ja, és a lakás, amit a gazdaság központjában ígértem, azt sem kaphatod meg, de a kungyörgyi méncsikó-nevelő telepen azért ellakhatsz.” Mi volt erre Bodó Imre válasza? „Ha már ennyire benne vagyunk, akkor nincs mese, megyek!”
Ez az a korszak, amikor vádként hangzik el, hogy az alföldi magyar marhát „soviniszta szempontokból” mint önálló magyar fajtát akarják tenyészteni. Bodó Imre is megkapja az utasítást, hogy keresztezze a magyar szürkét a szovjet kosztromai fajtával, mire elkülönít nyolc-tíz szopós borjat – ezek lesznek később a fajtatiszta tenyésztés biztosítékai. A professzor otthonra talál, több mint tíz évet marad a Hortobágyon. Feleségével, Újhelyi Erzsébettel itt születik meg öt gyerekük, majd a Boráros téren még kettő. Csak azért költöznek Budapestre, hogy gyermekeiket megfelelő iskolákba járathassák. A végső lökést az adta – meséli ifjabb Bodó Imre belgyógyász, hematológus –, hogy a tanyasi iskolában azt tanulta: az ősmagyarok egymás között elcserélték a feleségeiket. Elcserélték? – néztek otthon a szülők elkerekedett szemmel, megdöbbenésükön felbuzdulva a kisfiú felszólalt a következő órán: tanító bácsi, kérem, nem ez volt a könyvben, hanem, hogy az ősmagyarok egymás között elcserélték a feleslegeiket.
A pesti állatorvosi egyetemen több ízben is az év oktatójának választották Bodó Imrét. Kezdeményezésére áll Csatlós bika az egyetem bejáratánál – a szürke marha szobra mára a campus jelképe. A professzor lánya, Bodó Anna a film végén felelevenít egy családi találkozót, amelyen édesapja a hittel és szeretettel teli élet összegzéseként Arany Jánostól A vén gulyást idézte: „Beszámoltam minden ősszel, / Kárban soha nem maradtam. / Egy borjúfark sem hibázott, / Ennyit sem tud rám a gazda.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!