Mit vár el a mai olvasó?

Könyvheti kérdésünkre: „Veszteséges vagy nyereséges a könyvkiadás idén?” többnyire pozitív válaszokat kapunk. A krízis sok kényszer és furcsaság okozója lett, online ünnepelt a Móra Kiadó, a veszélyeztetett korosztály tagjai pedig „bekuckóztak”, ami radikális olvasásnövekedést eredményezett. Plusz pályázati lehetőségek nyíltak, és a megmutatkozás vágya is teszi, hogy soha nem látott mennyiségű kiadvánnyal érkeztek a kiadók a könyvhétre.

Fotó: Bach Máté

Két éve nem volt példa a könyvesek, szerzők és olvasók fesztelen találkozására a világjárvány miatt, ezért minden szereplő elfogódottan várta: lesz-e 92. Ünnepi Könyvhét és 20. Gyermekkönyvnapok? A megszokott kora nyári találkozó júniusról erre a hétre tolódott, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése maszkokkal, kézfertőtlenítő állomásokkal, szellősebb pavilonelrendezéssel vár minden könyvbarátot a Vörösmarty térre és a Duna-korzóra. Mezei olvasóként megállapíthatjuk, hogy a könyvkínálat szinte átláthatatlan, jobb is, ha seregszemleként tekintünk az alkalomra. A számok megfoghatók: 140 pavilonban 173 kiadó kínálja szellemi termékét, a több mint ezer dedikáció szintén jelzésértékű – itt és most mindenki szeretné megmutatni magát. (A könyvheti programokról, dedikálásokról a www.unnepikonyvhet.hu oldalon lehet tájékozódni.)

Szerzőtől olvasóig több tucat szereplőn keresztül vezet az út. A szerkesztő, a lektor, a korrektor, az illusztrátor, a tördelő, a nyomdai technikus és a kereskedő körül egész munkaközösségek – szerkesztőségek, nyomdák, kereskedelmi hálózatok – biztosítják a megélhetést tízezreknek. De ehhez kell a vásárló. A következőkben néhány példán keresztül arra keressük a választ, hogy a megnövekedett internetes kereskedelem pótolja-e a bolti forgalom hiányát. Veszteséges vagy nyereséges a könyvkiadás idén?

Célzott vásárlás az interneten

Itthon a kiadói hátterű kereskedelmi cégek dominanciája meghatározza az egész könyves szakmát. Az önállóságukat őrző, magukat szellemi műhelyként definiáló kisebb kiadók lehetőségeit is. Magyarország vezető könyvterjesztő- és könyvesbolthálózatai – mint például a Líra Kereskedelmi Zrt. vagy a Libri-Bookline Zrt. – könyvkiadással is foglalkoznak, a jutalék tehát házon belül marad. Ez magyarázza, amit az üzleteikbe lépve látunk: hegyekben állnak a saját könyveik. Eközben számos értéket közvetítő kiadvány fiókban vagy a hátsó raktár polcain lapul. Vajon érdeke egy saját kiadókkal is rendelkező kereskedelmi konszernnek, hogy a kis kiadók könyveivel is foglalkozzék?

– Ebben a tekintetben az internetes kereskedelem demokratikusabb. Tapasztalatom szerint az olvasók célzottan, tudatosabban vásárolnak az interneten – mondja Horváth Bence, a Kortárs Kiadó szerkesztője. – A bezártság hónapjaiban meglódult a bolti forgalomban egyébként szinte láthatatlan, régebbi kiadványaink iránti kereslet is. Érdekes módon az online térben többféle címünket keresik, mint a bolti vásárlások során.

A pandémia alatt ha nem is több, de többféle könyvet – kortárs szépirodalmat, művelődéstörténeti, várostörténeti kiadványokat – adtunk el. A kulturális kormányzat becsületére legyen mondva, a krízis miatt plusz pályázati lehetőségek nyíltak tavasszal, így nagy lendületet kapott a kiadás. Az évi átlagnál több új címmel vagyunk jelen a piacon. Az éves bevétel egyelőre tíz-tizenöt százalékkal kevesebb a korábbiaknál, de sokat várunk a könyvhéttől, és persze a karácsonyi könyvvásárban is bizakodunk.

Miért választják egyre többen az internetes vásárlást? Nem csak kényelmi szempontok miatt. Ha az olvasó közvetlenül a kiadó hon­lapjáról rendel, a webshopban általában húsz százalék kedvezményre számíthat. Összehasonlításként: ebben az esetben az ár nyolcvan száza­léka a kiadónál marad, míg bolti eladáskor a keres­ke­delmi árrés miatt kevesebb mint a fele. Az online megrendelések döntő többsége hirdetett, reklámozott, nagy látogatottságú oldalakon ­történik – a vezető kereskedelmi láncok honlapjain. A közvetlen eladásból nagyobb haszonra lehet szert tenni akár most a könyvhéten is, a nyereség mégsem kizárólag anyagi természetű.

– A személyes találkozás az olvasóinkkal, a közvetlen visszajelzés nagyon fontos számunkra – hangsúlyozza Horváth Bence. – Én magam is sokat okulok az ilyen alkalmakon: felmérem az igényeket, a változó olvasói szokásokat. Ki mit vár el ma egy könyvtől? A szempontok dinamikusan változnak. Sokak számára a könyv: kemény táblás, vaskos kiadvány. Lehetőleg védőborítóval. A világ azonban egyre inkább a takarékosságról, a gyorsaságról és az észszerűségről szól. Meggyőződésem szerint környezetkímélőbb puha táblával kihozni a könyveket, olcsóbb, gyorsabb is. Igazán igényes kartonált kiadványok születhetnek szép, kreatív papírokból, ráadásul több fér el belőlük a mindig tömött könyvespolcokon. A Kortárs Kiadó egységes kinézetű könyvei egymást is erősítik, a sorozat tagjai jól mutatnak sorban, egymás mellett.

Játékboltban, szupermarketben is

A 2020-as esztendőben hetvenéves lett a Móra Kiadó. A sok online esemény ellenére sem lehet csodálni, hogy maradt némi hiányérzet az ünneplőkben. Most ugyan épp lehet találkozókat szervezni, emiatt viszont egymást érik, torlódnak is a programok. Így aztán az ünnepi Móra 70 konferenciára még várnunk kell jövő év elejéig.  

– Az elmúlt években a megszokott – Líra, Libri, Book24 – könyvkereskedelmi hálózaton túl egyre több játékboltban, szupermarketben is megjelentek kiadványaink. 2020 tavaszán jött a bezárkózás, de az Aldi, a Tesco, az Auschan nyitva volt, és még az igényes irodalom is szépen fogyott a polcokról. A világjárvány ellenére nőtt az árbevételünk, ami az egyre nagyobb számban megjelenő edukációs kiadványainknak köszönhető – tekint vissza az elmúlt időszakra Kovács Zsanett, a Móra Kiadó munkatársa. – Amint átálltak az iskolák a digitális oktatásra, azonnal felmérték a szülők: csak úgy tudnak majd dolgozni home office-ban, ha időről időre leültethetik valamilyen fejlesztő, szórakoztató kiadvány mellé a gyerekeiket. Képességfejlesztő füzeteink játszva tanítanak, és már az óvodás korosztály figyelmét is lekötik. Eladásainkból tisztán látszik, hogy sok szülő magára vállalta a helyzetből fakadó felelősséget, és a bezártság hónapjaiban is nagy hangsúlyt fektetett a fejlesztésre.

A Móránál körülbelül háromszáz cím jelenik meg évente, de ennek az egyharmada utánnyomás. A hetven év az hetven év: A Pál utcai fiúk vagy az Öreg néne őzikéje, ha van Covid, ha nincs, mindenképpen megjelenik, a kultikus művek a nemzedékek közötti köteléket erősítik. 

– Járvány idején az online forgalmunk erősen növekedett – mondja Kovács Zsanett –, a kényszerű helyzet a munkaszervezésben is sok praktikus változást hozott. Online könyvbemutatóinkhoz több ezren kapcsolódtak, elértük a vidéket is, ami nagy fegyvertény! Mivel helyszíneink befogadóképessége korlátozott, az érdeklődést látva úgy döntöttünk, hogy a veszély elmúltával is folytatódnak majd az online programok.

Ha már a kultikus kiadványok a Móránál szóba kerültek: ilyenekben az Erdélyi Szalon Kiadó is bővelkedik. Igaz, nem mesékben, hanem egykor cenzúrázott, általuk helyreállított írásokban, múltunkat feltáró dokumentumokban, emlékiratokban és naplókban.

Nem szerencsés időpont

– A krízis hatására az olvasóközönségünk egyre aktívabb lett: amikor jött a karantén, mi dupláztunk – erősíti meg a fenti tendenciát Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, az Erdélyi Szalon Kiadó ügyvezetője. – A felélénkült forgalmat főleg a nagy cégek online felületei bonyolították, de váratlanul a szentendrei kiadóból működtetett webáruházunkban is radikálisan megugrott a rendelés, méghozzá hatszorosára! Ezen tényleg elcsodálkoztunk, korábban ugyanis azt tapasztaltuk, az olvasónak csak az a lényeg, hogy hozzájusson a könyveinkhez valamilyen módon. Honnan rendeli meg, melyik felületről, azt meg úgyis a hazai könyvstruktúra határozza meg – ezúttal azonban a honlap látogatottsága dominált. A megjelenési terveken semmit nem változtattunk. A vírus második, harmadik hulláma idején, ahogy egyre inkább az online térre szűkült megint az élet, sorra jelentek meg az új könyveink, amelyek egymást is erősítették a piacon. Kijött például Windisch-Graetz Lajos emlékirata, mely hiánypótló olvasmánya Magyarország 1918 és 1921 közötti történelmének. Széki gróf Teleki Andor naplóját – Reggel a lovakat elvitték a háborúba – szintén nagyon várták már az olvasóink, ezzel párhuzamosan készült az év egyik legkülönlegesebb kiadványa, az Arany János jegyzetei című kéziratos album, ahogy a gróf Károlyi Lászlóval készült képes interjúkötet és a gróf Klebelsberg Kunó-összeállítás is, vagy a Wass Albert kritikai díszsorozat újabb és újabb darabja.

Az olvasóikról Kovács Attila Zoltán elmondja: sok a külföldi rendelésük, különösen Erdélyből. Az idősebbek, akik a veszélyeztetett korosztályba tartoztak a korlátozások idején, egyszerűen „bekuckóztak”, ami – a kiadó tapasztalata szerint –
radikális olvasásnövekedést vont maga után.

–  Megérzésem szerint a szeptemberre tolódott könyvhét nem kelhet versenyre a megszokott júniusival – jegyzi meg az ügyvezető.

– Nem szerencsés az időpont: ilyenkor a családok többsége könyv helyett inkább tornazsákot, füzeteket vásárol. Meghívásaink túltengése mégis azt mutatja, hogy az olvasók érdeklődnek – bár elsősorban tematikusan – a könyves események iránt. Ezen a hétvégén az Arany-napoknak vagyunk vendégei Nagykőrösön, majd a dabasi kulturális fesztiválon, Fóton és Füzérradványban is jelen leszünk meghívásra. Kiadványaink természetesen megtalálhatók a könyvhéten is: ezúttal a Jókönyvek standján.

Borítókép: „Múltidéző” a Vörösmarty téri könyves forgatagról. Komoly versenytársak az online programok. Fotó: Bach Máté