– Egészen rövid bejelentést szeretnék tenni. […] A magyar királyi kormány megállapítja, hogy a támadás következtében Magyarország és a Szovjetunió között a hadiállapot beállott – jelentette be Bárdossy László miniszterelnök 1941. június 27-én a Parlamentben, és ezzel kezdetét vette Magyarország XX. századi történelmének egyik legvéresebb és legtragikusabb szakasza. A magyar politikai elit mennyire látta át, hogy döntésével minek teszi ki az országot?
– A politikai és katonai elit többsége optimista volt, gyors német győzelemben reménykedett. Várakozásaikat az addigi német katonai sikerekre alapozták. A Wehrmacht két esztendő alatt szinte győzelmet győzelemre halmozott, még Németország legkeményebb első világháborús ellenfelét, Franciaországot is jóformán másfél hónap alatt térdre kényszerítette. 1941 nyaráig, a Szovjetunió megtámadásáig villámháború folyt, így megalapozottnak tűnhetett a gyors német siker lehetősége. A konszolidációs politikájáról elhíresült egykori miniszterelnök, gróf Bethlen István ugyanakkor például fenntartásainak adott hangot Berlin végső győzelmével kapcsolatban.
Kimaradhattunk volna?
– Általánosan elfogadott magyarázat, hogy Magyarország azért lépett be a világháborúba, mert leginkább ezáltal nyílt esélye arra, hogy megtarthassa a trianoni békediktátummal elcsatolt, ám utána részben visszakapott, részben visszaszerzett, magyarlakta területeket.
– Ez így van. Magyarország a területének és népességének mintegy kétharmadát, magyar anyanyelvű lakosságának pedig hozzávetőlegesen egyharmadát veszítette el Trianonban.
A két világháború közti magyar külpolitika legfőbb célja ezért az újonnan meghúzott határok revíziója volt. Ebben a honi társadalom túlnyomó többsége egyetértett, csak a módját és mértékét illetően tértek el a vélemények.
– A területi revízió 1938 és 41 között végül négy lépésben valósult meg. Összességében mennyire lehet eredményesnek mondani e politikát?
– A revíziós politika alapvetően sikeresnek nevezhető. A trianoni döntéssel az ország területe 93 ezer négyzetkilométerre zsugorodott, 7,9 millió lakossal, amelynek a 89,5 százaléka volt magyar anyanyelvű. Aztán az első bécsi döntéssel visszakaptuk a Felvidék déli sávját, majd néhány hónap múlva visszafoglaltuk Kárpátalját.