Diplomaták szekéren

Phenjan hivatalosan tagadja, hogy igazolt koronavírus-fertőződés volna az elszigetelt országban. Szakértők szerint azonban Észak-Koreára is átterjedt a kór. Az ENSZ emberi jogi ügyekben illetékese szerint terjed a koldulás mind a fiatalok, mind az öregek körében, sokan éhen halnak, s történnek kivégzések is.

EDITORS NOTE: PICTURES TAKEN ON A GOVERNMENT CONTROLLED TOUR FOR REUTERS ALERTNET A picture of North Korea's founder Kim Il-sung decorates a building in the capital Pyongyang early October 5, 2011. Picture taken October 5, 2011. REUTERS/Damir Sagolj/File Photo SEARCH "POY DECADE" FOR THIS STORY. SEARCH "REUTERS POY" FOR ALL BEST OF 2019 PACKAGES. TPX IMAGES OF THE DAY. - RC2SND9AQS4B Fotó: Damir Sagolj

Észak-Korea az elsők között zárta még hermetikusabbra határát a külvilág elől 2020 januárjában, hogy megakadályozza a pandémiává alakuló koronavírus-járvány bejutását az idegenbarátsággal amúgy sem vádolható országba. Most, több mint egy év elteltével a Covid-helyzet még mindig nem átlátható Észak-Koreában, de számos külföldi médiajelentés szól arról, hogy a helyi lakosság egyaránt szenved magától a vírustól, valamint a vészhelyzettel járó szigorú intézkedések negatív gazdasági hatásaitól. Ám ha valaki ebből a le- és elzárt, nem éppen a szólás­szabadságról híres kommunista országról akar tudósítani, apró információmorzsákból kell összeraknia, hogy nagyjából mi is történik a határokon belül.

Tekintettel a jelen körülményekre nem ismerjük az igazságot.

Nincsenek független forrásaink, sőt semmilyen forrásunk nincs, mint például külföldi humanitárius segélymunkások vagy követségi dolgozók, mint ahogy ez a világjárvány előtt néha előfordult – panaszkodtak az USA Delaware államában, wilmingtoni központtal működő Korea Risk Group kutatóintézet munkatársai a Deutsche Welle német hírportál tudósítójának. Az Egészségügyi Világszervezetnek küldött jelentéseiben Phenjan váltig azt állítja, hogy egyetlen Covid–19-fertőzöttet sem találtak az eddig tesztelt több mint 43 ezer között. Szakértőknek mindazonáltal nincsenek kétségeik, hogy legalább néhány esetben előfordul a kór – erre utalnak a sokasodó jelentések tüdőgyulladásos megbetegedésekről és légúti fertőzésekről, amelyek a Covidéihoz hasonló tünetek. A vírus jelenlétét kimutatni vagy az esetleges terjedését mérni azonban gyakorlatilag lehetetlen. – Még ha Észak-Korea hivatalosan tagadja is az igazolt esetek meglétét, erős a gyanú, hogy a népesebb határ menti településeken, ahol virágzik a feketekereskedelem, előfordulnak ilyenek – véli a szöuli Észak-koreai Tanulmányok Egyeteme egyik professzora.

Néhány meg nem erősített híradás azért beszámol a járvány terjedéséről.

Sötétbe borult phenjani lakótelep, csak az országalapító Kim Ir Szen arcképe ragyog. Vesztegzár Fotó: Reuters

Az észak-koreai Hamgjong tartományban például meg nem nevezett „hivatalos” források elmondták az amerikai pénzen működő Szabad Ázsia Rádiónak, hogy mintegy 5400 embert diagnosztizáltak Coviddal, vagy gyaníthatóan elkapták a kórt, s tucatnyian már bele is haltak a tünetekbe. Az orosz határ melletti Raszon városból is jelentették névtelenségbe burkolózó illetékesek, hogy körülbelül hatezer esetet regisztráltak szintén tucatnyi halálozással. S bár Phenjan rendkívüli intézkedéseket vezetett be a járvány beszivárgása és terjedése ellen, a helyzet több szempontból is inkább romlik. Az ENSZ megállapította, hogy Észak-Korea nemcsak egészségügyileg szenved a járványtól, hanem nyögi a pandémia gazdasági következményeit is, ami az ország önkéntes elszigeteltségéből adódik. A világszervezet különleges, emberi jogi ügyekben illetékes jelentéstevője, Tomás Ojea Quintana szerint terjed a koldulás mind a fiatalok, mind az öregek köré­ben, sokan éhen halnak, s történnek kivégzések is. A határzáron túlmenően az észak-koreai kormány egyéb közegészségügyi intézkedéseket is hozott, így kötelezővé tette a maszkviselést, a fertőtlenítést, a fokozott határellenőrzést, ideiglenes úttorlaszokat emelt, vagy egész régiókat helyez időszakos vesztegzár alá. A Kínával folytatott kereskedelem 95 százalékkal zuhant, s ez nemcsak a szegényebb vidékeken okozta az élelmiszerek és az alapvető közszükségleti cikkek hiányát, hanem a fővárosban is. Szakértők szerint ráadásul ha eldurvulna a vírushelyzet, Észak-Korea siralmas állapotban lévő egészségügyi ellátórendszere nem lenne képes kezelni a problémát.

A politikai és pártvezetők már-már paranoiásan félnek a vírustól, így legutóbb elhatározták, hogy az idén tartandó tokiói nyári olimpiai játékokra sem küldenek sportolót.

Miután kitört a világjárvány, a kormány szinte azonnal elkezdte korlátozni a diplomáciai közösség mozgását: először nem hagyhatták el a fővárost, később már Phenjan egyes helyeit sem látogathatták. Az utolsó, külföldre irányuló légi járat 2020 márciusában hagyta el az országot. Azóta a külföldi rezidensek – legyenek humanitárius szervezet munkatársai vagy követségi alkalmazottak – szárazföldi úton kénytelenek átlépni a határt, s ehhez gyakran igencsak szokatlan eszközöket kell igénybe venniük. Észak-Korea nem akarja, hogy vonat vagy busz vigye át a távozókat a határon, mert e járműveknek vissza is kell jönniük, s ezzel akár vírust is behurcolhatnak. Így az embereknek saját maguknak kell megszervezniük szállításukat, s néha csak szekér akad, s az már főnyeremény, ha valakinek vasúti hajtányt sikerül szereznie bőröndjei elszállításához. Mindössze kilenc nagykövetség maradt nyitva Phenjanban, kevesebb mint 290 külföldi munkatárssal. Az orosz követségen arra panaszkodtak, hogy az észak-koreaiak példátlanul szigorú intézkedéseket hoztak, elképesztő a hiány az alapvető javakból, beleértve a gyógyszert és élelmiszert, továbbá képtelenek megoldani az egészségügyi problémákat.

Idén márciusban Észak-Koreában olyan törvényt hoztak, amely az importáruk fertőtlenítését írja elő, s ennek jegyében fertőtlenítőállomásokat hoztak létre a szárazföldi határátkelőhelyeken. Ám ezeket csak azután helyezik üzembe, hogy Phenjan visszaállítja a kereskedelmet.

A nyitástól remélik azt is, hogy végre befejezhetik a phenjani központi kórház felépítését, amelyet tavaly októberben kellett volna átadni.

Beszélik, hogy hamarosan megnyitják a kínai határt, legalábbis az áruforgalom előtt. Épülnek az új karanténállomások is, ugyancsak a kínai határ mentén, készülve a személyforgalom megindulására is. S csak remélni lehet, hogy ha újra megindul a humanitárius szervezetek és a diplomáciai testületek dolgozóinak az áramlása, talán megtudhatja a világ, valójában milyen és mennyi áldozatot szedett Észak-Koreában a pandémia.

Kiemelt kép: Reuters