A nagyasszony

Krikettversenyt nyert, színészkedett, szolgált a világháborús fronton, gyermekeket mentett. Szilvássy Carola, a kor legjobban öltözött hölgyének élettörténete a Trianon utáni időszak korrajza. Molnár-Bánffy Kata, Ugron Zsolna, Szebeni Zsuzsa és Bertha Lívia róla készült dokumentumfilmjének bemutatója jövő tavasszal lesz.

Szilvássy Carola színésznőként báró Bethlen Bálinttal, 1902 Forrás: Kovács Attila Zoltán/Erdélyi Szalon Kiadó

Karácsony Benő író például így jellemezte a különc bárónét: „Aligha ismertem nőt, aki Carolánál gyakrabban szolgált volna meglepetésekkel. Szenvedélyesen tudott gyűlölni, és ugyanolyan szenvedéllyel tudott jó lenni. Szerette az életet, mindig érdekesnek, izgalmasnak, még a legnehezebb pillanataiban is szépnek tartotta. Nem félt senkitől és semmitől, megingathatatlan volt fatalista hitében. Az élet csúcsain álló emberek között nagyon sok ellenséget szerzett magának harcos szókimondásával, de egyre több és több barátot, csodálót az elesettek, az igazi nyomorultak és szerencsétlenek között.”
Bánffy Miklós gróf – akihez 55 évig fűzte barátság Carolát – ezt írta róla vallomásaiban: „17 éves volt, amikor először láttam, egész életemen át ismertem és becsültem. Az Erdélyi történet Adrienne-jében sok vonást felhasználtam belőle, egész irodalmi pályámban érvényesült a befolyása.”

Molnár-Bánffy Kata, a film producere szintén nagy tisztelője a bárónénak, akiről úgy véli, máig rejtett szereplője a magyar kultúrtörténetnek. Nevét alig-alig ismerik, jóllehet működése a Trianon utáni erdélyi közművelődés megszervezésében igencsak jelentős. Elég, ha csak azt nézzük, hogy részt vett az Erdélyi Helikon működtetésében, amelynek alapítója, mecénása báró Kemény János volt, aki a mozgalom rendelkezésére bocsájtotta marosvécsi várkastélyát. Azok az írók, akik ennél a társaságnál akarták megjelentetni műveiket, nem egy esetben Szilvássy Carolával véleményeztették, szerkesztették meg a közlésre szánt kéziratot. Ő maga is írt kisebb novellákat, verseket.

– Carola élete játékfilmbe való, rendkívül összetett és kalandos – mutat rá Molnár-Bánffy Kata, hozzátéve, hogy egyik barátnőjével például elutazott Afrikába, hogy megkeresse a búr háborúban meghalt Wass unokatestvére sírját. Első volt abban is, hogy nőként repülőgépre ült. Keresztfia, Óváry Zoltán visszaemlékezése szerint ez 1909-ben történt, amikor a francia repülőgép-feltaláló, Louis Blériot bemutatta találmányát Budapesten. A férj, Bornemissza Elemér, a Károlyi grófok tiszttartója, ügyintézője tízezer aranykoronát fizetett a lehetőségért.

Szintén Óváry Zoltán örökítette meg Emlékeimből című memoárkötetében, hogy édesanyja, Óváry Elemérné Purjesz Olga kolozsvári szalonjában Carola mindenki figyelmét magára vonta. – Akinek fontos az erdélyi kultúra, tudja, hogy nagyon sokat köszönhetünk Szilvássy Carolának. De mivel a történelem egyik sajátossága, hogy a férfiak köré íródik, személye mindmáig háttérben maradt. Mi úgy gondoltuk, fel kell idéznünk az ő emlékét, nekünk fontos példaképünk – hangsúlyozza Molnár-Bánffy Kata.

Az első lépés az volt, hogy 2015-ben létrehozták a Carola Egyesületet Kolozsváron. Ennek keretében megpróbálják összegyűjteni a jótékonykodó nemesasszonnyal kapcsolatos valamennyi információt, emléktárgyat. Majd megálmodták az 52 perces filmet. Lesznek benne hosszú dramatizált jelenetek is, amelyekben marosvásárhelyi színészek szerepelnek. Főként Marosvásárhelyen, Marosvécsen, Gernyeszegen és Kolozsváron, többek között a Házsongárdi temetőben forgattak, ahol a báróné sírja található. Ennek felkutatása és felújítása szintén a Carola Egyesületnek köszönhető.

A film központi figurájáról a forgatókönyvíró Ugron Zsolna is tisztelettel beszél. Mint mondja, azért határozták el, hogy filmet készítenek róla, és megmutatják őt minél többeknek, mert saját korát megelőzve nagyon kreatívan, másokra odafigyelve élt. Rengeteget jótékonykodott, árvaházat hozott létre, kórházat épített. Aktív közéleti tevékenysége során elnöke volt a Kolozsvári Nőszövetségnek, tagja a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak, alelnöknője az Erdélyi Színpártoló Társaságnak, mozgatórugója az Óvári Szalonnak, kitüntetettje az Erzsébet-rendnek, első számú támogatója a diakonisszamozgalomnak.

– Nagyon sok olyan pillanata van az életének, amely figyelemre méltóvá tette őt számunkra – összegez Ugron Zsolna.