Pad vagy kórház?

Négy nap múlva becsengetnek, ideje készülődni a tanévkezdésre. A következő napok egyik feladata a 12–15 évesek iskolai oltása lesz, ami együttműködést kíván a családoktól és az intézményektől egyaránt. Cél a biztonság és az egészség megőrzése.

Nyregyhza, 2021. jnius 25. Tth Julianna reumatolgus s rehabilitcis szakorvos beolt egy15 ves lnyt a nmet-amerikai fejleszts Pfizer-BioNTech koronavrus elleni oltanyag, a Comirnaty-vakcina els adagjval a Jsa Andrs Oktatkrhzban kialaktott oltponton 2021. jnius 25-n. MTI/Balzs Attila Fotó: Balázs Attila

– A visszajelzések alapján a megyei oltási munkacsoportok szervezik meg az oltást: biztosítják a szükséges mennyiségű vakcina kiszállítását, illetve ahová szükséges, oda oltócsapatot küldenek – tájékoztat György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, az Országos Oltási Munkacsoport vezetője. – A nyugat-európai példákon is látható, hogy a koronavírus delta-variánsa milyen agresszíven fertőz, ezért rendkívül fontos, hogy minél többen megkapják a védőoltást. Magyarországon június 4-e óta nyitva áll a lehetőség a Pfizer-vakcina beadatására a 12 évnél idősebb gyermekek számára. Arra biztatjuk a szülőket, hogy minél előbb éljenek ezzel a lehetőséggel.

György István a részletekről elmondja: a visszajelzések pozitívak, sok szülő számára könnyebbséget jelent, hogy szervezett körülmények között kerül sor a vakcina beadására. A szülők külön értesítést kapnak az oltás pontos helyéről és időpontjáról. Az első oltást követően három hét múlva kerül sor a második körös oltásokra, ugyanott, ahol az első oltás is történt. A kormány célja, hogy az iskolák zavartalanul, jelenléti oktatásban működjenek, hiszen a munkába járó szülőknek és a gyermekeknek is ez a legjobb.
Az intézményvezetők kifejezetten érdekeltek az együttműködésben. A delta-variánsról annyi tudható, hogy fertőzőképesebb, mint az alfa-(brit) variáns, és az elmúlt napok adatai megerősítik, hogy itt a negyedik hullám. Molnár Márta általános iskolai igazgató bízik abban, hogy közösen, összefogva sikerül zökkenőmentesen végrehajtani az oltási kampányt, és a tanulók minél nagyobb arányban vesznek majd részt benne.

– Mindannyiunk érdeke, hogy az oktatást minél biztonságosabb körülmények között szervezhessük meg – hívja fel rá a figyelmet az intézményvezető. – A tanulók átoltottságának köszönhetően az idei iskolakezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, amikor még nem volt vakcina, és csak korlátozásokkal lehetett védekezni a vírus ellen.

A védőnők visszajelzései szerint viszont egyelőre sok a bizonytalanság. E hét közepéig még nem kaptak hivatalos tájékoztatást:
– Oltópontra szívesebben mennék – mondja egyikük –, mert az iskolai számítógépem őskövület, csak amíg betölt, az félóra. Az oltópontokon már bejáratottan működik a rendszer: öt-hat ember stabilan ráállt arra, hogy az oltóanyagot biztonságos körülmények között tárolják, időben kiolvasszák és fölszívják, a nyilatkozatokat beszedjék, és az adatokat kiértékeljék, hiszen az orvosnak minden alkalommal meg kell bizonyosodnia arról, hogy valóban beadható-e az oltás. Bizonyára az iskolákban is kialakítható ez a rendszer, de ott három négyzetméteren csak ketten vagyunk a doktornővel. 

Abszolút oltáspárti vagyok – teszi hozzá a védőnő, aki ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a feladatot komplikálják a kötelező védőoltások is: a hatodikosok a diftéria, a szamárköhögés, a teta­nusz elleni védőoltást, majd az MMR – mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni – újraoltást, a nyolcadikosok pedig az Engerixet kapják meg az iskolákban. Ezeknek az oltásoknak is elkezdődik a szervezése, és szeptember 15-ig be kell gyűjteni a humán papillomavírus elleni Gardasil igényeit is. Sokan kavarodástól tartanak.

A szakmákat tekintve az egyik legmagasabb a pedagógusok átoltottsága: több mint nyolcvan százalékuk megkapta az első oltást, hetven százalékuk pedig már a másodikat is. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ez nem véletlen: az elmúlt tanévben az oktatási intézmények gócponttá váltak. Az átoltottság most nagyobb, ezért jobb esélye van a tantermi oktatásnak, bár a pedagógusoknak az elmúlt év után már az sem okozna gondot, ha esetleg át kellene állniuk a digitális oktatásra. 

– Egyértelmű szabályokra lenne szükség – mondja Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. – Legyen forgatókönyvük az intézményvezetőknek arról, hogy mikor mit kell tenniük, milyen arányú iskolai fertőzöttség esetén kell átállni a tantermen kívüli oktatásra. 
Lehet-e és érdemes-e mindent szabályozni?

A nyári szabadságot követő hónapok várhatóan megint katonásabbak lesznek, és megnő a személyes felelősség jelentősége is. Külföldi beszámolók szerint az iskolákban már egyre többen – pedagógusok is – megbetegedtek a delta-variáns­tól, de a beoltottak enyhe tünetekkel vészelik át a fertőzést, körükben a halálozás nullához közeli értéket mutat. Erre lehet itthon is számítani ősztől. Madurka Ildikó szerint nem is kell megvárni a rendeletet a kötelező maszkhasználatról. A maszk véd minket, és senki nem tiltja, hogy használjuk. 

– Felelősen gondolkodó felnőttként sok mindent tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében – mondja. – Minden embernek megvan az igénye arra, hogy maga és a családja körül biztonságot teremtsen, szeretteit védje. Véleményem szerint azok a hangok, amelyek minden helyzetben a szabályozást sürgetik, csak a politikai játszmát erősítik. Nem kell, hogy a politikai játszma részévé váljunk: a józan paraszti ésszel gondolkodók pontosan tudják, mit kell tenniük. Biztos vagyok abban, hogy a szülők, a pedagógusok és az orvosok is mindent elkövetnek az egészségünk védelmében. 

Borítókép: Tizenöt éves lány a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. június 25-én. Lehet-e mindent szabályozni?                                                                                                                                                                     Fotó: MTI/Balázs Attila