A lélek embere

Elsőként Eger jut eszünkbe róla, de kialakulóban van az író kultusza Szőlősgyörökön is. A Somogy megyei település Gárdonyi Géza édesanyja, ­nemes Nagy Terézia szülőfaluja és a Göre Gábor-humorkonferenciák színhelye. Keller Péternél, az író dédunokájánál jártunk.

20210903 szollosgyorok gardonyi geza dedunokaja keller patar havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

— Nekünk meg itt van Gárdonyi, akire méltán büszkék lehetünk! Gyerekkorának fontos helyszíne az édesanyja, nemes Nagy Terézia szülőfaluja, amely számos Gárdonyi-írás ihletője volt. Az író kultuszát Koltay Péter tanár úr ápolta itt évtizedekig, iskolánk 1977-ben felvette a Gárdonyi Géza nevet, az avatóünnepségen kisdiákként magam is ott álltam a színpadon — meséli Klotz Péter. — Már polgármester voltam, amikor Koltay Péter tanár úr megmutatta a temetőben a Gárdonyi családhoz tartozó sírokat, és a maga régi vágású úriember módján, visszafogottan, de határozottan a lelkemre kötötte, hogy ezekre mindig oda kell figyelni. Aminek egykor elindítója volt a tanár úr, azt most már mi, a nagyszülők, szülők nemzedéke visszük tovább, és adjuk át az Y és a Z generáció tagjainak, hogy ne csak digitális eszközökkel, hanem minél közvetlenebb módon kerüljenek kapcsolatba szülőföldjük hagyományával.

A rendezvények motorja Keller Péter gépészmérnök, az író dédunokája, aki a település értéktárbizottságának vezetője és a Göre Gábor-humorkonferenciák szervezője egyben. A derűs, halk szavú férfi Gárdonyi utcai házába invitál bennünket — hova máshova? —, a kerti lugas­ban ülünk le beszélgetni vele és feleségével. Ahogy végigzongorázunk a rokoni kapcsolaton — az írónak volt három gyermeke, akik közül egyedül József fia alapított családot, az ő lánya Emőke, Keller Péter édesanyja —, hamarosan már a Zieglereknél és Göre Gábornál, Don Vigole nemes spanyol lovagnál meg a Garabonciás Diáknál tartunk. A háttérben dolgozik a flex és a fűnyíró — falun vagyunk. 

A temetőben a Ziegler–Gárdonyi család sírhelyei. Kiállás a magyarság mellett  Fotó: Havran Zoltán

Aki az országot akarja megismerni, forduljon a geográfushoz, aki a tájak lelkére kíváncsi, az irodalomhoz — ajánlja Szabó Zoltán Szerelmes földrajzában. Majd hozzáteszi: aki a hazát akarja megismerni, az forduljon mindenekelőtt a költőkhöz. Gárdonyi Géza irodalmi művei elvezetnek a változatos somogyi tájra, a Doktor Gizella című novella helyszínére, Szőlősgyörökre és Göre Gáborhoz is.

— Dédapámat a barátai Görének nevezték, de hívták őt egri remetének is a kortársai vagy láthatatlan embernek a regénye után. De vajon az volt-e valóban? — fogalmazza meg kétségeit Keller Péter. — Ebben a kérdésben én az egri jóbarát, Tordai Ányos cisztercita irodalomtörténész emlékeire hagyatkozom, aki úgy tapasztalta, hogy dédapám a sok hányódás és ínség ellenére is vidám, melegszívű férfi maradt. A lélek embere volt.

Tordai Ányos azt is feljegyezte róla: „Az igaz, hogy ritkán nevetett. Inkább befelé mosolygott. De ha társaságba került, belemelegedett a hangulatba, s rendesen ő vitte a szót. Tapasztalhatta mindenki, aki megfordult nála. Ha kedves vendége jött, hozatta azonnal a saját termésű »piros vizet« s vidám pohár s pipaszó mellett folyt a beszéd. Mert a pipa elválaszthatatlan jószág volt tőle.” Akárcsak Göre Gábortól, aki az író derűs, jókedvű alteregója. Az életrajzíró szerint Gárdonyi a Göre-típust győri és szegedi újságíró múltjából, a nevet meg Szőlősgyörökből vitte Pestre a Magyar Hírlaphoz: „Gárdonyi édesanyjának egyik szomszédja volt Györe Gáspár uram. A Györe névből nyírta ki az ipszilont, a Gáspárt meg Gáborra fordította.” Mikor a név megvolt, már csak a figurát kellett megformálni hozzá, arra pedig az ugyancsak szőlősgyöröki Cságolyi bácsi látszott a legalkalmasabbnak, aki jómódú, „mindvégig pógár embör” volt.

— Gárdonyi nevét hallva a magyar ember elsősorban Egerre és az Egri csillagokra gondol. Ez rendben is van így — véli Keller Péter —, ugyanakkor formálódik közösség, amelynek tagjai dédapám nevéről Szőlősgyörökre és Göre Gábor figurájára is asszociálnak. Eger és Szőlősgyörök, az Egri csillagok és a Göre-levelek összetartoznak: ha nem adja el Ziegler Sándorné a györöki házát, nem tudott volna a fia Egerben letelepedni. 

Hogyan finanszírozta volna az Egri csillagokhoz szükséges adatgyűjtést Gárdonyi a humoros írásai nélkül? A humor erejét és jótékony hatásait az évente rendezett konferenciákon is megtapasztaltuk. A hatodik évben már háromnapos programmal! A koronavírus megakasztotta a sort, de a kényszerű szünet alatt megszerkesztettem egy kötetre valót a hat év előadásai­ból, amely nyár végén meg is jelent A Nemzeti szalóny és Más címmel. Jövőre lesz dédapám halálának a századik évfordulója, én már a centenáriumra készülődöm ezzel a könyvvel.

Gárdonyi Géza szőlősgyöröki lakhelye   Fotó: Havran Zoltán

Irodalmi sétára indulunk, kísérőnk a Gárdonyi utca 10. szám alatt megmutatja Györe Gáspár egykori házát és a szomszédban Cságolyi bácsiét. Keller Péternek minden Gárdonyi-figuráról van egy története: a „mindvégig pógár embör” igen szerette a jó bort, amit otthon nem néztek jó szemmel, de ő azzal védekezett, hogy a kocsmában ingyen ihat. És ez tényleg így volt, mert a szüret után egyenest a kocsmába vitte a termést, így év közben apránként megihatta a maga borát. 

Már a Kossuth téren járunk, amelyet a helyiek csak Göre térként emlegetnek Bellosevich Emese szobra után, és megnézzük a keramikus, szobrász domborművét is a római katolikus templom kapujánál. Szemben faragott emlékfa, a rajta álló névről Gárdonyitól csak annyit tudhatunk: „Öreganyám öreganyja volt Pajzs Anna.” A temetői sírkőfelirat többet is elárul róla: „Itt nyugszik Pajzs Anna, / hét papnak az anyja. / Ötnek a szülője, kettőnek nevelője.” Ez is egy sors, ez is egy történet, amely megerősíti, milyen erős a lelki irányultság ebben a családban. Fiatalon Gárdonyi Géza is ferencesnek készült.

Tordai Ányos így emlékezik barátjára: „1881 nyarán édesanyjának szőlősgyöröki házában Franklin életrajzát olvasgatja Gárdonyi. Karádon már vár rá a tanítói kis szoba. Mit vigyen magával? Kiírja a könyvből Franklin életszabályait, amelyekkel világhírre jutott. És megfogadja: követi ezeket mindhalálig.

 Élete útján ezek az elvek csillagoskodtak: Mértékletesség. Hallgatagság. Rend. Határozottság. Megelégedés. Szorgalom. Őszinteség. Igaz­ságosság. Jámborság. Tisztaság. Szemérmesség. Alázatosság. Akik ismerték Gárdonyi Gézát, elmondhatják: állta fogadását az utolsó lehelletig.

– Reneszánsz ember, a maga módján polihisztor volt – erősíti meg Keller Péter a dédapjáról. — A millennium idején a Feszty-szalon tagjaként a haza szolgálatára tette fel az életét. Kivonulását, remeteségét is ebben a keretben kell értelmezni: küldetése volt. A magyarság melletti határozott kiállása miatt lett Zieglerből Gárdonyi, a barátai számára pedig Göre, mert lét­eleme volt a mulattatás. Egri remete volt? Én inkább azt mondom: remete-apostol. 

A sírok között bóklászva a nagyszülők és Gárdonyi korán elhunyt testvéreinek az emlékhelyét is megtaláljuk. A temetőből kilépve megállunk az út menti kereszt előtt, egészen friss a jel: szeptember közepén állították a koronavírus áldozatainak emlékére.

Kossuth fegyvergyárosa

Cs. Varga István irodalomtörténész Kossuth fegyvergyárosaként emlékezik meg Gárdonyi Géza édesapjáról. Ziegler Sándor Mihály (1823–1879) szász származású, evangélikus felekezetű gépészmérnök-feltaláló, nemzeti hős volt. Kompakt, mozgó fegyvergyárat irányított, amellyel kiérdemelte Petőfi és Bem barátságát is. A világosi fegyverletétel után teljes vagyonát elveszítette. A Sopron megyei Nemeskérre hazatérve feljelentették, bebörtönözték, Nemeskér lakói azonban a védelmére keltek azt állítva, hogy tévedés, névtévesztés történt… Az akkori zűrzavaros időkben az osztrák hatóságok helyt adtak a kérvénynek. Ziegler Sándor Mihály kiszabadult, szerte az országban családjával együtt járta vándorútját, nemzeti érzésű földesurak uradalmaiban főleg cséplőgépjavító mesterként, vasmunkásként folytatta kenyérkereső foglalkozását. Tizenkét állomáshelyen fordult meg családjával együtt: Szőlősgyörök, Balatonkenese, Akarattya, Agárd, Kiliti, Pátka, Székesfehérvár, majd Pest, Buda, Sály, Hejőcsaba, végül a Kálhoz tartozó Nagyút-puszta következett. Nem véletlenül ismerte olyan jól az országot Gárdonyi Géza!

Borítókép: Keller Péter, az író dédunokája Göre Gábor figurájával (Fotó: Havran Zoltán)