Diplomaták szekéren

Phenjan hivatalosan tagadja, hogy igazolt koronavírus-fertőződés volna az elszigetelt országban. Szakértők szerint azonban Észak-Koreára is átterjedt a kór. Az ENSZ emberi jogi ügyekben illetékese szerint terjed a koldulás mind a fiatalok, mind az öregek körében, sokan éhen halnak, s történnek kivégzések is.

EDITORS NOTE: PICTURES TAKEN ON A GOVERNMENT CONTROLLED TOUR FOR REUTERS ALERTNET A picture of North Korea's founder Kim Il-sung decorates a building in the capital Pyongyang early October 5, 2011. Picture taken October 5, 2011. REUTERS/Damir Sagolj/File Photo SEARCH "POY DECADE" FOR THIS STORY. SEARCH "REUTERS POY" FOR ALL BEST OF 2019 PACKAGES. TPX IMAGES OF THE DAY. - RC2SND9AQS4B Fotó: Damir Sagolj

Miután kitört a világjárvány, a kormány szinte azonnal elkezdte korlátozni a diplomáciai közösség mozgását: először nem hagyhatták el a fővárost, később már Phenjan egyes helyeit sem látogathatták. Az utolsó, külföldre irányuló légi járat 2020 márciusában hagyta el az országot. Azóta a külföldi rezidensek – legyenek humanitárius szervezet munkatársai vagy követségi alkalmazottak – szárazföldi úton kénytelenek átlépni a határt, s ehhez gyakran igencsak szokatlan eszközöket kell igénybe venniük. Észak-Korea nem akarja, hogy vonat vagy busz vigye át a távozókat a határon, mert e járműveknek vissza is kell jönniük, s ezzel akár vírust is behurcolhatnak. Így az embereknek saját maguknak kell megszervezniük szállításukat, s néha csak szekér akad, s az már főnyeremény, ha valakinek vasúti hajtányt sikerül szereznie bőröndjei elszállításához. Mindössze kilenc nagykövetség maradt nyitva Phenjanban, kevesebb mint 290 külföldi munkatárssal. Az orosz követségen arra panaszkodtak, hogy az észak-koreaiak példátlanul szigorú intézkedéseket hoztak, elképesztő a hiány az alapvető javakból, beleértve a gyógyszert és élelmiszert, továbbá képtelenek megoldani az egészségügyi problémákat.

Idén márciusban Észak-Koreában olyan törvényt hoztak, amely az importáruk fertőtlenítését írja elő, s ennek jegyében fertőtlenítőállomásokat hoztak létre a szárazföldi határátkelőhelyeken. Ám ezeket csak azután helyezik üzembe, hogy Phenjan visszaállítja a kereskedelmet.

A nyitástól remélik azt is, hogy végre befejezhetik a phenjani központi kórház felépítését, amelyet tavaly októberben kellett volna átadni.

Beszélik, hogy hamarosan megnyitják a kínai határt, legalábbis az áruforgalom előtt. Épülnek az új karanténállomások is, ugyancsak a kínai határ mentén, készülve a személyforgalom megindulására is. S csak remélni lehet, hogy ha újra megindul a humanitárius szervezetek és a diplomáciai testületek dolgozóinak az áramlása, talán megtudhatja a világ, valójában milyen és mennyi áldozatot szedett Észak-Koreában a pandémia.

Kiemelt kép: Reuters