Jó beszédű ember volt Cságolyi bíró uram Szőlősgyörökről, nemhiába választotta őt népszerű irodalmi figurája egyik előképéül Gárdonyi Géza a XIX–XX. század fordulóján. A kedélyes elöljáró helyét ma Klotz Péter polgármester tölti be, aki vőfélyként is ismert a faluban. Az országban ő tette ki elsőként a határjelző tábla mellé a feliratot: Gárdonyi-település. Példáját azóta Devecser és Kál község is követte, az előbbi Veszprém megyében, az utóbbi Hevesben található, Szőlősgyörök pedig Somogyban van. Lehetne versengeni, ki érzi még magáénak Gárdonyit – 21 településen élt hosszabb-rövidebb ideig az író —, de talán ki lehet mondani: az egész ország.
Csöndes a falu hétköznap délidőben, sehol egy lélek. Pedig nem nyaralótelepülésen járunk, az 1320 lélekszámú Szőlősgyörök állandó lakosságának alig egyharmada hatvan év feletti, a többség az aktív korosztály tagja vagy gyermek. Bár a nyugdíjasok aktivitására sem lehet itt panasz: szüreti időszak van, a családok a szőlőkben, szántóföldeken takarítják be a termést. A Balatonboglári borvidékhez tartozik ez a dimbes-dombos vidék, ahol Gárdonyi-kultusz van kialakulóban.
– A világjárvány előtt évenként Gárdonyi–Göre-humorkonferenciát rendeztünk Szőlősgyörökön, érkeztek is az előadók sorra, de amikor az egriek meglátták a Gárdonyi arcképével díszített táblát a falu határában, még az autóból is kiszálltak, hogy lefényképezzék. Emlékszem, a művelődési ház előtt vártam őket, nagy lelkesen mutatták, polgármester úr, képzelje, mit láttunk a településtábla alatt!
Kitaláltam, hogy mit — mosolyog a polgármester —, hiszen korábban 14 település képviselőivel egyeztetve született meg a gondolat, hogy vállaljuk a titulust jelezve ezzel is az összetartozásunkat.
Mit üzen az ideérkezőnek a tábla, és hogyan hat az vissza a szőlősgyörökiekre? Nagy múltú vidék, az első okleveles adat róla 1327-ből származik. De míg a szomszédos településeknek nyolcvan-száz évre visszatekintő énekkaruk, hímző- vagy tánccsoportjuk van, itt ilyennel nem dicsekedhetnek. Mi erősítheti meg a szülőföld iránti kötődést?