Észak-Korea az elsők között zárta még hermetikusabbra határát a külvilág elől 2020 januárjában, hogy megakadályozza a pandémiává alakuló koronavírus-járvány bejutását az idegenbarátsággal amúgy sem vádolható országba. Most, több mint egy év elteltével a Covid-helyzet még mindig nem átlátható Észak-Koreában, de számos külföldi médiajelentés szól arról, hogy a helyi lakosság egyaránt szenved magától a vírustól, valamint a vészhelyzettel járó szigorú intézkedések negatív gazdasági hatásaitól. Ám ha valaki ebből a le- és elzárt, nem éppen a szólásszabadságról híres kommunista országról akar tudósítani, apró információmorzsákból kell összeraknia, hogy nagyjából mi is történik a határokon belül.
Tekintettel a jelen körülményekre nem ismerjük az igazságot.
Nincsenek független forrásaink, sőt semmilyen forrásunk nincs, mint például külföldi humanitárius segélymunkások vagy követségi dolgozók, mint ahogy ez a világjárvány előtt néha előfordult – panaszkodtak az USA Delaware államában, wilmingtoni központtal működő Korea Risk Group kutatóintézet munkatársai a Deutsche Welle német hírportál tudósítójának. Az Egészségügyi Világszervezetnek küldött jelentéseiben Phenjan váltig azt állítja, hogy egyetlen Covid–19-fertőzöttet sem találtak az eddig tesztelt több mint 43 ezer között. Szakértőknek mindazonáltal nincsenek kétségeik, hogy legalább néhány esetben előfordul a kór – erre utalnak a sokasodó jelentések tüdőgyulladásos megbetegedésekről és légúti fertőzésekről, amelyek a Covidéihoz hasonló tünetek. A vírus jelenlétét kimutatni vagy az esetleges terjedését mérni azonban gyakorlatilag lehetetlen. – Még ha Észak-Korea hivatalosan tagadja is az igazolt esetek meglétét, erős a gyanú, hogy a népesebb határ menti településeken, ahol virágzik a feketekereskedelem, előfordulnak ilyenek – véli a szöuli Észak-koreai Tanulmányok Egyeteme egyik professzora.
Néhány meg nem erősített híradás azért beszámol a járvány terjedéséről.
Az észak-koreai Hamgjong tartományban például meg nem nevezett „hivatalos” források elmondták az amerikai pénzen működő Szabad Ázsia Rádiónak, hogy mintegy 5400 embert diagnosztizáltak Coviddal, vagy gyaníthatóan elkapták a kórt, s tucatnyian már bele is haltak a tünetekbe. Az orosz határ melletti Raszon városból is jelentették névtelenségbe burkolózó illetékesek, hogy körülbelül hatezer esetet regisztráltak szintén tucatnyi halálozással. S bár Phenjan rendkívüli intézkedéseket vezetett be a járvány beszivárgása és terjedése ellen, a helyzet több szempontból is inkább romlik. Az ENSZ megállapította, hogy Észak-Korea nemcsak egészségügyileg szenved a járványtól, hanem nyögi a pandémia gazdasági következményeit is, ami az ország önkéntes elszigeteltségéből adódik. A világszervezet különleges, emberi jogi ügyekben illetékes jelentéstevője, Tomás Ojea Quintana szerint terjed a koldulás mind a fiatalok, mind az öregek körében, sokan éhen halnak, s történnek kivégzések is. A határzáron túlmenően az észak-koreai kormány egyéb közegészségügyi intézkedéseket is hozott, így kötelezővé tette a maszkviselést, a fertőtlenítést, a fokozott határellenőrzést, ideiglenes úttorlaszokat emelt, vagy egész régiókat helyez időszakos vesztegzár alá. A Kínával folytatott kereskedelem 95 százalékkal zuhant, s ez nemcsak a szegényebb vidékeken okozta az élelmiszerek és az alapvető közszükségleti cikkek hiányát, hanem a fővárosban is. Szakértők szerint ráadásul ha eldurvulna a vírushelyzet, Észak-Korea siralmas állapotban lévő egészségügyi ellátórendszere nem lenne képes kezelni a problémát.
A politikai és pártvezetők már-már paranoiásan félnek a vírustól, így legutóbb elhatározták, hogy az idén tartandó tokiói nyári olimpiai játékokra sem küldenek sportolót.
