Leállósáv

A mögöttünk hagyott augusztus egyik felkapott tudományos bejelentése a Golf-áramlattal foglalkozott. Az üzenet lényege: csökken a szállított víz mennyisége, ami arra utal, hogy akár le is állhat a folyamat. Ha összeomlik az érzékeny rendszer, Európa akár befagyhat – amit nehéz elképzelni az idei hőhullámok megélése után. A borúlátó éghajlati modellek szerzői komoly jégkorszakot vizionálnak a vén kontinensre. Jogos a félelem?

1338377311 Fotó: Mario Tama Forrás: Getty Images

Az Európát melegítő Golf-áramlat csupán egy kisebb része a bolygó tengereinek vizét mozgató, összefüggő rendszert alkotó óceáni szállítószalagnak – tudtuk meg Szépszó Gabriellától, az Országos Meteorológiai Szolgálat modellezési osztályának vezetőjétől. A vízkörzési rendszer egyik kritikus pontja az észak-atlanti térség, ahol a mélybe bukik a víz. Ha ott drasztikusan változnak a körülmények, megállhat a körforgás. Márpedig változnak, hiszen a globális hőmérséklet-emelkedés a sarkkörön túl kétszerese a világátlagnak. Ennek következménye az arktiszi jégmezők olvadása, a grönlandi gleccserek kiterjedésének drasztikus csökkenése. A folyamat miatt hatalmas mennyiségű édesvíz kerül az óceánba, ami megváltoztatja a régió vizének sókoncentrációját, ami hatással van az alábukó víz mennyiségére. A mérések szerint a csökkenés egyértelmű.

A Golf-áramlat mozgásában kisebb ingadozások nagyjából évtizedenként előfordulnak, de ezek természetes jelenségek az Atlanti-óceán északi térségében. A legújabb adatok azonban kilépnek a természetes keretek közül. A tudósok évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az Atlanti-óceán körforgási rendszere gyengül. 

Amerikai műholdas mérések adatai alapján 2004-ben erősödött fel az az elképzelés, hogy az Atlanti-óceán északi részén a Golf-áramlat esetleg leáll. 2005-ben egy angol kutatócsoport Nature-ben publikált cikke arról szólt, hogy az áramlat egy 1992-es méréshez viszonyítva mintegy harminc százalékkal kevesebb vizet és hőt szállít. Egy másik elemzés 15 százalékosra becsülte a visszaesést. Azaz meglehetősen nagy a bizonytalanság. Az ugyancsak a Nature-ben 2018-ban megjelent újabb tanulmány szerint a szállítószalag sohasem volt olyan lassú az elmúlt 1600 évben, mint napjainkban.
A jelentés írói szerint ha az áramlat leáll, a világ számos pontján szélsőséges időjárási viszonyok alakulhatnak ki. Keményebb telek, gyakoribb és pusztítóbb viharok várhatók.

A Potsdami Klímakutató Intézet tudósa, ­Niklas Boers a Nature Climate Change című tudományos lapban idén augusztusban arról írt, hogy a Golf-áramlat soha nem volt ennyire gyenge az elmúlt ezer évben, mint most. Az MTI szerint a stabilitás csökkenése azt jelenti, hogy az atlanti-óceáni áramlat kritikus ponthoz közelít, amelyen túlhaladva valószínűleg visszafordíthatatlanul legyengülhet, majd összeomolhat. Az áramlatnak az elmúlt évszázadban tapasztalható gyengülése valószínűleg a stabilitás elvesztésével van összefüggésben. Azt, hogy pontosan mikor fog kritikus mértékben legyengülni az áramlási rendszer, nagyon nehéz megjósolni. Bizonytalanság van azzal kapcsolatban is, hogy mennyire fog felmelegedni az Északi-sarkvidék és milyen erőteljesen növekszik az édesvíz beáramlásának mértéke az Atlanti-óceánba. Mindez szoros összefüggésben van azzal, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése milyen mértéket ölt a XXI. században.

A klímakutatók között jelenleg is vita folyik arról, okozhatja-e az áramlat teljes leállását az, hogy több édesvíz kerül az Atlanti-óceánba – egyrészt mert a globális felmelegedés miatt több csapadék hull a magasabb északi szélességeken, másrészt mert olvad a grönlandi jég. A szakembereknek arról is eltérő a véleményük, hogy a mostani gyengülés miben hasonlít a korábbi folyamatokhoz, illetve hogy ez csak egy pillanatnyi változás, esetleg egy ijesztő trend kezdete. Azaz egymásnak ellentmondanak a vélemények a csökkenés mértékéről, de a rendszert leíró éghajlati modellek alapján egyre valószínűbb, hogy az áramlat tovább lassul. Szépszó Gabriella arra figyelmeztet, hogy a modellkísérletek eredményei között jelentősek az eltérések. Van, amelyik azt vizionálja, hogy akár már ebben az évszázadban leállhat az áramlat, más adatokból azonban csak a továb­bi lassulás következik, de a megállás nem. Az áramlat gyengülésének bizonyíthatóan szerepe van a sarkkörtől jóval délebbre eső vidékeken – Európában és az Egyesült Államok keleti részén – bekövetkező kemény fagyok kialakulásában.

Időről időre felröppen a világsajtóban – amit az újabb és újabb tudományos eredmények generálnak –, hogy a Golf-áramlat rendszerének összeomlása drámai következményekkel járhat. Azt is olvasni, hogy ha a Golf-áramlat leáll, akkor Európa nyugati és északi része gyakorlatilag megfagy, miközben a most még elszállított vízmennyiség felgyűlik Amerika keleti partjainál, felgyorsítva Florida elárasztását. (Nehezen elképzelhető, hogy a víz kidudorodna a térségben, míg északon behorpadna az óceán felülete.) Egyébként a leállás nem rendkívüli, a természet az ember nélkül is produkált ilyen jelenséget. A jégminták elemzése szerint a Föld története során többször leállt a Golf-áramlat. Legutóbb mintegy tizenkétezer évvel ezelőtt volt erre példa, akkor Európába rövid időre visszatért a jégkorszak. Az évi középhőmérséklet hét-nyolc Celsius-fokkal a mai alatt lehetett. Korábban is előfordult ilyen esemény, amiből az következik, hogy a leállást újraindulás követte – évtizedeken keresztül tarthatott a rendszer újraépülése. 

Az esetleges leállás Nyugat-Európa és Skandinávia tengerparti részein okozhat nagyobb gondot. A hidegebbre forduló időjárás egyik következménye, hogy telente jóval többet kell fűteni, a másik, hogy a mezőgazdaságot át kell állítani az új hőmérsékleti viszonyoknak jobban megfelelő növénytermesztésre. Szépszó Gabriella úgy látja, Közép-Európában nem hoz drasztikus változást a leállás, a kontinentális éghajlatra nem lesz érdemi hatása. „Ebből nem következik, hogy nincs semmi tennivalónk. A modellszimulációk azt mutatják, hogy a lassulás intenzitását nagyban befolyásolja, hogy az emberi tevékenység hogyan alakul a következő évtizedekben, ez ugyanis közvetlen kapcsolatban van az átlagos melegedés mértékével. Komolyan kell tehát venni a nemzetközi klímavédelmi egyezményeket, csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, ellenkező esetben sokkal súlyosabb környezeti és természeti problémákkal kell megküzdeni. A Golf-áramlattal kapcsolatos jelenség egy súlyos folyamat közbenső állomása” – véli a szakember.

Először esett az eső

A hőmérséklet normális esetben fagypont alatt van Grönland jég borította hegyei felett, de az egyik – 3216 méter magas – csúcsa környékén amerikai kutatók augusztus közepén kilenc órán át nulla Celsius-fok feletti értéket mértek. Ez harmadszor fordult elő az utóbbi évtizedben. Az viszont először történt, hogy a tudósok hó vagy vizes hó helyett esőt tapasztaltak, amely több órán keresztül esett. Azt nem tudták megmérni – írta az MTI –, hogy mennyi csapadék hullt, mivel a tudósokat olyan váratlanul érte a jelenség, hogy nem készültek fel erre megfelelő mérőműszerekkel. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi jelentése megállapította, hogy a felmelegedés visszafordíthatatlan folyamatokat indított el, így többek között a sarkköri jég olvadását és a tengerszint emelkedését. Májusban tudósok azt közölték, hogy Grönland jelentős részén eltűnhet a jég. Ha a teljes grönlandi jég elolvad, a tenger szintje hat méterrel emelkedne. A tengerszint már most húsz centiméterrel magasabb, mint a XX. század elején, és az évszázad végére további 28-100 centiméterrel emelkedhet.

Borítókép: Vízisízés Grönland jéghegyekkel tarkított öblében. Fotó: Getty Images