Emberi csontokra, alapfalakra és egy különleges táblára bukkantak házépítés közben a Torontál (ma Temes) megyei Egresen 1909 júliusában.
A tábla felirata: „II. Endre 1365.” Megtalálói ezért azt hitték, a király sírjának darabkáját kaparták ki a földből. Jankó Ágoston alispán szakértőt kért az ügy kivizsgálására, mire a Nemzeti Múzeum Éber László művészettörténészt küldte a bánsági faluba. A helyszíni szemlét a községházától nem messze, egy fatelepen tartották, ahol a szakember első látásra megállapította: a tábla gipszből készült, és alig néhány hónapja lehet a földben, ahol viszont monumentális épület alapfalai húzódnak, talán a ciszterci apátság kolostorának maradványai. Javaslatot tett ezért a műemlékek országos bizottságának, végezzenek itt ásatásokat.
Rómer Flóris bencés szerzetes, régész már ezt megelőzően, 1870-ben írt a lerombolt egresi templomról és várról. Úgy tudta, a legszebb faragott köveket a ráczszentpéteri uradalmi udvarba szállították innen. Petru Fecskarea helyi lakosnál ugyanő két boltgerincrészletre bukkant. Egy másik kertben mozaikokra lelt, de fehér márványból faragott oszloptalapzatokat és régi vízvezetékeket is látott a faluban. A szintén ott lakó Jepta Csonkánál román kori „kapitael”-t, vagyis oszlopfőt talált.
A „téglakitermelés” száz éve is masszívan folyt Egresen. A föld alatti falrészleteket a helyiek megfúrták, ami használható volt, kiemelték. Ezt már Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézetének vezetője mondja. Az archeológus 2012-ben járt először a településen, és 2016 óta vezeti azt a feltárást, amely példás magyar–román összefogást eredményezett.
‒ A kőrétegek ezen a vidéken nagyon mélyen vannak, a téglaégetés pedig nagyon drága. Boldog lehetett ezért bárki, aki téglaanyagra lelt itt. A ciszterciek idejében megoldották, az építőanyagot a Maroson úsztatták le Erdélyből – mutat rá a régész.
Nagyobb kövek máig találhatók szétszórtan a faluban, némelyiken még faragásnyom is látható. Ezek mind a téglakolostor tartozékai, többnyire vízelvezetőként hasznosulnak, beleépülnek az otthonokba. A régészek valamennyi GPS-koordinátáit regisztrálták, alkalomadtán az adatokhoz tartozó tárgyakat is be fogják gyűjteni a helyiek engedélyével. Ilyen tekintetben is fontos lesz egy helyi múzeum megvalósítása, mert ha ez megnyílik, még inkább magáénak fogja érezni a falu az egykori kolostort és benne a királysírt, büszke is lesz rá, hangsúlyozza Major Balázs.