Sivatagi nemzedék című kötetében Kőbányai János különböző fázisokig eljutott filmes vállalkozásait gyűjtötte össze: kísérleteket és viaskodásokat két műfaj mezsgyéjén 1976 és 1994 között. Az 1951-ben született, termékeny alkotó életműve meglehetősen szerteágazó. Mintegy ötven önálló és szerkesztett kötetet, valamint sok száz egyéb írást (esszét, novellát, interjút, szociográfiát, publicisztikát, forgatókönyvet) jegyez, fotóiból kiállítások nyíltak. 1988 óta a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője, emellett könyvkiadással is foglalkozik. Már egyetemista éveitől kezdve publikál, a hetvenes években főként szociográfiákat jelentetett meg fiatal munkásokról, a szocialista nagyvállalatok embertelen struktúrájáról és a társadalom peremén élőkről, fotókon dokumentálta az úgynevezett beatkorszakot és a „csöveseket”. Esszéket írt az ifjúsági ellenkultúráról, és megpróbálta értelmezni a magyarországi beat- és punkjelenséget.
Az év elején a Műcsarnokban bemutatott Beat ünnep című kiállításának és a Sivatagi nemzedék című kötetnek közös pontja, hogy közvetetten a késő Kádár-korról, a társadalmi berendezkedésről is szólnak – még akkor is, ha messzebbről szemléljük a témát. A Sivatagi nemzedék hét történetet, vagy ha úgy tetszik, a szerző elnevezésével élve filmnovellát tartalmaz. És valóban: nehéz lenne novellaként értelmezni ezeket a rövid elbeszéléseket, mivel inkább olyan olvasni őket, mint amikor a moziban a mellettünk ülő folyamatosan kommentálja, mi történik a vásznon. Valaki belép, megszólal a zene, snitt, és már másik földrészen vagyunk. Elképzelt, kitalált vagy éppen meg is valósított filmjelenetek pörögnek az oldalakon: egyszer (Helló csajok) szőrös gombolyaghoz hasonlatos pulikutya futását követhetjük a szerző által érzékletesen leírva, miközben elkezdődik képzeletünkben Bach G-moll hegedűversenye, másik novellában pedig már egy rémült zsidó férfi arcát látjuk, ahogy véresen-koszosan kimászik a tömegsírból.
Kőbányai, aki írások tucatjait szentelte a zsidó identitás, valamint kultúra kérdéseinek, Három királyok népe című filmnovellájában Máté evangéliumának bevezetése köré szervezi történetét, ám a XX. század utolsó évtizedébe repíti vissza az olvasót, hogy aztán Kelet-Európában, Amerikában, Afrikában és a Szentföldön meséljen az elvágyódásról, Messiás-keresésről és önmagunk megtalálásáról. Hőseink Gáspár, Menyhért és Boldizsár, akik különböző földrészeken, más és más társadalmi rendszerek keretein belül sodródnak. A kötet címadó novellája az 1989-ben ténylegesen elkészült Sivatagi nemzedék: Halmy György rendezte, és Reviczky Gábor, Pap Vera, valamint Szervét Tibor is szerepelt benne, 91-ben mutatták be. Ebben a történetben a főszereplő, János megismerkedik egy hátrányos helyzetű leányanyával, akin ugyan segíteni szeretne, ám szándékai keverednek érzelmeivel. Amikor pedig magához veszi a lányt, a menyasszonya elhagyja. A visszaemlékezésből kiderül, hogy a kész filmet egyébként Kőbányai János mennyire utálta: amikor először viszontlátta, kirohant a vágószobából. Később aztán megengedőbben tekintett vissza egyetlen elkészített játékfilmjére, a Halmy–Kőbányai szerzőpáros pedig még egy lehetőséget kapott.
A tervet később Kánaáni nemzedékre keresztelte az író, a címmel is hidat verve a két vállalkozás közé, ám a második játékfilm végül nem készülhetett el.
A Megváltó című novella sztoriját Jancsó Miklós rendelte meg: a rendszerváltás és a Raoul Wallenbergről való szabad beszéd lehetőségével élve kérte fel az írót, hogy filmben mesélje el a zsidómentő életét. Egy reggel aztán Jancsó felhívta Kőbányai Jánost, hogy a néhány oldalon felvázolt tervet körülbelül százmillió dollárba kerülne megcsinálni. Ezután Kőbányai már felkérés nélkül írt a rendezőlegendának másik filmnovellát, a Kunmadaras címűt, amelyet a folyóiratbeli közlésekor így dedikált: „Jancsó Miklósnak, hogy megcsinálja”. Jancsó végül nem tette. A százéves rendezőnek ajánlott Utó(szó)szinkron című lezárás kontextusba helyezi a történetek születésének idejét és viszonyait. A rendszerváltást megelőző időszakról és a fényesebb, szabadabb jövő perspektíváiról mesél. Kőbányai János hitvallása szerint egy íráshoz pedig, ha bizonyos idő eltelt papírra vetése után, lehetetlen hozzányúlni.
(Kőbányai János: Sivatagi nemzedék. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2021, 290 oldal. Ára: 4200 forint)
(A borítókép illusztráció. Fotó: Pixabay)
