A szikla

Fülöp edinburgh-i herceg halálával lezárulni látszik egy korszak a brit és az európai történelemben is. A néhány hónap híján száz évet élt herceg látott háborút, megélt hihetetlen gazdagságot, hetven évig állt szerelme mellett, miközben folyamatosan kereste helyét királyi hitvesként. Fanyar humorával pedig mindebből és mindenből viccet csinált.

Fülöp herceg feldíszített kenuban a polinéziai Tuvalun, 1982. Szemtanúja volt a gyarmatbirodalom elsüllyedésének Fotó: Tim Graham Forrás: Getty Images

A herceg életének legboldogabb időszaka következett, amikor az esküvő után Máltára helyezték, tisztként a tengerészetnél szolgált, és családja is bővült, megszületett Károly és Anna. A hercegi pár épp Kenyában volt hivatalos úton, amikor VI. György 56 évesen rákban elhunyt. Először a herceg tudta meg a hírt, és személyi titkára később elmesélte, hogy bár Fülöp pragmatista lévén sohasem sajnálkozott életének alakulásán, akkor egyszer úgy nézett ki, mint akire „mázsás kő zuhant”. A hercegnőjéből királynő lett.

Élete egyik napról a másikra megváltozott, le kellett mondania ígéretes tengerészkarrierjéről, és hivatalos megjelenésein mindig három lépéssel felesége mögött haladva királyi hitvesként kellett támogatnia II. Erzsébetet. Évekkel ezelőtt elmesélte, hogy amikor megkérdezte, hogy mi lenne egy királyi férj feladata, a válasz csak zavart csend volt. „Alkotmányosan nem létezem” – kommentálta a helyzetet 2009-ben, amikor a leghosszabb idő óta trónon lévő királyi hitvessé lépett elő, megelőzve a XVIII. századi Sarolta királynét.

Fülöp herceg feldíszített kenuban a polinéziai Tuvalun, 1982. Szemtanúja volt a gyarmatbirodalom elsüllyedésének
Fotó: Getty Images

Edinburgh-i hercegként töltött éveinek túlnyomó részét útkereséssel töltötte. Több száz jótékonysági szervezet élére állt, különösen szívén viselte a fiatalok és az oktatás ügyét, támogatta Nagy-Britannia gazdaságát, átvette a Sandringham­ birtok irányítását, környezetvédelmi programokat indított jóval azelőtt, hogy a zöldkérdés divatossá vált volna, kertet tervezett Windsorban, modern műalkotásokat gyűjtött, versenyszerűen lovaspólózott, és fogathajtóként csapatban 1980-ban világbajnok lett. Ötezer beszédet mondott, többségét külföldön, mivel hatszáznál is több hivatalos úton vett részt. Ő vezényelte le Nagy-Britannia gyarmatainak átadását. Nem II. Erzsébet utazott Ázsiába és Afrikába, hanem Fülöp herceg, aki látván az egykori gyarmatbirodalom összeomlását még fontosabbnak tartotta, hogy családja biztonságot és szilárd értékeket sugalljon.

Királyi hírek szerint ő volt az egyetlen, aki ellentmondott Erzsébetnek, és bár hivatalosan mindig rangjának megfelelően utalt feleségére, otthon Lilibethnek szólítva, valóban ő volt a család feje. Ezért is volt különösen fájó, amikor ­Diana hercegné balesete után Mohamed Al-Fayed azzal vádolta meg, hogy ő a felelős a hercegné és Dodi Al-Fayed haláláért. A vizsgálat nem talált az állításra semmilyen bizonyítékot, a család pedig az évek során végig szeretettel tekintett Fülöpre, a királyné legfőbb támaszának, „sziklájának” nevezve őt.

Ahogy a herceg fényes szőke haja őszbe fordult, a brit közvélemény egyre inkább száraz, sőt néha kifejezetten bántó mondatokat odavető, szeszélyes, hirtelen haragú emberként tekintett rá, idős korára viszont joviális, szemlélődő filozófussá változott, akinek megjegyzésein egy ország nevetett. A hercegnek különleges tehetsége volt ahhoz, hogy zavarba ejtő, legkevésbé sem politikailag korrekt megállapításokat tegyen. Szerinte „a brit nők nem tudnak főzni”, és érthetetlen, hogy recesszió idején miért panaszkodnak a munkanélküliek, ahelyett, hogy a máskor oly nagyon vágyott szabadidőt élveznék.

Nyersességét és tapintatlanságát ugyanakkor a speciális brit humor példájaként értékelték sokan. Fülöp herceg unokatestvére, Mountbatten grófnő szerint az emberek valójában élvezték, hogy a herceg nem fél kimondani azt, amit a britek magukban gondolnak.

Nem véletlen, hogy halála után nemcsak a világ vezetői, de a hétköznapi britek is fájdalmukról és hiányérzetükről nyilatkoztak.

A hivatalos részvétnyilvánító honlapon gyűlnek a megemlékezések. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a herceg segített megfelelő irányba terelni a királyi családot és a királyság intézményét. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök pedig egy soha vissza nem térő generáció tagjának elvesztését látja a herceg halálában.