Ha a koronavírus megfertőz minket, elindítja a gazdaszervezeti válaszreakciót. Mit jelent ez? A vírus már régen nincs bennünk, de mi még mindig azzal küzdünk, amit a szervezetünkben kiváltott: a poszt-Covid-szindrómával.
– Egyre több információ van arról, hogy a vírus által kiváltott gazdaszervezeti reakció a gyerekeket is károsíthatja. Még ha tünetmentesen estek is át a betegségen! – hívja fel rá a figyelmet Madurka Ildikó, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet intenzív terápiás főorvosa. – A második és harmadik hullám idején a gyerekeknek önálló kórképük jelentkezett: sok egészséges, sportoló fiatalt is károsított a betegség. Ezért fontos tehát, hogy a gyerekeket is beoltassuk. Járványtani szempontból biztonságot jelent, ha a társadalom nagy része át van oltva, és a gyermekek oltásával a társadalmat is védjük. Sajnos a koronavírus itt marad velünk, mint ahogy az influenza is itt maradt a spanyolnátha után. Össze kell vele szoknunk. Ennek egyik eszköze, hogy a felnőttek után most már a gyerekek is biztonsággal olthatók.
Májusban a 16–18 év közötti korosztály, majd júniustól a 12 éven felüliek számára is elérhetővé vált az oltás Magyarországon. A Kormány.hu tájékoztatása szerint a 12–17 évesek körében eddig közel kétszázezer diák vette fel az oltást. Az internetes regisztráció és időpontfoglalás továbbra is nyitott – ez a legegyszerűbb módja az oltakozásnak. A regisztráció a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon található, majd automatikusan időpontot lehet foglalni a kórházi oltópontokra a www.eeszt.gov.hu honlapon. Akik valamilyen oknál fogva nem élnek ezzel a lehetőséggel, azoknak oltási akciót szervez a kormány augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 2-án és 3-án. Minden gyermek a saját tanintézményében vagy egy ahhoz közeli iskolában is megkaphatja a Pfizer-vakcinát az iskolaorvosok és a háziorvosok bevonásával.
– Aki be akarta oltatni a gyerekét, az eddig is megtehette, és az oltópontokon ezután is lehetősége lesz rá – mondja Madurka Ildikó. – Nyáron a 12–15 éves korosztálynak csak nagyon kis hányada vette fel az oltást – a nyárközepi adatok sajnos erre utalnak –, a kormány most egy pluszlehetőséget kínál. Az iskolai oltási akció segítség a családoknak, mert a szülőnek nem kell szabadságot kivennie, és a gyerek sem fog hiányozni az iskolából. A kormány tálcán kínálja a lehetőséget, hogy a szülők beoltassák a gyerekeiket.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az érintett korosztály létszáma 688,5 ezer tanuló, az iskolai oltási kampány tehát több százezer diákot, illetve családot szólított meg a napokban. Az akció megszervezése és végrehajtása időigényes logisztikai feladat, amely számos szervezet – szakminisztériumok, kormányhivatalok, egészségügyi szolgáltatók és a tankerületek, iskolák – együttműködésével valósulhat csak meg.
– A visszajelzések alapján a megyei oltási munkacsoportok szervezik meg az oltást: biztosítják a szükséges mennyiségű vakcina kiszállítását, illetve ahová szükséges, oda oltócsapatot küldenek – tájékoztat György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, az Országos Oltási Munkacsoport vezetője. – A nyugat-európai példákon is látható, hogy a koronavírus delta-variánsa milyen agresszíven fertőz, ezért rendkívül fontos, hogy minél többen megkapják a védőoltást. Magyarországon június 4-e óta nyitva áll a lehetőség a Pfizer-vakcina beadatására a 12 évnél idősebb gyermekek számára. Arra biztatjuk a szülőket, hogy minél előbb éljenek ezzel a lehetőséggel.
György István a részletekről elmondja: a visszajelzések pozitívak, sok szülő számára könnyebbséget jelent, hogy szervezett körülmények között kerül sor a vakcina beadására. A szülők külön értesítést kapnak az oltás pontos helyéről és időpontjáról. Az első oltást követően három hét múlva kerül sor a második körös oltásokra, ugyanott, ahol az első oltás is történt. A kormány célja, hogy az iskolák zavartalanul, jelenléti oktatásban működjenek, hiszen a munkába járó szülőknek és a gyermekeknek is ez a legjobb.
Az intézményvezetők kifejezetten érdekeltek az együttműködésben. A delta-variánsról annyi tudható, hogy fertőzőképesebb, mint az alfa-(brit) variáns, és az elmúlt napok adatai megerősítik, hogy itt a negyedik hullám. Molnár Márta általános iskolai igazgató bízik abban, hogy közösen, összefogva sikerül zökkenőmentesen végrehajtani az oltási kampányt, és a tanulók minél nagyobb arányban vesznek majd részt benne.
– Mindannyiunk érdeke, hogy az oktatást minél biztonságosabb körülmények között szervezhessük meg – hívja fel rá a figyelmet az intézményvezető. – A tanulók átoltottságának köszönhetően az idei iskolakezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, amikor még nem volt vakcina, és csak korlátozásokkal lehetett védekezni a vírus ellen.
A védőnők visszajelzései szerint viszont egyelőre sok a bizonytalanság. E hét közepéig még nem kaptak hivatalos tájékoztatást:
– Oltópontra szívesebben mennék – mondja egyikük –, mert az iskolai számítógépem őskövület, csak amíg betölt, az félóra. Az oltópontokon már bejáratottan működik a rendszer: öt-hat ember stabilan ráállt arra, hogy az oltóanyagot biztonságos körülmények között tárolják, időben kiolvasszák és fölszívják, a nyilatkozatokat beszedjék, és az adatokat kiértékeljék, hiszen az orvosnak minden alkalommal meg kell bizonyosodnia arról, hogy valóban beadható-e az oltás. Bizonyára az iskolákban is kialakítható ez a rendszer, de ott három négyzetméteren csak ketten vagyunk a doktornővel.
Abszolút oltáspárti vagyok – teszi hozzá a védőnő, aki ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a feladatot komplikálják a kötelező védőoltások is: a hatodikosok a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz elleni védőoltást, majd az MMR – mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni – újraoltást, a nyolcadikosok pedig az Engerixet kapják meg az iskolákban. Ezeknek az oltásoknak is elkezdődik a szervezése, és szeptember 15-ig be kell gyűjteni a humán papillomavírus elleni Gardasil igényeit is. Sokan kavarodástól tartanak.
A szakmákat tekintve az egyik legmagasabb a pedagógusok átoltottsága: több mint nyolcvan százalékuk megkapta az első oltást, hetven százalékuk pedig már a másodikat is. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ez nem véletlen: az elmúlt tanévben az oktatási intézmények gócponttá váltak. Az átoltottság most nagyobb, ezért jobb esélye van a tantermi oktatásnak, bár a pedagógusoknak az elmúlt év után már az sem okozna gondot, ha esetleg át kellene állniuk a digitális oktatásra.
– Egyértelmű szabályokra lenne szükség – mondja Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. – Legyen forgatókönyvük az intézményvezetőknek arról, hogy mikor mit kell tenniük, milyen arányú iskolai fertőzöttség esetén kell átállni a tantermen kívüli oktatásra.
Lehet-e és érdemes-e mindent szabályozni?
A nyári szabadságot követő hónapok várhatóan megint katonásabbak lesznek, és megnő a személyes felelősség jelentősége is. Külföldi beszámolók szerint az iskolákban már egyre többen – pedagógusok is – megbetegedtek a delta-variánstól, de a beoltottak enyhe tünetekkel vészelik át a fertőzést, körükben a halálozás nullához közeli értéket mutat. Erre lehet itthon is számítani ősztől. Madurka Ildikó szerint nem is kell megvárni a rendeletet a kötelező maszkhasználatról. A maszk véd minket, és senki nem tiltja, hogy használjuk.
– Felelősen gondolkodó felnőttként sok mindent tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében – mondja. – Minden embernek megvan az igénye arra, hogy maga és a családja körül biztonságot teremtsen, szeretteit védje. Véleményem szerint azok a hangok, amelyek minden helyzetben a szabályozást sürgetik, csak a politikai játszmát erősítik. Nem kell, hogy a politikai játszma részévé váljunk: a józan paraszti ésszel gondolkodók pontosan tudják, mit kell tenniük. Biztos vagyok abban, hogy a szülők, a pedagógusok és az orvosok is mindent elkövetnek az egészségünk védelmében.
Borítókép: Tizenöt éves lány a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. június 25-én. Lehet-e mindent szabályozni? Fotó: MTI/Balázs Attila
