Lerohanás

Az Európai Ügyészség élére kinevezett Laura Codruța Kövesi a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyosztály élén szerzett tapasztalatát és presztízsét igyekszik kamatoztatni az európai hadszíntéren. Mert tiszta ország nincs, tartja az európai főügyész.

Az első sikeres évek után számos ellentmondás övezte Laura Codruța Kövesi tevékenységét a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) élén. A politikai körülmények 2018-ra úgy alakultak, hogy a bukaresti igazságügyi miniszter, Tudorel Toader visszaélésekre, alkotmánysértésekre és rossz menedzseri tevékenységére hivatkozva kezdeményezte Kövesi leváltását. A többszöri kísérletet végül alkotmánybírósági döntést követően, némi „duzzogás” után érvényesítette Klaus­ Iohannis államfő.

A történet azonban nem állt meg itt, a romániai igazságszolgáltatásban elkövetett esetleges visszaéléseket kivizsgáló ügyészi osztály valamivel később vádat emelt Kövesi ellen hivatali visszaélés, vesztegetés elfogadása, valamint hamis tanúzás miatt. Az ügyben tavaly májusban hozott döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondták: nem volt jogszerű Laura Codruța Kövesi leváltása az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály éléről. A strasbourgi testület egyhangú ítéletében többek között azt is rögzítette, hogy sérült az Európai Ügyészség (EPPO) jelenlegi főügyészének szólásszabadsághoz való joga, amikor menesztése egyik indokaként az igazságügy működését szabályozó törvények módosítását bírálta.

Így fest dióhéjban az elmúlt jó évtized legnagyobb európai korrupcióellenes „szabadságharcosának” története, aki június elseje óta a frissen létrehozott EPPO vezetőjeként igyekszik kontinentális szintre emelni a fél világ által megsüvegelt bűnüldözési elszántságát. És aki szerint az Európai Ügyészség a „legelső európai uniós eszköz”, amely megvédi a jogállamiságot az uniós tagállamokban, elsődleges célja, hogy nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal és egyéb, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, illetve határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban. Mert, jelentette ki Kövesi, gyakorlatilag nem létezik „tiszta” ország Európában.

Laura Codruța Kövesi kinevezése Románia főügyészévé 2006-ban több szempontból is különleges, mondhatni történelmi pillanatnak számított. Az akkor alig 33 éves, sepsiszentgyörgyi születésű hölgy – nem székely származású, mindössze ügyész édesapja akkori „állomáshelye” volt a háromszéki főváros, és magyar neve exférje, Kövesi Eduárd vezetéknevéből ered – az első nő volt ebben a pozícióban. Kolozsvári jogi tanulmányai befejezése után Nagyszebenben kezdte pályáját, szakmai rátermettsége mellett épp a „vidékisége” – azaz nem bukaresti beágyazottsága – miatt került Traian Băsescu államelnök fókuszába. A híres-hírhedt antikorrupciós ügynökség, a DNA élére 2013-ban nevezték ki, amely 2018-ig tartó tevékenykedése alatt egyszerre vált a korrupcióellenes küzdelem élegységévé, illetve rettegett erőszakszervezetté. A kezdetben meglehetősen visszafogott – Băsescu szerint egyenesen félénk – főügyész gyorsan beletanult a mesterségbe. „Sosem gondoltam volna – mondta el egy évekkel később készült interjúban az egykori államelnök –, hogy az általam kiválasztott fiatalok, élükön Laura Codruța Kövesivel nyolc-kilenc évnyi méltányos tevékenység után egyszer csak Istennek képzelik magukat, és kényük-kedvük szerint alkalmazzák a törvényt.”

Kövesi érdemeinek elismerése mellett érdemes azt is rögzíteni, hogy a DNA 2005-ös „megszületése” előtt is volt élet Romániában. Elődjét még a Victor Ciorbea-kormány idején, 1997-ben hozták létre, tevékenységének legfőbb eredménye, hogy 2000. május 8-án megszületett az első antikorrupciós törvény, amely alapján kidolgozták a 2001–2004-es időszakra szóló korrupcióellenes stratégiát. Rövid „jégkorszak” következett, mivel Adrian Năstase miniszterelnök sürgősen felszámolta a DNA-elődöt, arra hivatkozva, hogy nem elég hatékony. A látszat kedvéért pedig felkérte az Európai Uniót, hogy segítsen az antikorrupciós harcban. A delegált szakértő David Martínez Madero volt, aki a spanyol korrupcióvadász rendszer erényeiből és hibáiból rakott össze logikusan, rendszerszerűen működő korrupcióellenes ügyészséget: a tevékenységét a 2005-ben hatalomra kerülő Tăriceanu-kormány alatt elkezdő DNA-t.

A lassan állam az államban módon működő ügyészség „neve” fokozatosan Laura Codruța Kövesi lett. Sikerét többek között két rendkívül fontos módosítás végrehajtásának tulajdonították. Az egyik a DNA erősen központosított szervezeti formájának leépítése, a területi ügyészek hatáskörének és karrierépítési lehetőségeinek szélesítése. Ugyanakkor a főnök nagy hangsúlyt fektetett csapata tagjainak képzésére a készülő büntető törvénykönyv alapján, így az új btk. megjelenése pillanatában a DNA-s ügyészek, rendőrök, jegyzők és fogalmazók körökkel jártak a bírók és ügyvédek előtt.

Felmerült a vád, hogy a DNA a politikai zsarolás fegyverévé vált volna. Románia 2007-es EU-csatlakozásától 2015-ig a DNA által kivizsgált személyek egyharmada ugyanis a szociáldemokraták, másik harmada a liberálisok, a többi pedig a kisebb pártok – köztük az RMDSZ – soraiból került ki. Utóbbi párt többször is bírálta Kövesi szervezetét, hogy megalapozatlan vádakkal hurcolja meg a magyar közösség vezetőit. És az összképnek nem tett túl jót a hajnali lerohanások és megbilincselések médiában tükrözése sem.

Szakemberek szerint a DNA sikersorozata addig tartott, amíg tartani tudta a ritmust. Valahogy úgy, ahogy a vízben úszó forgó fatuskón csak addig lehet talpon maradni, míg a rajta lévő megfelelő sebességgel tapos. A „terminátor” Kövesi végzetét azonban inkább a szociáldemokraták megerősödése jelentette, valamint annak késlekedése, hogy a DNA tevékenysége megelőző dimenziót is öltsön. A lecsapott fejek helyett ugyanis mindig újak nőttek a politikai formációk élén, maradt hát az örökös fejvadászat, amiből egyszer csak elege lesz a közönségnek. Márpedig a DNA egyre sűrűbben vetődött árnyékra, így presztízse, társadalmi támogatottsága is csökkent.

Bemutatkozó sajtótájékoztatóján az európai főügyész arról beszélt, hogy az évi 44,9 millió eurós költségvetésű, 140 ügyész foglalkoztatására készülő EPPO évi háromezer ügy felgöngyölítésére készül. „Erős és gazdag személyek ügyeit fogjuk vizsgálni, de nem tartok tőle. Ha bátor vagy és törvénytisztelő, garantáltak a jó eredmények” – mondta. Romániában is így kezdődött.