Az elmúlt évek visszatérő témája, mi történik velünk a következő években. Kirobbantja a mesterséges intelligencia a nukleáris háborút 2040-re? Melegház jellegű Földön fogunk élni 2100-ban? De mi történik 200 millió év múlva? Új szuperkontinens jön létre, amelynek az első jelei már látszódnak.
A geológiai időszámítás az emberöltőnél jóval hosszabb mértékekben számol, így a dinoszauruszok kora előtt, nagyjából 310 millió évvel ezelőtt létező szuperkontinens, a Pangea, nem is tűnik olyan réginek. A Föld felszíne tizenkét tektonikus lemezből áll, amelyek igen lassan mozognak: négy-hatszázmillió évenként állnak össze, majd a folyamatos földtani mozgásnak köszönhetően ismét felhasadnak és eltávolodnak. Körülbelül 200-250 millió év múlva fog kialakulni a Novopangea, az új szuperkontinens.

Fotó: Wikipedia
Ennek előjele az Afrikában alakuló új óceán: öt-tízmillió év múlva ketté fog szakadni a kontinens. Jelenleg a Föld legforróbb lakott területének ad otthont a kelet-afrikai Afar-medence, amelyet Dante Poklaként is emlegetnek, mivel napközben bőven ötven fok fölé kúszik a hőmérséklet, és éjszaka sem hűl 35 fok alá. A tudósok gyakorta viccelnek, hogy már csak néhány millió évet kell várni a helyi klíma rendeződéséhez, és ennek a 2005-ben az etiópiai sivatagban nyílt 56 kilométeres hasadék méltó bizonyítéka. Az afrikai óceán a núbiai, szomáliai és az arab lemez távolodásával alakul, amelynek mutatója a 30–100 kilométer széles Nagy-hasadékvölgy. A hasadék addig szélesedik majd, amíg néhány millió év múlva Kelet-Afrika letörik a kontinensről.
A tektonikus mozgás megfigyelése nem újdonság a régióban, de most egy nemzetközi geológiai kutatócsapat egyedülálló lehetőséget kapott az új óceán képződésének figyelemmel kísérésére. Speciális GPS-eszközzel kutathatják, mi történik a felszín alatt. Ken Macdonald, a Kaliforniai Egyetem tengergeológusa szerint soha korábban nem volt lehetőségük a tudósoknak pontos adatokat szerezni arról, hogy a lemezek milliméterenként hogyan mozognak, most viszont éves összehasonlításban minden információ rendelkezésre áll. Jelenleg ez a Föld egyetlen pontja, ahol pontos adatokat szerezhetnek egy kontinentális hasadék óceáni lemezzé való alakulásáról. Christopher Moore, a Leedsi Egyetem doktorandusza szerint már látható, hogy az óceáni lemez mind sűrűségében, mind összetételében eltér a kontinentális lemeztől.