Emberi csontokra, alapfalakra és egy különleges táblára bukkantak házépítés közben a Torontál (ma Temes) megyei Egresen 1909 júliusában.
Hol terem a magyar hős?
Rusvay Tibor 1956-os története a kommunisták emberellenes természetét is bemutatja.
Emberi csontokra, alapfalakra és egy különleges táblára bukkantak házépítés közben a Torontál (ma Temes) megyei Egresen 1909 júliusában.
A tábla felirata: „II. Endre 1365.” Megtalálói ezért azt hitték, a király sírjának darabkáját kaparták ki a földből. Jankó Ágoston alispán szakértőt kért az ügy kivizsgálására, mire a Nemzeti Múzeum Éber László művészettörténészt küldte a bánsági faluba. A helyszíni szemlét a községházától nem messze, egy fatelepen tartották, ahol a szakember első látásra megállapította: a tábla gipszből készült, és alig néhány hónapja lehet a földben, ahol viszont monumentális épület alapfalai húzódnak, talán a ciszterci apátság kolostorának maradványai. Javaslatot tett ezért a műemlékek országos bizottságának, végezzenek itt ásatásokat.
Rómer Flóris bencés szerzetes, régész már ezt megelőzően, 1870-ben írt a lerombolt egresi templomról és várról. Úgy tudta, a legszebb faragott köveket a ráczszentpéteri uradalmi udvarba szállították innen. Petru Fecskarea helyi lakosnál ugyanő két boltgerincrészletre bukkant. Egy másik kertben mozaikokra lelt, de fehér márványból faragott oszloptalapzatokat és régi vízvezetékeket is látott a faluban. A szintén ott lakó Jepta Csonkánál román kori „kapitael”-t, vagyis oszlopfőt talált.
A „téglakitermelés” száz éve is masszívan folyt Egresen. A föld alatti falrészleteket a helyiek megfúrták, ami használható volt, kiemelték. Ezt már Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézetének vezetője mondja. Az archeológus 2012-ben járt először a településen, és 2016 óta vezeti azt a feltárást, amely példás magyar–román összefogást eredményezett.
‒ A kőrétegek ezen a vidéken nagyon mélyen vannak, a téglaégetés pedig nagyon drága. Boldog lehetett ezért bárki, aki téglaanyagra lelt itt. A ciszterciek idejében megoldották, az építőanyagot a Maroson úsztatták le Erdélyből – mutat rá a régész.
Nagyobb kövek máig találhatók szétszórtan a faluban, némelyiken még faragásnyom is látható. Ezek mind a téglakolostor tartozékai, többnyire vízelvezetőként hasznosulnak, beleépülnek az otthonokba. A régészek valamennyi GPS-koordinátáit regisztrálták, alkalomadtán az adatokhoz tartozó tárgyakat is be fogják gyűjteni a helyiek engedélyével. Ilyen tekintetben is fontos lesz egy helyi múzeum megvalósítása, mert ha ez megnyílik, még inkább magáénak fogja érezni a falu az egykori kolostort és benne a királysírt, büszke is lesz rá, hangsúlyozza Major Balázs.
A már kiásott faragott kőelemek közül a legjobbakat a területileg illetékes temesvári Bánsági Nemzeti Múzeumba vitték, Egresen a legfrissebbeket tárolják. Remélik, hogy az idei ásatás előhoz még egy-két olyan érdekességet, amely segítségével véglegesíthetik a háromdimenziós digitális monostorrekonstrukciót. Ehhez a bánsági közgyűjtemény raktárában is körül kell nézniük. A templom egyik bordáját már megtekintették. Ez azért rendkívül fontos lelet, mivel paraméterei alapján a főhajót határoló oszlopsorok közti távolság és a főhajó mérete is kiszámítható.
A PPKE és a román partner közös kutatási programja 2012-ben azzal kezdődött, hogy a magyar régészek felkeresték a bánsági múzeumot, és előadták, miért annyira fontos számukra
II. András temetkezési helyének feltárása. Felvázolták, mit szeretnének csinálni, és megkérdezték, társulnának-e hozzájuk. 2013 novemberére már megvoltak az engedélyek, mehettek a földradarral átvizsgálni a területet, amelynek alapján kiderült, hol volt a templom, mekkora volt a kiterjedése. A felvételeken jól látszott, hogy alig másfél méterrel a mai talajszint alatt ott vannak a bazilikális elrendezésű, háromhajós templom oszlopsorai, az oldalfalak egy része és a kolostorépület néhány falszakasza. Elkezdhették tervezni, hol érdemes ásni. A temesvári székhelyű múzeumnak azóta is minden éves költségvetésében benne van az egresi feltárás, emellett a tárgyrestaurálás jelentős részét is vállalják.
A munka tényleges megkezdése előtt meg kellett szerezniük az érintett területet, mivel ezen szállodát akart felhúzni egy ingatlanspekuláns. Ekkor lépett be a történetbe Bánffy Farkas, a híres erdélyi grófi család leszármazottja, aki vállalta az ügyintézést. Szüleit Major Balázs régóta ismerte, hiszen Farkas édesapja a johannita rend magyarországi vezetőjeként segítette, támogatta a margati és a szentföldi feltárásokat, amelyeknek szintén Balázs volt az egyik vezetője. Hogy minden flottul működjön, Farkas létrehozta a Jolánta Kulturális Egyesületet, és elintézte, hogy az ásatási terület szomszédságában lakhatóvá váljék egy épület. Enélkül nehezen ment volna a feltárás. Első évben a bölcsődében aludtak, ám itt még zuhanyzó sem volt. Házat bérelni nem lehetett, pedig a falusi elöljáróság is mindent megtett, hogy találjanak megoldást.
Maga a feltárás a görögkeleti templomtól kétszáz méterre, a falu központjában zajlik, olyan terek találkozásánál, amelyek a szerzetesközösség felbomlása óta nem épültek be. Tavaly a szentély felett húzódó földutat bontották meg, alatta másfél méter magas falakat találtak.
Az ötletet, hogy meg kellene keresniük II. András nyughelyét, a margati lovagvár feltárásának egyik önkéntese, Orosházi Bernadett fogalmazta meg elsőként. Ebbe az irányba mozgatta őket az is, hogy 1218 elején a király felkereste a margati várat, majd évi járadékkal látta el a helyet. Szerették volna, ha a magyar keresztes hadjárat nyolcszázadik évfordulójára, 2017–2018-ra előkerül valami II. Andrással kapcsolatban.
Tavaly sikerült elérniük, hogy 99 százalékban biztosak legyenek abban, hogy amit kerestek, azt meg is találták a monostor templomának keresztházában. A mai járószint alatt két tumba (díszes síremlék) alapozása került elő. Ezek az építmények tarthatták II. András király és második felesége, Courtenay Jolánta szarkofágját, amit vélhetően még a tatárok törtek fel, hogy kivegyék belőlük az értéktárgyakat. Nem kizárt, hogy a pusztítás után az uralkodói csontokat áthelyezték egy külön sírba, talán a szentély környékére.
Mivel maradt még felbontatlan szelvény, az idei nyár sok kérdésre választ adhat. 2016 nyarán felfedeztek már egy tatárkori tömegsírt a templom déli hajója alatt. A gödörben fél méter vastagon hevertek az embercsontok, de számos tárgyi lelet is előkerült innen, többek között nagy mennyiségű késő középkori fizetőeszköz. Tavaly egy bizánci aranypénzt is találtak a XIII. század húszas éveiből, ami azért ritka, mert aranyat nem szoktak kiforgatni a földből. De találtak emberi fejet ábrázoló kis szobortöredéket is, valamint egyiptomi vagy szicíliai metszett kristálypohár-töredéket, ami azt mutatja, mennyire gazdag volt a XIII. századi magyar királyság, amely ekkor élte fénykorát Európa egyik legtekintélyesebb államaként. Közép-Európa országai közül például egyedüliként indított keresztes hadjáratot saját uralkodója, II. András vezetésével 1217-ben.
Mindezek ellenére az egresi leletanyag igencsak szerény. Ami megmaradt, az a templom padlószintje alól kerül elő, főként gyermekcsontváz, egymás fölött négy-öt sorban. Több mint száz sírt bontottak ki, ezek a kora Árpád-kortól a késő középkorig datálhatók. Mivel azonban a XII–XIII. században nem volt szokás értékes anyagot elhelyezni az elhunytak mellett, nem nagyon van mit kiásnia az utókornak, hangzik a szakember értékelése. Említésre méltó viszont, hogy a legrégebbi középkori rétegből egy korábbi templom alapozása is előbukkant, ami azt jelzi, hogy az első szerzetesek lakott területre érkeztek.
A III. Béla által alapított monostor évtizedekig kiemelt királyi támogatásban részesült, az ország egyik legfontosabb ciszterci rendházaként tartották számon. Maga is alapított filiálékat, például a kercit. A tatárjárást hamar kiheverte, a kun háborúk idején a koronát is itt őriztethette Kun László. A mohácsi csata után Szapolyai János vette meg, alakította erőddé. 1551-ben az oszmánok dúlták szét. Egy 1581. évi adóösszeírás már csak két vlach birkapásztort és 368 juhot említ Egres kapcsán. II. András teteme úgy került ide, hogy a XIII. századtól kezdődően a királyok már nem Székesfehérvárra, hanem az általuk kiválasztott kolostorba temetkeztek. Csontjait – amennyiben ezek önálló sírból kerülnek majd elő – DNS-vizsgálattal azonosíthatják, hiszen szüleit, III. Bélát és első feleségét, Châtillon Annát több szakember szerint a Mátyás-templomba temették újra.
A Jolánta Kulturális Egyesület által koordinált kutatás – amely az Árpád-ház Program keretében és a Bethlen Gábor Alap támogatásával zajlik – nemcsak a nemzeti emlékezetbe akarja visszaépíteni a történelmi helyszínt, hanem látogathatóvá is kívánja tenni azt. A múzeumot abban az egresi épületben nyitják majd meg, amely az itt dolgozó régészek szálláshelyeként szolgál. A feltárásról dokumentumfilm is készül Tősér Ádám rendezésében. Ebben az ásatás részvevőit, történészeket és a korszak kiváló ismerőit szólaltatják meg, tájékoztat Molnár-Bánffy Katalin producer. Az elveszett király című alkotást – amelynek animációs elemei is lesznek – jövőre, a II. Andráshoz köthető Aranybulla kibocsátásának nyolcszázadik évfordulóján fogják bemutatni a köztévében.
Rusvay Tibor 1956-os története a kommunisták emberellenes természetét is bemutatja.
Szenczi Molnár Albert munkássága hatást gyakorolt a következő évszázadok egyházi, irodalmi és tudományos életére.
A magyar nyelvben és észjárásban, a szellemi és kulturális életben, sőt a közgondolkodásban és a politikai habitusban is megtalálható a protestáns, főként a kálvinista hagyomány hatása.
A Tisza István volt miniszterelnök meggyilkolásának hatodik évfordulóján rendezett emlékülésen Herczeg Ferenc kifejti: a Károlyi Mihály-féle októberi forradalom a pokol tüzébe mártott hazugság volt.
Menczer Tamás a fiataloknak üzent - videó
Gera Zoltán óta nem történt ilyen Angliában magyar futballistával
Szoboszlai tudja, hogy baj van, azonnal reagáltak a csapattársai
Szakadék szélén áll a Volkswagen, Szergej Lavrov ismertette az orosz békefeltételeket - heti összefoglaló
"Nemsokára szülni fogok, de anyósom őrült követelése miatt elképedtem"
Újabb megszólaló került elő Lakatos Márk ügyével kapcsolatban
Szentkirályi Alexandra fontos döntést hozott a magánéletével kapcsolatban + videó
Csodafűszer lesz a hagyma héjából: ezután te sem fogod kidobni! Mutatjuk, hogy készül
Szabó Tímea bekóstolta Kövér Lászlót, de beletört a foga
Magyar csatár gólpassza miatt extázisba került az edző Németországban
Nagy bajban van Lakatos Márk, még a születésnapi show-t is lemondta
Szoboszlai Dominik lesz az egyik, aki a különbséget jelenti a Liverpool szombati bajnokiján
Rusvay Tibor 1956-os története a kommunisták emberellenes természetét is bemutatja.
Szenczi Molnár Albert munkássága hatást gyakorolt a következő évszázadok egyházi, irodalmi és tudományos életére.
A magyar nyelvben és észjárásban, a szellemi és kulturális életben, sőt a közgondolkodásban és a politikai habitusban is megtalálható a protestáns, főként a kálvinista hagyomány hatása.
A Tisza István volt miniszterelnök meggyilkolásának hatodik évfordulóján rendezett emlékülésen Herczeg Ferenc kifejti: a Károlyi Mihály-féle októberi forradalom a pokol tüzébe mártott hazugság volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.