag, a gyors fegyverkezés ellenére, Kína globálisan jelentős hátrányban van az USA mögött. Ma még rá van utalva az orosz katonai együttműködésre, az orosz kőolajra és földgázra. A tengeri útvonalak egyre nagyobb részét ellenőrzi Peking, és ez a tendencia valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Most építik ki a kínai légi útvonalakat, és vásárolnak kikötőket, többek között a NATO, az EU tagállamaiban is. Az Európai Unióval és az USA-val lebonyolított kereskedelemben óriási a kínai aktívum. Kína az utóbbi években részvényeket vásárol.

Mao Ce-tung kommunista vezető szobrai egy janani utcai árusnál
Fotó: Reuters

Amíg régen a gazdagság szimbóluma a kerékpár, a rádió és az óra volt, ma a részvény, az ingatlan és a gépkocsi. Amíg korábban a kínai politikában a külpolitika nem játszott meghatározó szerepet, mára azzá vált.

Oroszországgal szemben a Nyugat az USA vezetésével több dologra összpontosít. A Krím visszaszerzésére, amely ma illuzórikus, a Donbasz-konfliktus megoldására, amely lehetséges, csak óriási források szükségesek hozzá, a Navalnij-ügyre, amely, bármely oldalról nézem is, több sebből vérzik.

Az orosz politikára meghatározó jelleggel bír a kőolaj és a földgáz világpiaci ára, valamint viszonya a másik két globális játékoshoz, az USA-hoz és Kínához. Ebben a többismeretlenes egyenletben kulcskérdés Ukrajna. Az ország gazdaságilag és politikailag továbbra is csődben van, és ezt próbálja valamilyen módon, részint katonai­lag kompenzálni. Csak az elmúlt hetekben kapott az USA-tól 125, majd 25 millió dollárt katonai együttműködésre. Rendkívül aktív a katonai kapcsolat Törökországgal is. Az elmúlt napokban írták alá azt a szerződést az USA-val és Norvégiá­val, hogy 286 millió euró értékben vásárol Kijev hajók elleni partvédelmi rakétarendszereket. 2021-re Ukrajna nyolc nagyszabású hadgyakorlatot tervez 21 ezer ukrán és 11 ezer külföldi katona részvételével. A kijevi kormány újabb belügyes egységek telepítését tervezi Kárpátaljára.

Az USA politikája jelentős módosulásokat mutat a Közel- és a Közép-Kelet térségei felé is. Újra akarják kezdeni az atomalkut Iránnal, miközben rendszeresen bírálják a szaúdi politikát. Az amerikai–izraeli kapcsolatok rövid átmeneti időszak után újra jók.

Dél-Koreában, ahol évtizedek óta állomásoznak amerikai csapatok, ezek létszáma csökkent 42 ezerről 28 500 főre. Washington elérte, hogy idén Dél-Korea valamivel több, mint egymilliárd dollárral hozzájáruljon az USA csapatai ott-tartózkodásának a költségeihez.

Afganisztánban a helyzet továbbra is katasztrofális. Az eddigi összes békekonferencia megbukott, az USA bármilyen döntést hoz is, az problematikus. A csapatok kivonása növeli a tálibok mozgási lehetőségeit, a csapatok ott tartása pedig az eddigi tapasztalatok alapján nem volt képes megteremteni a békét. USA 2008 óta 7,8 milliárd dollárt fektetett be Afganisztánban, és ebből kevesebb mint öt százalék hozott eredményt, a többi befektetésnek már nincs nyoma.

Romániában kiadták a ­legújabb védelmi fehér könyvet. Ez bizonyos módosulásokat mutat a korábbiakhoz képest. Veszélyként jelöli meg a migrációt, a demográfiai kihívásokat és az orosz veszélyt is. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a román biztonság alappillére az Európai Unió, a NATO és az USA.

A hétvégi két németországi tartományi választás azt bizonyította, hogy tartományi szinten a személyek fontosabbak, mint a pártok. A fő kérdés a koronavírus elleni fellépés volt. Az egyik tartományban, Baden-Württembergben a zöldek, míg Rajna-vidék–Pfalzban a szociáldemokraták szerezték meg a legtöbb szavazatot. Idén még négy tartományi választás lesz az őszi országos megmérettetés előtt. A legfontosabb kérdés, hogy milyen kormány jön ősztől. A jelenlegi helyzet alapján a konzervatív pártok és a zöldek koalíciója a legvalószínűbb.

Jelentős hangsúlyváltozások zajlottak le 2021 tavaszán a világpolitikában. Az Európai Unió azonban továbbra sem globális játékos.