Új Pangea

Kirobbantja a mesterséges intelligencia a nukleáris háborút 2040-re?

A Pangea neveztű ősrégi egységes földrész Fotó: Wikipedia

Az elmúlt évek visszatérő témája, mi történik velünk a következő években. Kirobbantja a mesterséges intelligencia a nukleáris háborút 2040-re? Melegház jellegű Földön fogunk élni 2100-ban? De mi történik 200 millió év múlva? Új szuperkontinens jön létre, amelynek az első jelei már látszódnak.

A geológiai időszámítás az emberöltőnél jóval hosszabb mérté­kekben számol, így a dinoszauruszok kora előtt, nagyjából 310 millió évvel ezelőtt létező szuperkontinens, a Pangea, nem is tűnik olyan réginek. A Föld felszíne tizenkét tektonikus lemezből áll, amelyek igen lassan mozognak: négy-hatszázmillió évenként állnak össze, majd a folyamatos földtani mozgásnak köszönhetően ismét felhasadnak és eltávolodnak. Körülbelül 200-250 millió év múlva fog kialakulni a Novopangea, az új szuperkontinens.

A Pangea neveztű ősrégi egységes földrész
Fotó: Wikipedia

Ennek előjele az Afrikában alakuló új óceán: öt-tízmillió év múlva ketté fog szakadni a kontinens. Jelenleg a Föld legforróbb lakott területének ad otthont a kelet-afrikai Afar-medence, amelyet Dante Poklaként is emlegetnek, mivel napközben bőven ötven fok fölé kúszik a hőmérséklet, és éjszaka sem hűl 35 fok alá. A tudósok gyakorta viccelnek, hogy már csak néhány millió évet kell várni a helyi klíma rendeződéséhez, és ennek a 2005-ben az etiópiai sivatagban nyílt 56 kilométeres hasadék méltó bizonyítéka. Az afrikai óceán a núbiai, szomáliai és az arab lemez távolodásával alakul, amelynek mutatója a 30–100 kilométer széles Nagy-hasadékvölgy. A hasadék addig szélesedik majd, amíg néhány millió év múlva Kelet-Afrika letörik a kontinensről.

A tektonikus mozgás megfigyelése nem újdonság a régióban, de most egy nemzetközi geológiai kutatócsapat egyedülálló lehetőséget kapott az új óceán képződésének figyelemmel kísérésére. Speciális GPS-eszközzel kutathatják, mi történik a felszín alatt. Ken Macdonald, a Kaliforniai Egyetem tengergeológusa szerint soha korábban nem volt lehetőségük a tudósoknak pontos adatokat szerezni arról, hogy a lemezek milliméterenként hogyan mozognak, most viszont éves összehasonlításban minden információ rendelkezésre áll. Jelenleg ez a Föld egyetlen pontja, ahol pontos adatokat szerezhetnek egy kontinentális hasadék óceáni lemezzé való alakulásáról. Christopher Moore, a Leedsi Egyetem doktorandusza szerint már látható, hogy az óceáni lemez mind sűrűségében, mind összetételében eltér a kontinentális lemeztől.

Jelenleg az a vezető teória, hogy óriási, szupermeleg sziklák bugyognak fel a föld belsejéből a három lemez találkozásánál, ám az elképzelést eddig nehéz volt bizonyítani. A szatellitradar segítségével a tudósok remélik, hogy áttörést érhetnek el a kérdésben, amely a tektonikus kutatásokat általában előreviszi. Ráadásul miközben a lemezmozgásokat figyelik, a kelet-afrikai vulkáni aktivitásról több információt szerezhetnek.

A kutatás fellendülése gazdasági szakértők szerint a kelet-afrikai régió turizmusán is segíthet, amely a pandémiának köszönhetően komoly bajban van. A geológiai helyszínek megtekintése jelenleg olcsóbb, mint a divatos szavannai körtúrák, és jóval kevésbé zsúfoltak az oda szervezett utak, így helyi turisztikai szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy amint az utazás lehetségessé válik, számos turista sokkal inkább ezekre az úti célokra lesz kíváncsi.