Fotó: Teknős Miklós
A több ezer tonna vasbetonból felhúzott és a Munkásőrség Országos Parancsnokságaként funkcionáló épületet Pázmándi Margit Ybl-díjas építész tervezte, ám az életművének nehéz lenne nevezni az épületet, részben mert saját bevallása szerint sem tartozott a kedvencei közé, másrészt pedig csak megbántanánk vele az emlékét. Hiszen Pázmándi valóban nívós épületeket tervezett, mint például a balatonfüredi Annabella szálloda, amelynek tervezéséért 1968-ban megkapta az első Ybl-díját.
A Munkásőrség épületére amúgy az utolsó utáni pillanatban kapta meg a megbízást. A tervezés ugyanis ekkor már két éve állt, nem haladtak vele, ráadásul a Munkásőrség érthetetlen módon egy toronyházat akart felhúzni a Gellért-hegy lankáira. 1984-ben Pázmándi a következőket mondta a tortúráról: „A megbízó megdühödött, és a 43. sz. ÁÉV-vel házgyári toronyházat terveztetett.” Ekkor kapott felkérést a munkára.
A vasbetonból készült parancsnoki épület elkészült, ám az 1995-ben elhunyt tervező – amikor a második Ybl-díját megkapta – saját maga állított össze egy listát azokról az épületekről, amelyeket tervezett és említésre érdemesnek tart. Ez a lista a Magyar Építőművészet című lapban is megjelent 1995-ben. Ezek szerint Pázmándi a legbüszkébb a Magyar Rádió és Televízió csónakházának megtervezésére volt. A második helyen a Hegyaljai út 1. szám alatti társasház szerepelt, a harmadikon pedig a Budatétényben felépített Kertészeti Kutatóintézet Központi Épülete.
A Magyar Építőművészet című lapban 1995-ben megjelent cikk írója arra is kitért, szerinte miért állt két évig az épület tervezése, és miért kellett kutyafuttában Pázmándi Margitot felkérni rá. „Az üggyel foglalkozó kolléga valamilyen okból két évig üggyel-bajjal végezte a dolgát (lehet, hogy ő már tudott a rendszerváltozásokról, kár, hogy nem tájékoztatta erről időben a világpolitika nagyjait).” A cikk írója szerint Pázmándi Margit a sors iróniájának tartotta a Munkásőrség megrendelését, hiszen őt fiatalon a margitos apácák nevelték. Majd jön a következtetés: „Egy alkotó (művész) igazán célratörően jó mecénás szárnyai alatt tud dolgozni. […] E szempontból teljesen mindegy e mecénás II. Gyula pápa, a Mediciek vagy XII. Lajos francia király, akinek Leonardo a saját hazájáról térképet rajzolt, vagy akár Borbély elvtárs…”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!