Bródy Vera Munkácsy- és Jászai Mari-díjas báb-, díszlet- és jelmeztervező januárban hunyt el 96 éves korában. Öt évvel ezelőtt Passuth Krisztina művészettörténész közvetítésével került kapcsolatba a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrummal. Az ismert bábtervező a tulajdonában lévő Bálint Endre- és Lucien Hervé-művekről szeretett volna gondoskodni, amikor azokat a múzeumnak ajándékozta.
Bródy Vera 1951-től dolgozott az Állami Bábszínházban, ott ismerkedett meg Bálint Endrével és Ország Lilivel. A festő- és grafikusművészek a dogmatikus kultúrpolitika miatt a körön kívülre kerültek. Nem juthattak kiállítási lehetőséghez, ezért a bábszínházban helyezkedtek el, ahol így pezsgő szellemi élet alakult ki. A művészek elismerték egymást, és életre szóló barátságokat kötöttek. Miután Bródy Vera hozzáment a budapesti Francia Intézet igazgatójához, 1968-ban Párizsba költözött. A francia fővárosban ismerte meg Lucien Hervét (Elkán Lászlót), a világhírű fotóművészt és feleségét, akikkel szintén jó viszonyba került. Az alkotók rendszeresen ajándékoztak és dedikáltak műveket Bródy Verának, aki Párizsban is igyekezett népszerűsíteni barátai művészetét. A hatvanas években az ő közvetítésével került hét Ország Lili- és három Bálint Endre-festmény egy párizsi család tulajdonába. Néhány évvel ezelőtt meggyőzte az akkor már idős testvérpárt, hogy a náluk lévő alkotásokat ők is ajándékozzák a múzeumnak.
A szentendrei kiállítás a párizsi család kollekciójára, valamint Bródy Vera adományára épül: Bálint Endrétől az 1947-től 1982-ig terjedő időszakból származó alkotások, Ország Lili 1960-as években készült művei, valamint Lucien Hervé régi építészeti emlékeket dokumentáló fotói és egy-egy személyesebb, a családtagokat megörökítő fényképei láthatóak. Számos alkotást eddig még soha nem állítottak ki Magyarországon.
A tárlaton a művészek olajképeit, grafikáit, egyedi és sokszorosított műveit állították ki. Bálint Endre 1947-ben utazott másodszorra Párizsba. Az út hatására nagy változás állt be művészetében, elszakadt a korábbi csendéleteitől, tájképeitől, és elkezdett absztrakt formákból építkezni. Totemisztikus hatású ördögalak bontakozik ki egyik vásznán, amely érdekessége, hogy nincs felfeszítve. A megfestett vászondarabot két üveg közé helyezték. Bálint szívesen festett talált fadarabokra, ajtó- vagy padlólapokra. Ezek közül az egyiket, a régi komódfiók előlapjára festett alkotását ajándékozta a bábtervezőnek. A vízszintes kompozíció jobb oldalán harsonás angyal látható, a bal oldalán pedig egy rémlény alakja.
Bródy Vera máig közkedvelt bábfigurák – például Mazsola és Tádé, valamint Misi mókus – megálmodója. Bálint Endre pedig számos bábelőadáshoz készített plakátot. Az utolsó teremben közös munkáik láthatóak.
A magyar származású fotóművész, Lucien Hervé, aki szerette az éles fény-árnyékokat, szívesen fotózott épületmaradványokat, amelyek korokat, korszakokat idéznek fel. Fényképezőgépével gyakran örökített meg ismert építményeket. Kedvencei közé tartozott az El Escorial, a királyi palota és a teotihuacani mexikói piramis. Két képén a Le Thoronet-i ciszterci kolostor belső hangulatát ragadta meg.
Bródy Vera művészbarátain keresztül ismerte meg a huszadik századi képzőművészetet, a hazai kortárs törekvéseket. Adományának köszönhetően ennek az élménynek mi is részesei lehetünk.
(Bródy Vera és barátai – Adományok két párizsi magángyűjteményből. Kmetty Múzeum, Szentendre, Fő tér 21. A kiállítás október 3-ig látogatható.)
