
Fotó: Teknős Miklós
A home office hatása
Bezuhanás helyett inkább az emelkedési ütem mérséklődése volt jellemző. Egy diósdi pár, amely a család bővülése miatt szeretné hatvan négyzetméteres kertes házi lakását nagyobbra cserélni, arról beszél, hogy nem találnak megfelelőt, mivel hiába adhatják el kedvező áron otthonukat, a fővároshoz kicsit közelebb fekvő, nagyobb ingatlanok már jelentősen drágábbak. Egy Budapest belvárosában lakó, kétgyerekes orvoscsalád Hűvösvölgy környékére szeretne költözni, mivel a terület speciális domborzati viszonyai miatt ez a főváros egyik legjobb levegőjű része, ám hiába van több pénzük, az itteni ingatlanárak éppen annyival emelkedtek, és ezen a járvány sem segített. A környéken a százmilliós, száz négyzetméteres családi ház a hirdetések szerint „áron alulinak” számít, és nem ritka az 500 millió feletti lakáshirdetés sem.
A főváros kertes házas kerületei, illetve az agglomeráció egyértelmű nyertese a pandémiának, mivel a home office bevezetésével egyre többen szeretnének kiköltözni a városból. A Budapesttől nyugatra fekvő településeken közel két fővárosi lakás árába kerül a kiköltözés. A legdrágább Nagykovácsi, Üröm és Telki, a legolcsóbb Perbál, ahova egy budapesti lakás ára is elég. A délre fekvő települések átlagára is ezen a szinten mozog, így Gyál, Dabas, Szigetszentmiklós, Ráckeve és Érd környékén a budapesti átlagáron, körülbelül 35 millió forinttal lehet házat venni. Nyugatra megint nőnek az árak, Ecser, Pécel, Üllő és Gyömrő környékén 40–70 millió között mozog az ingatlanok átlagára. Északon mélyebben kell a zsebbe nyúlni, Dunakeszi környékén 80 millióért lehet körbenézni, a Duna túloldalán ugyanebben a magasságban pedig még többért.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!