Tücskök nászindulója

Négy év telt el azóta, hogy az amerikai külügyminisztérium közölte: Havannában a nagykövetségi dolgozóknál rejtélyes betegség ütötte fel fejét. Azóta sem tudták meghatározni a megbetegedések kiváltó okát. Az amerikai diplomaták között világszerte egyre több az érintett. Legutóbb Bécsből jelentettek eseteket.

Az évek során világszerte tapasztaltak Havanna-szindrómát. Kuba után Dél-Kínában volt hasonló eset, itt a kantoni konzulátuson betegedett meg vagy tucatnyi amerikai diplomata. Aztán jöttek az esetek sorban: Németország, Ausztrália, Oroszország, Tajvan, majd legutoljára Bécs. Washingtonban is észleltek megbetegedéseket. Mintegy kétszáz amerikai diplomata lehet érintett. Nyilván több személy ezek közül diplomatafedésben végzi kémtevékenységét, mint ahogy ezt – egy darabig – az államok is eltűrik. Az egyik feltételezés szerint a „támadások” célja pont az: figyelmeztetni kell ezeket a „diplomatákat”, hogy tudunk rólatok, követünk titeket, sehova nem tudtok előlünk elbújni. Az FBI is terrorcselekmény elkövetése ügyében vizsgálódik.

Az Amerikai Tudományos Akadémia is azt a következtetést vonta le, hogy valami hidegháborús termékről lehet szó. Akkoriban mindkét oldalon kísérleteztek mikrohullámú eszközökkel, sőt olyan hangfegyvert is létrehoztak, amely teherautó méretű. Manapság valószínűleg nem ezt vetik be. Oroszország a nyugati források szerint továbbra is végez kísérleteket olyan eszköz kifejlesztésére, amely mobiltelefon-­hívással tud ilyen hallhatatlan hullámokat kibocsátani, és megbetegíteni embereket, bár erre sincs semmilyen bizonyíték.

Moszkva természetesen a feltételezett elkövetők listáján előkelő helyet foglal el. Ahol előfordultak a támadások, az Egyesült Államoknak mindenhol voltak diplomáciai gondjai. Moszkva és Washington érdekei ezeken a helyeken különösen keresztezték egymást. Ott volt Kuba, ahol Obama elnök meghirdette az új viszonyt, amelyet Trump a Havanna-szindróma után porig rombolt. Alkalmas terep Németország – az orosz Északi Áramlat 2 gázvezeték építése miatt. Tajvannak a demokráciáért vívott harca lehet az ürügy. Bécs pedig a nemzetközi diplomácia egyik központja, a második világháború vége óta a kémek „találkozási pontja”. Itt van az ENSZ számtalan szervezetének székhelye, és itt folynak az Irán és a nyugati hatalmak közti tárgyalások, amelyek az atomalku felélesztéséről szólnak.

Moszkvára tökéletesen illenek az elkövető jellemzői, feltételezve, hogy állam az elkövető. De miért kellett végrehajtania Oroszországban és az Egyesült Államokban is a támadást? Elterelésből – vághatják rá a kémregényeken nevelkedettek. De van egy másik baj is: legalább tucatnyi ország hajtott vagy jelenleg is hajt végre kísérleteket irányított mikrohullámú eszközökkel. Őket is mind a lehetséges tettesek közt kell számon tartani? Még az FBI sem mert előállni azzal, hogy egyértelműen Oroszországot vádolja. Magyarán négy év múltán nem tudunk sokkal többet a „merénylőkről”, mint az ügy Havannában történt kipattanásakor.

Kínában felmerült az is, hogy az amerikaiak talán kezdjék megvizsgálni azokat a technikai berendezéseket, amelyeket ők használnak. Két éve egy kubai professzor előállt a megfejtéssel: a rövidlábú tücsök ad ki hasonló hangokat párzás előtt, amelyeket az áldozatok hallhattak. De nem egészen: rovarnak rovar, de az indiai sáska párzásra hívó éneke a bűnös – állítja az amerikai Berke­ley Egyetem kutatója. Itt még a rovartanászok kemény küzdelmére is számíthatunk.

Borítókép: Illusztráció. Forrás: Pexels