A japán a világ legelöregedettebb társadalma. A születéskor várható élethossz kilencven év felé közelít, ez is világcsúcs. A születések száma tavaly 840 ezer volt, az idén úgy 790 ezer lesz. Az előrejelzések szerint a folyamatos csökkenés eredményeként 2050-re a lakosságszám százmillió alá esik. Ez alig harminc év alatt 26 milliós csökkenés! A 65 évesnél idősebbek aránya ma alig marad el a 30 százaléktól, ami 36 millió főnek felel meg. Ez tovább nő: 2040-re a társadalom több mint harmincöt százaléka lesz öregebb 65 évesnél. A kormány azt tervezi, hogy felemeli a nyugdíjkorhatárt hetven évre. Az elöregedés felmérhetetlen társadalmi és gazdasági gondokkal fenyeget.
Japánba a környező ázsiai országokból érkezhet külföldi munkavállaló, de csak kétéves időtartamra. Hogy tömegével jöjjenek, ahhoz előnyökben kell részesíteni azokat
– hosszabb munkavállalási időtartammal, esetleg családegyesítéssel –, akik az öregek gondját viselik. Úgyhogy lesz mit tennie az új miniszternek, sőt az egyik legfontosabb feladatot kapta, amelynek hatása vitathatatlan az egész japán társadalom közérzetére. Jól érzékelhettük mi is, amikor felkerestük máshol élő idős szüleinket, rokonainkat, hogy zúdult ki belőlük a járvány miatt bennük szorult mondanivaló. Az elszigeteltségből kitörhettek a személyes találkozó által. Japánban már olyan emberkinézetű beszélgető robotokat fejlesztettek ki, amelyeknek az idősek el tudják mondani gondjukat-bajukat. Nyilván ide is elér ez a megoldás. Csak a robotok alján, a gyártó megjelölésének helyén Made in China fog állni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!