„Kémkedés” okosgyűrűvel

A sportipar százmilliárd dolláros ágazat, a profik pedig minden korábbinál több, jobb minőségű és részletesebb statisztikával dolgozhatnak ­felkészülésük és versenyeik során. A szurkolók életét is megváltoztatták az adathal­mazok, olyannyira, hogy sok sportágra nagyapáink rá sem ismernének. Szakértők szerint ugyanakkor a sport és a számítástechnika együttműködése még mindig gyerekcipőben jár.

Vitatott helyzetet mérlegel Orel Grinfeeld bíró a Hollandia–Ausztria-mérkőzésen, Amszterdam, 2021. június 17. Fotó: Soccrates Images Forrás: Getty Images

A bírókat és a sportolókat segítő adatok feldolgozása tekintetében Amerika előrébb jár. Az NFL (észak-amerikai profi amerikaifutball-liga) 2014 óta használ a játékosok vállvédőiben olyan rendszert, amely a játékos maximális sebességéről, gyorsulásáról, megtett távolságáról küld nyers adatokat a csapatoknak. Az NHL (észak-ame­rikai profi jégkorongliga) évek óta kísérletezik a korong és a játékosok mozgásának követésével, az MLB (észak-amerikai profi baseball-­liga) ­pedig 2017-ben engedélyezte a játékosok teljesítményének jobb megértését célzó eszközök önkéntes használatát. A fejlett videó- és adatelemzési technológiáknak köszönhetően a játékosmegfigyelések nemcsak személyesen zajlanak, hanem távolból is leigazolhatnak egy-egy csapattagot.

Okosgyűrű sok funkcióval
Fotó: Europress/AFP

Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási csoportjának igazgatója szerint a vírushelyzet még inkább megerősítette a sportágak technikai függését, mivel több sportág a technológia segítségével nyújtott fokozott védelmet a sportolók számára. Például az észak-amerikai férfi és női profi kosárlabda-bajnokságon okosgyűrűben játszottak a játékosok, amely folyamatosan figyelte a sportolók testhőmérsékletét, légzését és pulzusszámváltozását. Hasonló okoseszközt használva szűrte ki a PGA Tour golfbajnokság is a koronavírust az egyik tünetmentes játékoson.

Megjósolt sérülésveszély

Az idei Roland Garros előtt számos olyan véleményt lehetett olvasni, hogy Rafael Nadal azért fogja megnyerni a salakos tornát, mert hosszú labdameneteivel felőrli ellenfeleit. A spanyol versenyzőt a végül a Grand Slamet nyerő Novak Ðoković búcsúztatta, és napvilágot látott a statisztika, hogy a 13-szoros Roland Garros-győztes valójában a rövid labdamenetekben domináns. A hasonló városi legendák sokszor éppen a játékosok hibás érzékeléséből származnak. Miután Roger Federer 2009-ben öt szettben elvesztette az Ausztrál Opent, Darren Cahill edzővel elemezték a labdameneteket. A svájci saját véleménye szerint túl agresszívan és kockázatosan játszott, miközben ütőjének pozíciói és ütései egészen mást mutattak.

A technológia a súlyos sérülések elkerülésében is segíthet. A GPS, teljesítménymérő, pulzusmérő, lépésszámláló, kalóriafogyasztást számláló okoseszközök már mindennaposak, a szívritmusmonitorok és a kiszáradást mérő eszközök életmentők lehetnek. Ha sikerült megjósolni a játékosok sérülésveszélyét, akkor a klubok több meccset nyerhetnek ugyanazon játékosokkal, ami bevételnövekedést hozhat, a játékosok pedig a tervezhető karrierjükből a legtöbbet tudják kihozni. 2019-ben az NFL ötszázmillió dollárt veszített a játékosok sérülései miatt, a liga azóta az Amazon Web Services gépi tanulási technológiáit alkalmazza.

A technológia azonban még nem tökéletes, illetve nem használja minden sportoló. 2001-ben az amerikai focista Korey Stringer kapott a hőségtől sztrókot, majd több európai sportoló halt meg szívmegállásban (például Fehér Miklós 2004-ben) és agyvérzésben. Ekkor kezdett el több cég is foglalkozni a szívritmus és a dehidratáció mérésével, alig tíz éven belül pedig drasztikusan csökkent az elhunyt sportolók száma. Ám nem minden eset előzhető meg, ahogy azt a dán Christian Eriksen összeesése is mutatja.

Kiszámíthatóbb fogadások

Az életvédelem, a teljesítménynövelés és a bírói döntések pontosítása mellett a technológia a nézők szórakozását és a versenyekben való részvételüket is megváltoztatja. Az új és felújított amerikai stadionokban például a foci- vagy a baseballmeccsek során a stadionban ülők a netes és a tévés közönség számára nem elérhető, exkluzív tartalmakat kapnak. Az azonnali statisztikák és a végeredményre vonatkozó előrejelzések második bíróvá teszik a nézőket, így csábítva vissza a stadionokba a kanapé kényelméhez szokott rajongókat. Az interaktivitás kifizetődő. A 2014-es lovagló-Európa-bajnokságon először alkalmazták azt a speciális applikációt, amely lehetőséget adott a nézőknek, hogy a bírókkal együtt, élőben pontozzák az idomítást, aztán pedig sisakkamerákon keresztül telefonjukon kövessék az akadálylovaglást. Az alkalmazás a következő évben megtöbbszörözte a jegyváltók számát.

Vitatott helyzetet mérlegel Orel Grinfeeld bíró a Hollandia–Ausztria-mérkőzésen, Amszterdam, 2021. június 17.
Fotó: Getty Images

Nem titok, hogy sportligák a műsorszolgáltatókkal együttműködve a játékosok adatainak felhasználásával igyekeznek javítani a szurkolói élményen. Az új kapcsolattartási módszerek új bevételi forrásokhoz vezethetnek. A német kézilabdaliga eseményei során már valós időben jelenik meg a helyszínen és a közösségi médiában a játékosok fizikai teljesítménye.

A mért adatok értékesítése a játékosok és ligák extra bevételi forrásává vált, fantasysportligák, fogadóirodák, műsorszolgáltatók és egészségügyi cégek vásárolják meg őket. A szabályozás azonban nem egységes, egyes ligáknál tiltott bizonyos adatok felhasználása. Kustos Petra, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adatvédelmi csoportjának vezetője szerint az egészségügyi adatok feldolgozása speciális garanciákat igényel. Ha az adatkezelő szervezetek nem tájékoztatják a sportolókat megfelelően adataik felhasználásának módjáról és céljáról, az komoly jogi problémát okozhat. Amerikában számos sportszervezet a játékosok szerződéseiben rögzíti az adatok kezelésének részleteit. Azonban olyan egészségügyi adatok továbbadásáról is szó lehet, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak sporttevékenységhez, például az alvási funkciókról. Az Egyesült Királyságban már pereltek be labdarúgók adatfeldolgozó cégeket adataikkal való nyerészkedésért.

Az adatfelhasználási problémákon túl az agyon­elemzett játékon alapuló döntések veszélye, hogy kevésbé lesz a játék élvezhető, ami végső soron tönkreteszi a sport izgalmát. Az MLB-ben például a részletes elemzések hosszabb, kevésbé akciódús, kevesebb hazafutással járó játékhoz vezettek. Ez a folyamat kiszámíthatóbbá teszi a sportfogadásokat, amely hétszáz- és ezermilliárd dollár értékben a teljes fogadóipar 13 százalékát adja. Számos fogadó amiatt vonzódik a sportfogadásokhoz, hogy rengeteg információ és statisztika áll rendelkezésre, akár valós időben is. Ha pedig az ugyanezen adatok alapján dolgozó edzők biztonsági játékra sarkallják a sportolókat, akkor a sport egyrészt biztos bevételi forrást fog eredményezni a fogadóknak, ami még több embert csábíthat szerencsejátékra, másrészt a sportfogadó irodák csődjét hozhatja, illetve megszűnik az izgalom.

Szakértők szerint ugyanakkor ez még messze van, a sport és a számítástechnika együttműködése még mindig gyerekcipőben jár. Magyarországon különösen, hiszen szűkösek az anyagi források, sokszor még az újdonságok teszteléséig is nehéz eljutni, így kevés az okos segédeszköz. A hátrányt nehéz leküzdeni, ugyanakkor szakértők valószínűsítik, hogy az okostechnológiák esetén is olyan szabályozás kerül majd előtérbe, mint amilyen a cápadresszek betiltását előidézte. Tehát nem baj, ha maradnak olyan játékosok, akik meg tudják őrizni a sport klasszikus formáját, hiszen nem minden országnak telik high-tech eszközökre, így a jövőben szükség lesz az egészséges egyensúlyra.