Gyógyító tükörkép

A lovasterápia hazánkban viszonylag új, de már közismert gyógymód számos veleszületett vagy szerzett ­pszichés diszfunkció, illetve függőség kezelésében. Vajon hogyan és mitől működik? Erre kerestük a választ Pilis­szántón, ahol Kardos Edina klinikai szakpszichológus és családja fogadott bennünket.

2021.08.05. Pilisszántó Lovasterápia Központ Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet képen: Kardos Edina - klinikai szakpszichológus, lovas pszichoterapeuta Fotó: Kurucz Árpád

A kutyák legbarátságosabbika Molli, egy golden retriver, ő jelenleg aktív terápiás kutya. Végtelen türelemmel viseli el azt a folyton izgő-mozgó tibeti terrier kölyköt is, aki mindenáron játszani akar vele. A kölyök előtt még hosszú kiképzés áll, mire leteheti a terápiáskutya-vizsgát. A társaság tagja egy komondor is, fajtája sajátosságai okán ugyan nem volna alkalmas terápiás kutyának, de már vérmes házőrzőnek sem, hiszen eltanulta társaitól: ember = barát. 

Vendéglátónk harmadszülött gyermeke, Rózsa Bori a fotózás kedvéért elővezeti az ötéves Rózit, aki csak nemrég lett terápiás állat. Megtudjuk, hogy a terápiás lovakat saját maguk képzik ki a Monty- és Parelli-módszereket ötvözve. Ezek közös és általános jellemzője, hogy erőszakmentességre épülő, a lovak etológiai igényeit figyelembe vevő humánus módszerek. Az állatok közül csak nagyon kevés alkalmas erre a szerepre. Kizárólag nyugodt, agressziót semmilyen körülmények között nem mutató, az ember irányába nyitott és érdeklődő állatokat keresnek. Egy gyógypedagógiai célra használt terápiás kutyának például anélkül kell tűrnie, hogy egy gyerek a szemébe nyúljon, hogy rámordulna, netán odakapna. A pszichoterápiás célra használt állatokból viszont nem kell teljesen kinevelni az önvédelmi reflexeket. A lovaknál szintén az együttműködési hajlandóság, illetve a biztonságosság az elsődleges követelmény, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne saját karakterük, sőt! Ahogy a gyógyszerek is különbözőek, a lovaknak is eltérőeknek kell lenniük aszerint, hogy mi a kórkép, a terápiás célt milyen temperamentumú ló szolgálja leginkább. 

Mialatt erről beszélgetünk, Bori lelkesen pózol a kamera előtt, megmutatja Rózi hátán azokat a tornagyakorlatokat, amelyek a gyerek páciensek esetében a terápia részét képezik. Édesapja – aki a gépészmérnökség mellett él aktív lovaséletet – segít neki, és feltűnik a már említett Dávid is, aki meseírás mellett lovászként megtalálta azt a munkát, amelyet igazán szeret: gondoskodni az állatokról.

– A terápia számos pszichés kórkép esetén nyújthat segítséget. A gyerekek között sok az autista, figyelemzavaros (ADHD), hiperaktív, szorongásos tünetekkel érkező, míg a felnőttek közt gyakoriak a poszttraumás stresszel, pánikbetegséggel küzdők és felépülő szenvedélybetegek is, de gyakran érkeznek hozzánk alapvetően egészséges emberek pusztán önismereti céllal – foglalja össze Kardos Edina. 

A terápia mindig az adott helyzetre reagál. Ami a páciens lovakkal való kapcsolatában megjelenik, az valószínűleg jellemző az illető társas viselkedésére is,

ezért amikor az állattal kommunikál, a terapeuta megpróbálja tetten érni azokat az „elakadásokat”, amelyek a hétköznapokon előjönnek. 

– A legtöbb nem átlagos gyerek, akármi is a kórkép, már azt is pozitív visszacsatolásként éli meg, hogy képes irányítani egy ötszáz kilós lovat! – mondja a szakember. – Ezek olyan gyerekek ugyanis, akik folyamatosan negatív visszajelzéseket kapnak a külvilágtól, idővel maguk is elhiszik, hogy mindenben kevesebbek, rosszabbak társaiknál. Az önértékelési probléma szinte minden páciensünkre jellemző, pedig valójában ők is motiválható, sok területen kiemelkedő teljesítményt nyújtani képes gyerekek. 

A lovasterápia természetesen nem univerzális csodaszer, amely minden pszichés kórkép esetén alkalmazható. Ugyanakkor számos tudományos eredmény igazolja létjogosultságát egy sor területen. Bár a Kapcsolat Lovasterápia Központot felkereső gyermek és felnőtt páciensek többsége pszichiáter, neurológus tanácsára érkezik, a lovasterápia ma még nem írható fel receptre.

A terápián való részvételt a társadalombiztosítás jelenleg nem finanszírozza. Ez nem is elvárható, mert ehhez egyelőre a hazai tudományos kutatások, publikációk száma nem elégséges – tudjuk meg Edinától, miközben kislánya, Bori újabb lovastrükköket mutat be Rózival. A fotózás azonban rendkívüli helyzet, a kislány izgalmát sokadik érzékével megérzi a terápiás ló. Borinak egy kelleténél határozottabb mozdulatára az állat azonnal reagál: fejét felkapja, prüszköl egyet és sértődötten elkocog, faképnél hagyva szegény kislányt, aki tanácstalanul, kezét széttárva néz terapeuta édesanyjára.

– Semmi baj, kislányom, most legalább élőben mutattad be a terápia lényegét: a tükrözést. Öt percig hagyjuk Rózit legelni, megpihen, aztán odamész mellé, és nyugodtabban kezdesz vele kommunikálni – mondja Kardos Edina, majd hozzáfűzi: egy egészséges gyereknek sem árt néha az a bizonyos tükör…

Kivezet az ördögi spirálból

Babrik Zsuzsanna zalaegerszegi gyermekpszichiáter adjunktus nagy híve az úgynevezett állatasszisztált terápiának, amely mint mondja, az orvostudomány meglepően hatékony eszköze számos mentális probléma kezelésében. Bár újabban már csak magánrendelőjében fogad beteget, munkája révén továbbra is szorosan együttműködik korábbi kollégáival, akik a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban jelenleg is alkalmazzák ezt a módszert.

Az állatterápia „főhőseit” szigorú kritériumok alapján választják ki, jóval többet kell elviselniük, mint egy átlagos házi kedvencnek. Többféle módja van az állatokkal való együttes munkának – ismerteti a lehetőségeket a gyermekpszichiáter. Az első és legáltalánosabb cél jó érzéseket kelteni, élményeket adni akár egészséges, akár valamilyen pszichés vagy más betegséggel küzdő embereknek. Ezért tűnnek fel terápiás állatok gyerektáborokban, kórházak gyerekosztályain, idősotthonokban, fogyatékkal élők bentlakásos intézményeiben. A simogatásnak, szeretgetésnek ugyanis vannak fizikai, érzelmi és szociális hatásai. Fizikai hatás, hogy csökkenti a stresszért felelős hormon, a kortizol szintjét.

Orvosilag bizonyított tény az is, hogy az állatszeretgetés csökkenti a vérnyomást, növeli a kötődés érzését elősegítő hormonok, az oxitocin és a prolaktin szintjét. Különösen a műtétek után lábadozó betegeknél  a fájdalomcsillapító hatású endorfin szintje is megemelkedik, sőt az immunrendszer is erősödik. Érzelmi hatás révén oldja a szorongást, a depressziót, szociális hatás, hogy az állatok képesek társas támogatást nyújtani, magányérzetet csökkenteni, az emberi kapcsolatokat bővíteni. 

Az állatasszisztált aktivitás során konkrét cél lehet például kimozdítani az idősotthonokban élőket a beszűkült lelki és fizikai állapotukból, apátiájukból. A terápiás állatok az említett hatásmechanizmusokon keresztül valósággal felrázzák, felvillanyozzák, fizikai aktivitásra késztetik a gyakran depressziótól, magánytól, fizikai fájdalmaktól szenvedőket.
A szakember szerint az állatokkal végzett terápiának a gyermekpszichiátriában van talán a legjelentősebb szerepe. Itt már megfogalmaznak konkrét terápiás célt, fejlesztendő területet.

A gyerekek körében egyre gyakoribb probléma a figyelemzavar, a hiperaktivitás. Annyira szétszóródik a figyelmük, hogy ez a társas kapcsolataikat is aláássa, az iskolában kudarcot kudarcra halmoznak, környezetük elkönyveli őket kezelhetetlen, gyenge képességű gyereknek, ráadásul ezzel a negatív skatulyával idővel ők maguk is azonosulnak. Ebből az ördögi spirálból segít kihozni a viselkedészavaros gyerekeket az állatasszisztált terápia oly módon, hogy a terápiás kutya/macska egyszerűen kivonul a számára kellemetlen helyzetből, ezzel kijelöli az általa tolerálható viselkedés határait. A hiperaktív gyerek azonnal szembesül azzal, hogy ha kapkodva közelít az állathoz, az faképnél hagyja őt.

A terápia az autista gyerekekre is jó hatással lehet. Az ő jellemzőjük, hogy sajátos kommunikatív és társas deficittel élnek, nemigen tudnak másvalaki szemszögébe helyezkedni. Náluk az érzelmek felismerése mellett a társas interakciók, illetve a mentalizáció erősítése lehet a fő terápiás cél. Meglepő módon az emberi reakciók felismeréséhez is hozzásegítik őket az állatok.

Ez a fajta terápia az érzelmi problémákkal küzdő, szorongásos embereknél is gyógyító hatású. Az állat feltétel nélkül elfogad minden embert olyannak, amilyen. Ezáltal növeli az önbizalmat, a kompetenciaérzést. 

Borítókép: Kardos Edina Pilisszántó lovasterápia-központjában. Az önértékelési probléma szinte minden páciensükre jellemző. Fotó: Kurucz Árpád