Puskaporos Bosznia

A jelenlegi módszerek alapján nehéz elképzelni egy európai uniós perspektívát Szerbia és Koszovó számára.

SARAJEVO, BOSNIA AND HERZERGOVINA - APRIL 13: Children are seen with balloons and Quran as people receive aid packages and Quran distributed by Turkiye Diyanet Foundation (TDV) in Olovo district of Sarajevo, Bosnia and Herzegovina on April 13, 2021. (Photo by Ozgun Tiran/Anadolu Agency via Getty Images) Fotó: Anadolu Agency

Az ellenzéki taktikák, jóllehet annyiban hasonlítanak egymáshoz, hogy mindegyiknek a célja a hatalom megszerzése, továbbá, hogy ennek eszközéül többnyire az aktuális hatalom folytonos bírálatát választják, mégis különbözőek. Most a járvány meghatározó, a vele kapcsolatos intézkedések mindenütt fő ütközési pontot jelentenek, de míg nálunk az Európai Unió által nem engedélyezett vakcinák alkalmazása, illetve a védőoltások felvételének ösztönzése a kormány legnagyobb „bűne”, másutt a megszorító intézkedések, a kijárási tilalom, a rendezvények korlátozása, a vendéglátóhelyek és az iskolák bezárása az.

A szlovén ellenzék nemcsak azt támadja, amit tesz, hanem azt is, amit nem tesz a kormány, esetleg egy hét leforgása alatt ugyanazt a dolgot, mind a két oldalról. Kívánatos lenne ugyan a „nemzeti minimum”, vagyis hogy az ország érdekeit szem előtt tartva bizonyos döntésekben nem gáncsolják a kormányt, ám az ilyesmi ritka. Ami a szlovén ellenzékben egyéni, az a türelmetlensége. Amióta csak az előző baloldali-liberális kormány távozott, és a jelenlegi átvette a hatalmat, folyamatosan keresik a lehetőséget elsősorban Janez Janša miniszterelnök, illetve pártja, a nemzeti konzervatív Szlovén Demokrata Párt (SDS) megbuktatására. Ennek nemcsak a hatalomvágy az oka, hanem az is, hogy semmiképp sem akarják Janšának megadni a lehetőséget, hogy megint ő álljon a kormányrúdnál, amikor ez év július 1-jén Szlovénia immár másodszor átveszi az Európai Tanács elnökségét.

Evégből a szlovéniai ellenzék támadást indított a négytagú kormányzó koalíció két, nem jobbközép tagja, a liberális Modern Centrum Pártja és az inkább baloldali Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártja ellen. Még nem jutott el a végkifejletig a kormányfő alkotmányjogi felelősségvonására irányuló kezdeményezés, de annak megszavaztatásához sincs meg a szükséges szavazattöbbség a Nemzetgyűlésben. Most már ugyan késő van arra, hogy még július 1-je előtt felálljon az új kormány, és kellőképpen felkészüljön az elnökségre, de úgy látszik, az ellenzéknek ez mit sem számít, nem nyugszik addig, amíg Janšát le nem szorítja a pályáról. Legutóbbi ötletükkel azonban lehet, hogy túllőttek a célon.

Nem tudni, ki áll a mögött a diplomáciai nyelven „non paper”-nek nevezett nem hivatalos irat mögött, amelyet a napokban hozott nyilvánosságra a Necenzurirano („Cenzúrázatlan”) szlovén hírportál. Összesen hármat emleget, de kettő közülük nem „nagy szám”, mert a szerzősége ismert. Az első a horvát külügyminisztérium irata a bosznia-hercegovinai választási törvény módosításáról. A másodikat Željko Komšić, a Bosznia-Hercegovinát kormányzó triumvirátus elvileg horvátokat képviselő tagja jegyzi. Azért csak elvileg, mert az igazságtalan választási törvény miatt a muszlimok szavazataival jutott pozícióba, s hálából inkább az ő érdekeiket védi, semmint a horvátokét, vélik a horvátok. Pontosan azért szeretnék elérni a választási törvény megváltoztatását, hogy a horvátok választhassák meg saját képviselőiket. Ezt Magyarország, Szlovénia és több más uniós ország is támogatta.

Szarajevói gyerekek török Korán-adománnyal. Befolyási övezetek Fotó: Getty Images

A bombahír azonban a harmadik papír volt, amelyik etnikai határok kialakítását javasolja a több évtizedes patthelyzet feloldására a volt Jugoszlávia területén. Eszerint a boszniai Szerb Köztársaság legyen Szerbiáé, a többségi horvát lakta kantonok pedig tartozzanak Horvátországhoz, vagy kapjanak teljes körű autonómiát dél-tiroli mintára. Koszovó egyesüljön Albániával, az észak-koszovói szerb lakta járások pedig szintén részesüljenek a dél-tirolihoz hasonló autonómiában. Először Észak-Macedóniában, a baloldali Zaev-kormányhoz közel álló hírportálokon bukkant fel a dokumentum, térképet is mellékeltek hozzá. Erre következett a szlovéniai megjelenés, a felháborodott szarajevói reakció, szalafisták tüntetése a szlovén nagykövetség előtt és a nagykövet bekéretése a külügyminisztériumba.

Nem tudni, hogy ennek a papírnak ki a szerzője, hol és mikor keletkezett, de a szarajevói „hivatalos” horvát vezér és a szlovén hírportál is egyértelműen Janšának tulajdonítja. A szlovén média azonban más, a szlovén baloldalnak, sőt az európainak is útjában lévő több politikus lejáratására is felhasználja. Így például megemlíti, hogy – állítólag – részben Budapesten készült. Borut Pahor államfőt is belekeverték, akire szintén neheztel a szlovén baloldal, mert szerinte túlságosan engedékeny a konzervatív kormánnyal szemben.

Janša tagadja, hogy ilyesmit papírra vetett, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, akit címzettként említenek, pedig nem tud arról, hogy megkapta volna. Ljubljana, szögezte le Janša, tartja magát az EU álláspontjához, Bosznia-Hercegovina területi sérthetetlenségéhez.

A hír, dacára annak, hogy a szlovén hírportál gyorsan visszavonta, futótűzként terjedt a balkáni és az európai médiában. Az érintett országok vezetői elmondásuk szerint maguk is a médiából értesültek a tervről. A szlovén televízió Lavrov­ orosz külügyminisztert is megkérdezte azon az alapon, hogy ő szintén „baráti viszonyban van Orbán Viktorral”, mint Janša. Lavrov persze cáfolta, hogy tudna róla.

Janša a szlovén szociáldemokrata vezér és európai parlamenti képviselő, Tanja Fajon kezét sejti a dologban, nem alaptalanul. Eddigi tevékenysége alapján róla joggal feltételezhető, hogy egyszerre akart hazája konzervatív kormányának ártani és az EU-nak szívességet tenni. Anže Logar külügyminiszter ismeretlen tetteshez intézte szavait, amikor azt mondta, ezzel elsősorban Szlovénia jó hírének ártott.

Mellesleg indokolt-e ezen a papíron felháborodni? Tény, hogy Bosznia-Hercegovina így nem működik, Koszovó státusa megoldatlan, és ahogy az inkriminált dokumentumban áll: „A jelenlegi módszerek és a problémamegoldás üteme alapján nehéz elképzelni egy európai uniós perspektívát Szerbia és Koszovó számára.”

Kiemelt kép: Getty Images