Tudásváró

A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány a doktoranduszoknak helyreállított Bölcs Vár épülete után megmentette a budavári Úri utca egy másik jeles műemlék épületét is a Kapisztrán tér sarkán. A megszépült­ ingatlan elsősorban a hazai egye­temekre ösztöndíjjal érkező neves külföldi­ ­professzorokat fogja szolgálni – a hos­­szú távú fenntartható fejlődés gondolatköre jegyében.

A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány a doktoranduszoknak helyreállított Bölcs Vár épülete után megmentette a budavári Úri utca egy másik jeles műemlék épületét is a Kapisztrán tér sarkán. Fotó: Bach Máté Forrás: Bach Máté

Ami pedig az infrastrukturális feltételeket illeti, arra több szempontból is tetszetős megoldást találtak. A Padme Alapítvány 2015-ben megvásárolta a budai Várnegyedben, a Kapisztrán tér és Úri utca sarkán (Úri utca 72.) egy évtizede lakatlanul pusztuló műemlék épületet 795 millió forintért, amelyet több év előkészület és két év – 3,4 milliárd forintba kerülő – felújítást követően a közelmúltban nyitottak meg. A korhűen megfiatalodott, fehér klasszicista homlokzat Úri utcai oldala felől a budavári házakra jellemző (szekérszélességű) kerékvetős faajtón át jutunk abba az előtérbe, amelynek padlózatát újra az egykor a budai utcákat is burkoló fakockák fedik. A falakon angyalokat­ ábrázoló kortárs szobrok – beljebb kortárs magyar festmények –, míg a bejárattal szemben egy üvegtetővel fedett belső udvar, melynek közepét egy grandiózus Pallas Athéné-szobor uralja. Csak vízben álló alakjához közelebb lépve derül ki, hogy a jegybanki alapítvány névadóját szellemes módon pénzérmékre utaló fémérmékből állította össze alkotója, Szőke Gábor Miklós szobrászművész ­(akinek talán legismertebb műve a Fradi-sas a Groupama Aréna előtt).

Bánkuty Tamás büszkén kalauzol végig, de előtte mutat néhány elborzasztó fényképet a korábbi siralmas állapotokról, a lebetonozott udvar repedéseiből előtörő méteres gyomokról.

E képek tükrében az Oroszlán Miklós nevével fémjelzett építészeti és Somlai Tibor munkáját dicsérő belsőépítészeti kialakítás nagyszerűsége még szembetűnőbb.

A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány a doktoranduszoknak helyreállított Bölcs Vár épülete után megmentette a budavári Úri utca egy másik jeles műemlék épületét is a Kapisztrán tér sarkán
Fotó: Bach Máté

A Pallas Athéné szobra körüli átrium az antik itáliai villák belső zárt udvaraira emlékeztet. Társalgóként funkcionál, ahonnan folyóirat-olvasó és egyéb szeparált közösségi terek nyílnak. Felnézve az üvegtető irányába repkedő madarakra emlékeztető világítótestek lógnak, lent a kerti bútorok közt kerámiaedényekbe helyezett bokrok fokozzák a mediterrán érzetet.

Az emeleti kerengőről nyílnak a professzori irodák (szám szerint 13), két tárgyaló, a tetőtérben pedig egy nagyobb előadótér, két Skype-szoba az internetes konferenciák számára és egy könyvtár, ahol június közepétől hetente a Pallas Athéné Könyvkiadó könyvbemutatóit tartják. Utóbbiról szólva az igazgató kiemeli, hogy a Pallas Athéné alapítványok küldetésével összhangban e kiadó funkciója, hogy külföldi egyetemi kiadók legnépszerűbb szakkönyveit adja ki magyarul.

A régészeti kutatások szerint e ház helyén már a XI. században épület állt, és azóta is folyamatosan, persze időről időre átépítve. Egy időszakban itt volt a – Rákosi Mátyás parancsára utóbb nagyrészt lebontott – Mária Magdolna-templom plébániája. A ház mai küllemét a XVIII. században nyerte el. A lakóházat akkori tulajdonosától 1936-ban a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Scossa Géza vásárolta meg (névleg) azzal a titkos céllal, hogy az alatta lévő többszintes pincerendszert továbbfejlesztve bombabiztos trezortermeket és óvóhelyet alakítsanak ki a bank értékei, alkalmazottai számára. Nagy titoktartás közepette egy ötszintes, 33 méter mély, 1500 négyzetméteres pincerendszert építettek ki a ház alatt és körül. A szóbeszéd szerint a nagyobbik trezor Magyarország aranytartaléka számára, a kisebbik a Szent Korona védelmére épült. Az ostrom hónapjaiban légópincének használták, mintegy hat-hétszáz ember élte túl odalent a vészterhes időket. Az ötvenes években az állam elvette az épületet a Nemzeti Banktól, hogy elektromos teherelosztót működtessen a bombabiztos pincerendszerben 1978-ig.

Később tíz magánlakást alakítottak ki az épületben, amelyek a rendszerváltás éveiben – miként az igazgató fogalmaz – végigmentek a szokásos privatizációs tortúrán, hogy aztán a pusztulása előtti végső pillanatban a Pallas Athéné Alapítvány birtokba vegye, felújítsa és méltó funkciót adjon neki.