Város és környéke

A pandémia hatására sokan hitték, hogy csökkenni fognak az ingatlan­árak, az eredmény azonban az lett, hogy a rosszabb minőségű ingatlanok ára csökkent a normális szintre.­ A frekventált helyeken az egymillió környéki vagy afeletti négyzetméterár nem változott.

A főváros kertes házas kerületei, illetve az agglomeráció egyértelmű nyertese a pandémiának. Tető alá hozzák Fotó: Teknős Miklós Forrás: Teknős Miklós

A tavasz beköszöntével a Facebook lakberendezési csoportjaiban egyre többen érdeklődnek internetes társaiknál, ki tud jó villany-, víz, gázszerelőt, kőművest, tetőmunkákkal és nyílászárókkal foglalkozó, megbízható céget ajánlani. Az ajánlott szakemberek azonban akár egy évre előre is be vannak táblázva, különösen, hogy a kormány folyamatosan jelenti be az építőipar pörgetését ösztönző támogatási formákat. Ilyen az egyre növekvő összegű csok, az építkezések ötszázalékos áfája és annak visszaigényelhetősége, a január óta érvényes teljes illetékmentesség a csokkal vásárolt új vagy használt ingatlanok esetében, a gyereket nevelő családok által igényelhető hárommilliós lakásfelújítási támogatás és a tetőtér-beépítéshez, többgenerációs otthon kialakításához felvehető akár tízmillió forintos támogatás.

A használt sem lett olcsóbb

Az intézkedések hatásairól ellentmondó információkat olvasni. Van, aki szerint „bezuhant” és „befagyott” az ingatlanpiac, mások inkább differenciálódásról, sőt emelkedésről beszélnek. Egészen biztos, hogy az infláció és a jelenlegi euróárfolyam miatt megdrágultak a különféle építőanyagok, így a készterméket szállító szolgáltatók is drágábban tudnak építeni. Kardos Attila­ ­Gergő, a Szabi-Holz szakértője például arról beszél, hogy január eleje óta 15-20 százalékos árnövekedéssel kell számolniuk a megrendelőknek az emelkedő anyagárak miatt. A cég ennek ellenére új ügyfelet csak féléves előjegyzéssel tud vállalni, olyan sok munkájuk van. Bendel Imre villanyszerelő szintén folyamatosan dolgozik, véleménye szerint a támogatások hatására egyre nő a magánépíttetők száma. Ő bár rendszeresen dolgozik nagy beruházásokon, például áruházakon, de mind több megrendelése szól teljes családi házak alapszereléséről és szerelvényezéséről. Ugyanakkor – teszi hozzá – hiába a növekvő megrendelési kedv, a pandémia miatt még mindig 2019-es árakon dolgozik.

Szakértők szerint a 2016-ban bevezetett, majd folyamatosan emelt csok adott lendületet az ingatlanpiacnak. A probléma azonban, hogy a csok gyakorlatilag azonnal beépült az anyagokba és a munkadíjakba is, így nemcsak az új építésű lakások esetén, de a használt lakások piacán is drágulást hozott. A változás 2019 második felében kezdődött, Európában a harmadik leghosszabb drágulási periódus után csökkenni kezdtek az árak. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb lakás­árindexe szerint egy év alatt Budapesten nominálisan kismértékű, mintegy 0,6 százalékos mérséklődés történt. A kezdeti lezárásokkor valóban csökkentek az árak, azonban, ahogy az emberek hozzászoktak a pandémia okozta korlátozásokhoz, ismételt növekedés következett. Vidéken a közép-magyarországi régió kivételével valamennyi városban emelkedtek a lakás­árak, Dél-Dunántúlon és az észak-alföldi régióban ráadásul két számjegyűen.

A főváros kertes házas kerületei, illetve az agglomeráció egyértelmű nyertese a pandémiának. Tető alá hozzák
Fotó: Teknős Miklós

A home office hatása

Bezuhanás helyett inkább az emelkedési ütem mérséklődése volt jellemző. Egy diósdi pár, amely a család bővülése miatt szeretné hatvan négyzetméteres kertes házi lakását nagyobbra cserélni, arról beszél, hogy nem találnak megfelelőt, mivel hiába adhatják el kedvező áron otthonukat, a fővároshoz kicsit közelebb fekvő, nagyobb ingatlanok már jelentősen drágábbak. Egy Budapest belvárosában lakó, kétgyerekes orvoscsalád Hűvösvölgy környékére szeretne költözni, mivel a terület speciális domborzati viszonyai miatt ez a főváros egyik legjobb levegőjű része, ám hiába van több pénzük, az itteni ingatlanárak éppen annyival emelkedtek, és ezen a járvány sem segített. A környéken a százmilliós, száz négyzetméteres családi ház a hirdetések szerint „áron alulinak” számít, és nem ritka az 500 millió feletti lakáshirdetés sem.

A főváros kertes házas kerületei, illetve az agglomeráció egyértelmű nyertese a pandémiának, mivel a home office bevezetésével egyre többen szeretnének kiköltözni a városból. A Budapesttől nyugatra fekvő településeken közel két fővárosi lakás árába kerül a kiköltözés. A legdrágább Nagykovácsi, Üröm és Telki, a legolcsóbb Perbál, ahova egy budapesti lakás ára is elég. A délre fekvő települések átlagára is ezen a szinten mozog, így Gyál, Dabas, Szigetszentmiklós, Ráckeve és Érd környékén a budapesti átlagáron, körülbelül 35 millió forinttal lehet házat venni. Nyugatra megint nőnek az árak, Ecser, Pécel, Üllő és Gyömrő környékén 40–70 millió között mozog az ingatlanok átlagára. Északon mélyebben kell a zsebbe nyúlni, Dunakeszi környékén 80 millióért lehet körbenézni, a Duna túloldalán ugyanebben a magasságban pedig még többért.

Műveljük kertjeinket

A növekvő agglomeráció és a pandémia kölcsönhatása, hogy Budapest környékén a barkácsáruházak és a kertészetek hatalmas forgalommal működnek. Szemerics Tamás, a New Garden kertészet vezetője szerint, ha kevesebb is a vásárló, azok többet vesznek, mivel a korlátozások nyomán az emberek alaposabban szemrevételezik a kertjüket, és rájönnek, hogy nem elégedettek. Nem csoda, hogy a mostani lezárás előtti két napban a barkácsáruházakban és a kertészetekben hatalmas volt a forgalom, mivel a kényszerű otthon maradást a kertes házak gazdái környezetük szépítésével szeretnék tölteni.

Már tavaly is tapasztalható volt, hogy a barkácsáruházak forgalma egyes termékeknél 20-30 százalékkal megnőtt, amelybe nemcsak kerti termékek, de építőanyagok is tartoztak. Utóbbiak azért, mert a határlezárások és alacsonyabb gyártási kapacitás miatt az emberek megtanulták, hogy egyes termékek beszerzési ideje hosszabb lehet, így könnyebben mondanak igent akár egy nagyobb mennyiségű vételre is. Ezt különösen segíti a felújítási és a tetőtér-beépítési támogatás, amely azonban Bendel Imre szerint azt a veszélyt is magában rejtheti, hogy megint kóklerek tömege lepi el az építkezési piacot. Az építőanyag mellett hivatalos számlát kell benyújtani a munkadíjról is, ami sok hozzá nem értő számára könnyű meggazdagodási lehetőséget kínál, hiszen az emberek szeretnének építkezni, szeretnék elkölteni a támogatást, de a jó szakemberek hónapokra előre le vannak kötve.

A felújítási és a tetőtér-beépítési támogatás főleg az agglomerációban és vidéken jellemző, Budapesten a kedvezményes áfa hajtja a piacot. Az ingatlan.com felmérése szerint a januárban ismét életbe lépő ötszázalékos áfa nyomán februárban több mint 6700 új ingatlanból válogathattak a vevők, ami 19 százalékos emelkedés tavalyhoz képest. Balogh László, a cég vezető gazdasági szakértője szerint a koronavírus-járvány ugyan kedvezőtlen hatással volt a lakáspiacra, de az idén biztosan erős év várható.