Kés a fej alatt

Kaposfő – Feltárták a premontrei prépostság egyik alapítójának a sírját.

A templom belsejében hetvenhat sírt vagy sírrészletet tártak fel. Fotó: Rippl-Rónai Múzeum

A templom melletti temetőben gyermeksírokat is feltártak. A legtöbb itteni lelet melléklet nélküli, a koporsókból is csak szegek és fanyomok maradtak meg. Az egyik elhunyt feje alól mégis előkerült egy kés, amelyet valószínűleg babonából helyeztek oda. Az újabb sírok ásásakor a régebbi temetkezésekből származó csontokat a sírgödrök szélén helyezték el.

A legutóbbi feltárás szelvényeit a korábbi ásatások területétől délre és keletre nyitották. A sekrestyétől délre több kemencét és falmaradványt találtak, utóbbiak a prépostság korai épületének lehettek a részei, de már a XIV–XV. században, a templom első átépítésekor elpusztultak, így a későbbiekben ide is temetkezett a lakosság.

A Barát-dombtól nyugatra futó patakon halastavat alakítottak ki, ennek nyoma máig látható. Barát-dombnak azt a településrészt nevezik a helyiek, ahol a prépostság felépült.

A középkorban kaposfőiként vagy szentbenedekiként említett monostort 1252-ben alapították II. Endre nádorának, I. Moysnak a fiai, II. Moys (Elek) és Alexius (Sándor) Szent Benedek tiszteletére. Hiteleshelyként is működött.

A XV–XVI. században a Geréczyek voltak a patrónusai. Utolsó prépostja, Mihály, garázda kegyuraitól és a töröktől való félelmében 1551-ben Türjére menekült, és ezzel a prépostság is elveszett, írja Bangha Béla a Katolikus lexikonban. Az első katonai felméréskor még jelezték a romjait, amelyeket később Rómer Flóris régész is azonosítani tudott. Az épületegyüttes tégláit ezek után építőanyagnak hordták el, a maradék föld alá került, a XX. századra nyoma se maradt.

A premontreiek II. István hívására, még a rend­alapító életében érkeztek Magyarországra Prémontréből, ahonnan francia szellemiséget hoztak magukkal.

Az első monostor Nagyvárad mellett, Váradhegyfokon létesült 1130-ban Szent István első vértanú tiszteletére. II. István királyt is itt temették el rendi ruhában. A hazai premontrei prépostságok többségének Váradhegyfok volt az anyamonostora, vagyis az újabb alapításokat – amelyek sűrűn követték egymást – innen szervezték. Mivel a premontreiek kezdettől fogva lelkipásztori tevékenységet végeztek, forgalmas helyeket kerestek a letelepedésre. Prépostságaik közül csaknem tíz királyi alapítású volt, a többi egyházi vagy nemzetségi monostornak számított.

A barát-dombi ásatás költségeit a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert összeg és a bárd­udvarnoki önkormányzat által rendelkezésre bocsátott önrész fedezte. A kutatások befejezése után a romkertet látogathatóvá tennék, hogy ezzel is növeljék a somogyi térség vonzerejét.