Két éve nem volt példa a könyvesek, szerzők és olvasók fesztelen találkozására a világjárvány miatt, ezért minden szereplő elfogódottan várta: lesz-e 92. Ünnepi Könyvhét és 20. Gyermekkönyvnapok? A megszokott kora nyári találkozó júniusról erre a hétre tolódott, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése maszkokkal, kézfertőtlenítő állomásokkal, szellősebb pavilonelrendezéssel vár minden könyvbarátot a Vörösmarty térre és a Duna-korzóra. Mezei olvasóként megállapíthatjuk, hogy a könyvkínálat szinte átláthatatlan, jobb is, ha seregszemleként tekintünk az alkalomra. A számok megfoghatók: 140 pavilonban 173 kiadó kínálja szellemi termékét, a több mint ezer dedikáció szintén jelzésértékű – itt és most mindenki szeretné megmutatni magát. (A könyvheti programokról, dedikálásokról a www.unnepikonyvhet.hu oldalon lehet tájékozódni.)
Szerzőtől olvasóig több tucat szereplőn keresztül vezet az út. A szerkesztő, a lektor, a korrektor, az illusztrátor, a tördelő, a nyomdai technikus és a kereskedő körül egész munkaközösségek – szerkesztőségek, nyomdák, kereskedelmi hálózatok – biztosítják a megélhetést tízezreknek. De ehhez kell a vásárló. A következőkben néhány példán keresztül arra keressük a választ, hogy a megnövekedett internetes kereskedelem pótolja-e a bolti forgalom hiányát. Veszteséges vagy nyereséges a könyvkiadás idén?
Célzott vásárlás az interneten
Itthon a kiadói hátterű kereskedelmi cégek dominanciája meghatározza az egész könyves szakmát. Az önállóságukat őrző, magukat szellemi műhelyként definiáló kisebb kiadók lehetőségeit is. Magyarország vezető könyvterjesztő- és könyvesbolthálózatai – mint például a Líra Kereskedelmi Zrt. vagy a Libri-Bookline Zrt. – könyvkiadással is foglalkoznak, a jutalék tehát házon belül marad. Ez magyarázza, amit az üzleteikbe lépve látunk: hegyekben állnak a saját könyveik. Eközben számos értéket közvetítő kiadvány fiókban vagy a hátsó raktár polcain lapul. Vajon érdeke egy saját kiadókkal is rendelkező kereskedelmi konszernnek, hogy a kis kiadók könyveivel is foglalkozzék?