Szelíd dombokkal övezett mélyedésben fekszik az 1960-ban még 2200 lakosú, mára megfeleződött népességű Andocs. A település a Balatontól délre, a Szántód–Kaposvár útvonalon található. A tatárjárás előtt lakott hely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel, akkor már plébániája is volt. Azóta sok minden történt, az egyik legkülönlegesebb esemény 1520 környékére esett. A legenda szerint az idő tájt angyalok hozták el egy éjjel a kalocsai kápolnát, a csodatévő Mária-szoborral együtt, és tették mai helyére, Andocsra. Azért hozták, mert állítólag a törökök lovakat akartak bekötni a kápolnába. Ez a szájhagyomány ma is él Andocson és Kalocsán. Utóbbiak máig magukénak tartják a kápolnát és a szobrot, ezért háromszáz év óta minden évben elzarándokolnak a somogyi településre. A kalocsaiak mellett a székesfehérváriak zarándoklata ismétlődik immáron 176 éve. Ők szeptember első vasárnapján jönnek, a kalocsaiak egy hónappal később. Az évszázadok alatt számos ajándékkal halmozták el a hívők a helyet, amelyet a járvány előtt évente 12 ezren kerestek fel. Nemcsak Magyarországról, hanem Ausztriából, Lengyelországból és Németországból is jöttek. Zarándokok idén is érkeztek, de jóval kevesebben, mint a járvány előtt. Jönnek, mert a kegyhely Nyugat-Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáró szentélye.
Az új kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, és feltehetőleg 15 év alatt készült el a ma is látható barokk stílusú kolostoregyüttes. A templom szintén barokk stílusban épült, ünnepélyes felszentelése 1747 decemberében volt.
Bővülő zarándokszállások
Sokan úgy tudják, hogy a polgármester asszony fejéből pattant ki az ötlet, hogy a templomból legyen bazilika. Amikor ezzel szembesítem a bő két éve megválasztott vezetőt, Werner Józsefnét, Julikát, azt mondja, nem az ötletadó a lényeg, hanem az, hogy a település ékessége megérdemli ezt a kitüntető címet. A felvetés értő fülekre talált a megfelelő helyeken, mindenhol támogatták. Ennek köszönhetően október tizedikétől az andocsi templom bazilika, pontosabban basilica minor.