A Djabe neve az afrikai ashanti törzs nyelvéből származik, és annyit tesz: „szabad”, „kötetlen”. Az 1995-ben alakult együttes ennek megfelelően alkotta meg a maga egyedi hangzásvilágát, és mára a színtér egyik vezető formációja lett.
A csapat 2002 óta állandónak mondható együttműködést alakított ki Steve Hackett-tel, a Genesis együttes egykori tagjával – a legfrissebb stúdiólemezük tizenegy dalából hétben hallható a brit zenész gitárjátéka.
A 2020-as The Magic Stag címadó száma a magyar mondavilág központi alakjára, a csodaszarvasra utal, és azt meséli el – angolul –, hogy e csodás állat nyomában járva hogyan talált új hazára Hunor és Magor. Az album további érdekessége, hogy valamennyi tételhez egy-egy festmény tartozik. A zenekar gitárosa – Égerházi Attila – édesapja, a képzőművész Égerházi Imre hagyatékából válogatta őket, és a zene nem pusztán kiegészíti, illusztrálja, de tovább meséli mindazt, amit a képek közölnek.
A kétperces nyitány – The Beginning of Legends – dob, fuvola és a lant közeli rokonának számító kobza szerepeltetésével sejtelmes hangulatot teremt. Mintha ősfák őrizte rengetegbe kerültünk volna, amelynek párás sűrűjébe még a napfény sem mindig férkőzhet be, és amelynek tisztásain pompás állatok bukkannak fel. Aztán felhangzik a címadó dal. A több mint hétperces – változatos ritmusszekcióra és erőteljes basszusra épülő, bizonyos helyeken dorombbal kiegészített – szám szövegét Hackett felesége, Jo írta, és narrátorként Steve is hallható benne. Érdes hangja remekül ellenpontozza az énekesi feladatokat is ellátó Kaszás Péter dobos lágyabb orgánumát.
Az ötödik szám után aztán lassabb, helyenként melankolikus dalok következnek. Az A True Hope kesernyés, amelynek magánéleti okai is lehetnek (a kísérő jegyzetekből kiderül, hogy az album készítésének néhány hónapja nehéz időszakot jelentett Égerházi Attilának és családjának), a Rising Horizon pedig kissé nyomasztó. A csaknem nyolcperces kompozíció elején ismeretlen előadó énekli a Szállj el, fecskemadár kezdetű népdalt – a felvételt még 1973 nyarán rögzítették a Gyimesben tartott első Csángó Fesztiválon –, hogy a baljós keleti dallam tovább is vigyen minket Erdélyből.
A The Magic Stag barangolásra hív. Akár a hozzájuk rendelt festmények ismeretében, akár anélkül ismerkedünk meg a dalokkal, hallgatásuk közben az az érzésünk támad, mintha utaznánk: tágas, napfényes tereken fordulunk meg, szűk, levegőtlen zugokba pillantunk be, felhők fölött lebegünk vagy víz alatt tempózunk, ide-oda cikázó halrajoktól kísérve.
Az albumhoz DVD-melléklet társul, mely hét korábbi szám koncertfelvételét tartalmazza.
A képzőművészeti háttér iránt érdeklődők pedig megtekinthetik az Égerházi Imréről és munkásságáról szóló tízperces dokumentumfilmet, amelyben jóval több alkotást láthatnak tőle, mint ahány az igencsak esztétikus, érezhető odafigyeléssel elkészített kísérőfüzetben helyet kapott. (Angol nyelvű kisfilmről van szó. A készítők esetleg mellékelhettek volna hozzá választható magyar feliratot.)
A The Magic Stag tehát a festmények és a zene „párbeszédében” kedvüket lelőknek, a progresszív rockkal elegyített jazz kedvelőinek, valamint a magyar folklórkincs zenei feldolgozása iránt érdeklődőknek egyaránt kellemes élményt nyújthat. De szükségtelen pontosan meghatározni a célcsoportot – alapvetően mindenkinek izgalmas hetvenkét percet kínál, akit képes elragadni s különféle képekkel és asszociációkkal megajándékozni a zene.
(Djabe: The Magic Stag. Cherry Red Records Ltd., 2020. CD/DVD. Ára: 6990 forint)
