Szelíd dombokkal övezett mélyedésben fekszik az 1960-ban még 2200 lakosú, mára megfeleződött népességű Andocs. A település a Balatontól délre, a Szántód–Kaposvár útvonalon található. A tatárjárás előtt lakott hely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel, akkor már plébániája is volt. Azóta sok minden történt, az egyik legkülönlegesebb esemény 1520 környékére esett. A legenda szerint az idő tájt angyalok hozták el egy éjjel a kalocsai kápolnát, a csodatévő Mária-szoborral együtt, és tették mai helyére, Andocsra. Azért hozták, mert állítólag a törökök lovakat akartak bekötni a kápolnába. Ez a szájhagyomány ma is él Andocson és Kalocsán. Utóbbiak máig magukénak tartják a kápolnát és a szobrot, ezért háromszáz év óta minden évben elzarándokolnak a somogyi településre. A kalocsaiak mellett a székesfehérváriak zarándoklata ismétlődik immáron 176 éve. Ők szeptember első vasárnapján jönnek, a kalocsaiak egy hónappal később. Az évszázadok alatt számos ajándékkal halmozták el a hívők a helyet, amelyet a járvány előtt évente 12 ezren kerestek fel. Nemcsak Magyarországról, hanem Ausztriából, Lengyelországból és Németországból is jöttek. Zarándokok idén is érkeztek, de jóval kevesebben, mint a járvány előtt. Jönnek, mert a kegyhely Nyugat-Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáró szentélye.
Az új kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, és feltehetőleg 15 év alatt készült el a ma is látható barokk stílusú kolostoregyüttes. A templom szintén barokk stílusban épült, ünnepélyes felszentelése 1747 decemberében volt.
Bővülő zarándokszállások
Sokan úgy tudják, hogy a polgármester asszony fejéből pattant ki az ötlet, hogy a templomból legyen bazilika. Amikor ezzel szembesítem a bő két éve megválasztott vezetőt, Werner Józsefnét, Julikát, azt mondja, nem az ötletadó a lényeg, hanem az, hogy a település ékessége megérdemli ezt a kitüntető címet. A felvetés értő fülekre talált a megfelelő helyeken, mindenhol támogatták. Ennek köszönhetően október tizedikétől az andocsi templom bazilika, pontosabban basilica minor.
– Kitüntetés a bazilika plébánosának lenni, még akkor is, ha ez a rang több feladattal jár – mondja Szalai Tamás plébános, aki 13 éve szolgál a településen. A jövőben állandó gyóntatási ügyeletet kell biztosítani. Ha nem bírja egyedül, a többi pap is besegít. Fontos változás, hogy a szentszéket jelképező két kulcs ábrázolása ezután megjelenhet a zászlón és a pecséten. Havonta egyszer latin nyelvű misét kell tartani. A veszprémi szeminaristaként latinul is miséző plébános meggyőződése, hogy a basilica minor rang elnyerésével erősödik a hely lelki központ jellege, az innen távozó családok, csoportok megújult lelkülettel térnek haza.
Az épületegyüttes környezetén látszik az elmúlt évek folyamatos fejlesztése. A külső gyönyörű, de a belső felújításra szorul. Az emeleti részen jelenleg harminc zarándokot fogadhatnak, de többet szeretnének, ezért folytatják a szállások kialakítását. – Ahol most beszélgetünk, régen tornateremként szolgált. Ez volt a futófolyosó, az a helyiség pedig a tornaszoba – mutat körbe a plébános, mielőtt átmegyünk a kegyszoborhoz. A szobor átöltöztetése előtt letakarják az oltárt, majd a létrára felmászik valaki, és lecseréli a ruhát. Nem ő, mert neki tériszonya van.
Az 1747-es felszentelésre adta Széchényi Katalin grófnő az első kis ruhát a kegyszobor számára. Azóta sokan követték a példáját. Olyan sokan, hogy a világon ennek a szobornak a legnagyobb a ruhatára – 380 darabból áll a kollekció. Sok a népművészeti munka, de található itt az Egyesült Államokból, Venezuelából, sőt Kínából való is, utóbbi buddhista templomi ruha volt, itthon szabták a kegyszobor méretére. A kéthetente cserélt darabok készítői ezzel mondanak hálát Máriának, mert melléjük állt, pártfogolta őket, meggyógyultak a betegségből, családi életük jobbra fordult. Szalai Tamás szerint a ruhákban kézzelfogható az a teológiai meggyőződés, hogy Márián keresztül Jézushoz jut a zarándok. Az öltözék színe az évszaknak és az egyházi ünnepeknek megfelelő: év közben zöld, pünkösdkor piros, húsvétkor és karácsonykor fehér. Ahogy ezen a hétvégén is. – Az a legrégebbi. 1852-ben készült a sötétkék színű bársonyruha – hívja fel a figyelmet a múzeumként is szolgáló gyűjtemény egyik különleges darabjára Szalai Tamás.
A plébános érezhető büszkeséggel mondja, hogy az általános iskola mind a 110 tanulója hittanos. Péntek délutánonként diákmisét is tart. De érezhető szomorúsággal említi, hogy a vasárnapi szentmisén általában nyolcvanan jelennek meg, azaz a felnőttek körében van még tennivaló. Az azonban egyértelmű, hogy valamilyen szinten mindenki kötődik a templomhoz.
A település önállóságáért sokáig küzdöttek az andocsiak. Úgy érezték, hogy a szomszédos Karáddal való társbérlet számukra hátrányos. A fejlesztési források Karádra mentek, ők meg csak reménykedtek, hogy néha kapnak valamit. 1989-ben sikerült az önállósodás. Azóta sokat fejlődtek.
Emléktábla Sárdy Jánosnak
– Az általános iskolához most épül négy új tanterem. 2017-ben 1100 négyzetméteres tornacsarnokot adtak át. Idén ősszel nyitotta meg kapuit a bölcsőde. Önálló, kétcsoportos óvodánk van tornaszobával – 43 gyerekünk zsong az ötven férőhelyes intézményben. Védőnőnk és háziorvosunk van. Nemrég gyógyszertár nyílt. Mindent megteszünk azért, hogy a fiatalok itt maradjanak.
Noha nem itt született, itt töltötte gyerekkorát Sárdy János operaénekes – emléktábla emlékezik rá a polgármesteri hivatalon. Hagyományteremtő céllal operettgálával emlékeztek rá idén nyáron. Jövőre ismét megszervezik. A polgármester asszony sem itt született, és nem is akart igazán a falu első embere lenni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik, a jegyzői állást pályázta meg. Nyert, s jött a két fiával és a férjével, akikhez később csatlakozott a már Andocsra született lányuk. Az előző vezető 2019 tavaszán elhunyt, a képviselők közül senki sem akart indulni a posztért. Julika 22 éven keresztül volt a település jegyzője. Úgy gondolta, nála jobban senki sem ismeri a helyi viszonyokat. Ha megválasztják, majd talál maga mellé jegyzőt. Megválasztották.
Tavak, halak
Elsősorban mezőgazdaságból élnek a helyiek, de van nagy építőipari vállalkozás, illetve sokan Tabra járnak dolgozni. A polgármester asszony szerint az andocsi munkanélküliek a legjobb példa arra, hogy a 2013-ban indított közfoglalkoztatási program beváltja a célját, mert ennek köszönhetően sokan visszataláltak az elsődleges munkaerőpiacra. Aki az életkora, a végzettsége vagy az egészségi állapota miatt mégsem talál munkát, azt az önkormányzat foglalkoztatja. Ahogy azt a két asszonyt is, aki a polgármesteri hivatal előtt virágágyásokat alakított ki. – Mi már régen ültettünk volna, de Julika azt mondta, várjuk meg az esőt. Megvártuk, most ültetünk – mondta az idősebb asszony. Az egész település takaros, a füvet levágják, a járdákat takarítják. Bárkivel találkozunk, készségesek, közvetlenek. Az ebédlőbe tartó iskolások kórusban köszönnek nekünk, az ismeretlennek.
Az Andocsi Szent Ferenc Általános Iskolában 110 gyerek tanul összesen hat településről. Nem mind helyi, de ahogy Julika mondja, „mind a mienk”. 2019 nyara és 2021 nyara között 36 gyerek született Andocson, ami azt mutatja, hogy van jövő. Baba-mama klubjuk van, esténként bandáznak a kismamák. Ők is és a gyerekek is megismerik egymást. Hatalmas előny ez az óvónők számára. Szüreti bált tartottak a közösségi házban. A cél egyértelmű: a kistérség kulturális központja szeretnének lenni. A templom előtt okospadra ülhet a megfáradt ember. Attól okos a pad, hogy 15-20 méteres körzetében ingyenes az internet, a padról feltölthető a mobiltelefon. Kiváló közösségi hely nemcsak a helyiek, hanem a kerékpáros turisták számára is. Mellette ivókút, pár lépésre a helyi időjárást mutató faház.
A templom alatti lápos, régebben elhanyagolt területen most tavirózsákkal benőtt tó virít – ez a Dönöge park. A közelében termelői piac épül. Megújul az ottani játszótér, felnőtteknek hasznos kültéri fitneszeszközöket tesznek ki. Apró ötletek, amelyek élhetővé teszik a helyet.
A pickleball nevű, kevesek által ismert sportág egyik hazai központja szintén Andocs – az idei országos bajnokság első fordulóját itt rendezték meg. Ezt a sportot speciálisan erre a játékra tervezett ütővel és labdával játsszák, amely a tenisz, tollaslabda és asztalitenisz elemeit vegyíti. A pálya mérete megegyezik a tollaslabdapályáéval, a háló nagyjából megegyezik a teniszháló magasságával, a szabályok is hasonlítanak a teniszéihez.
A bazilika közelében élő Törőcsik László és felesége kéthektáros telkén három tavacska hullámzik. Apró patak folyik keresztül a telkükön, annak vizét fogták fel, nem sejtve, hogy évtizedek múltán milyen hatalmas élményt jelent majd az öt unokának a három állóvíz. Hal bőséggel van, ha arra van gusztusuk, gyorsan megfogják a halászlé alapanyagát. A férfi szódát készít, és teríti a környező falvakban, a felesége fagyizót működtet. Törőcsik László és neje a számos elfoglaltság miatt kétszer három napot üdül. Februárban hármat és novemberben szintén hármat üdül.
Két ismerősével jó pár éve a férfi megvett egy halastavat, amelyet rendbe hoztak, olyan szép lett a környezet, hogy messze földről jönnek ide a pecások.
– Ahogy minden andocsi, én is büszke vagyok arra, hogy a templomunkból bazilika lett. Egy dolgot azért hiányolok. Korábban a búcsúkat nagy kirakodóvásár kísérte, ez az elmúlt években elmaradt. Nem a bóvlikat hiányolom, hanem a hangulatot – búcsúzik a szikár, 67 éves Törőcsik László.
Siófok felé tartva elmegyünk az újszülöttek ligete mellett. Minden újonnan érkezett emlékére fát ültetnek. Werner Józsefnétől tudjuk, hogy ez a park megtelt fákkal.
Két kiváltság
A basilica maior (nagy bazilika) címet négy római templom viseli: a Szent János-bazilika, a Szent Péter-bazilika, a Szent Pál-bazilika és a Nagy Szűz Mária-bazilika. A „nagy bazilikák” két kiváltsága a pápai oltár és a szent kapu. A basilica minor (kis bazilika) pápától kapott kitüntető címet a XIX. század óta világszerte számos templom megkapta. Hazánkban például az esztergomi, a székesfehérvári, az egri, a győri, a veszprémi, a pécsi székesegyház, a Szent István-bazilika, a szegedi dóm, a sárospataki templom, a mátraverebély-szentkúti kegytemplom, a pannonhalmi apátsági templom, a zirci ciszterci apátsági templom, a keszthelyi karmelita templom, a máriaremetei, a máriapócsi és a máriabesnyői kegytemplom viseli ezt. Székesegyház vagy dóm az adott egyházmegye azon temploma, ahol a püspök (vagy érsek) trónja található. A váci székesegyház például püspöki székhely, de nem bazilika.
(A borítóképen a Basilica Minor rangot kapott andocsi templom. A magas egyházi rang elnyerésével erősödik a hely lelki központ jellege Fotó: Bach Máté)
