Elképesztő statisztikák látnak napvilágot a romániai autóbalesetek halálos áldozatairól és súlyos sérültjeiről: az Európai Unióban évek óta a legtöbb súlyos balesetet a balkáni ország közútjain jegyzik. Az is gyakori jelenség, amikor román állampolgárok „horrorkaravánjait” állítják meg a szomszédos Magyarországon, illetve ők idéznek elő súlyos közúti balesetet.
Nemrégiben például az M1-es autópályán, Bábolna térségében romániai rendszámú kisbusz rohant bele hátulról egy teherautóba, a végzetes ütközésnek öt halálos áldozata volt. 2018-ban egy romániai bejegyzésű mikrobusz szelfiző gépkocsivezetője miatt kilenc emberéletet követelő baleset történt magyarországi autópályán. Az elmúlt öt esztendőben ez volt a legsúlyosabb közúti szerencsétlenség vezetés közbeni telefonhasználat miatt.
A tragikus kimenetelű balesetet követően a román rendőrség kampánnyal hívta fel a figyelmet az autóvezetés közbeni szelfizés veszélyeire. A közlekedésbiztonsági szakemberek szerint a telefonhasználat huszonháromszorosára növeli a baleseti kockázatot. Habár a rendőrség a szelfizést közlekedésrendészeti kihágásként bünteti, a vezetés közbeni fényképezkedés vagy videó készítése továbbra is elterjedt a fiatalabb romániai sofőrök között.
Napi átlagban Romániában öt ember hal meg autóbalesetben. A rendőrségi kimutatások szerint a legtöbben hétfőn és pénteken, az esetek mintegy 92 százalékában normális időjárási viszonyok között. Habár az utóbbi tíz évben csökkent a súlyos balesetek száma, uniós átlagban ezek továbbra is kiugróan magasak, az pedig egyedülálló jelenség, hogy gyakoriak a kivilágítatlan szekerek miatti halálos kimenetelű balesetek. Mint ahogy az is negatív európai rekord, hogy 2019-ben 130 kiskorú vesztette életét közúti balesetekben az ország útjain.
Romániában ugyanis általánosan elterjedt jelenség, hogy a közlekedésbiztonsági szabályok előírásai ellenére nem használják a biztonsági övet a személygépkocsi hátsó ülésén. Sok szülő a gyerekülést nem megfelelő módon alkalmazza – sokan nem is használják –, a gyereket nem rögzítik biztonságosan, emiatt a kiskorúak körében kiemelkedően sok a súlyos baleset.
Plesek Zoltán kolozsvári pszichológus szerint a súlyos romániai autóbaleseteknek pontosan meg lehet határozni az okát abban, ahogy az emberek a szabályokhoz viszonyulnak.
– A közhiedelem szerint Romániában a törvények betartása fakultatív, és ez hatványozottan érvényes a közlekedési szabályokra is. Csak az a szabály létezik, amelynek elmulasztásáért keményen megbüntetnek. A jelenség nem véletlenül alakult így: a romániai politikai osztálynak semmi érdeke szigorítani, mert akkor a felső körökben is el kell kezdeni a számonkérést. Inkább meghagyják a számos kibúvóval teletűzdelt jogszabályokat – magyarázza a szakember.
Plesek tucatnyi tudományos felmérést említ a közlekedésbiztonság területéről, ami azt jelenti, hogy a hatóságok tisztában vannak a helyzet súlyosságával, a balesetek kiváltó okaival, illetve a megelőzés lehetőségeivel, mégsem születik átfogó program a közlekedési szabályok szigorításáról és betartatásáról.
Ez oda-vissza játék: a nép nem törődik a szabályokkal, a politikum nem akarja betartatni azokat – vélekedik a kolozsvári pszichológus, aki drasztikus büntetések bevezetésében látja a megoldás kulcsát. Példaként Nyugat-Európát hozza fel, ahol a rengeteg romániai vendégmunkás ellenére sem kirívóan magas a román állampolgárokhoz köthető autóbalesetek száma.
– Ha ötszáz vagy ezer euróra bírságol meg a rendőr közlekedési szabályszegés miatt, legközelebb alaposabban meggondolod a gyorshajtást vagy a biztonsági öv becsatolásának az elmulasztását – magyarázza Plesek Zoltán a biztonságos nyugati közlekedés „titkát”.
Milik István a rendszerváltás után fiatalon gépjárművezető-szakoktató lett, a kilencvenes években Magyarországon is dolgozott, az utóbbi tíz évben Kolozsvár legnagyobb autósiskolájában oktatja a zömében 18 évesen jelentkező leendő gépkocsivezetőket.
A súlyos balesetek fő okát a szülői hozzáállásban látja: a sofőrvizsgával és a jogosítvány megszerzésével egy időben sok szülő több száz lóerős személygépkocsit vásárol a gyereknek. Olyan erős járműveket, amelyeket nem bízna kezdő gépkocsivezetőre, mivel megfelelő tapasztalat és rutin híján képtelenek uralni az erős járműveket.
– Tapasztalataim szerint a fiatalok nyolcvan százaléka betartja a szabályokat, elővigyázatosan vezet, megszívlelik a tanácsaimat. A fennmaradó húsz százalékkal van baj, ami kirívóan magas kockázati tényezőt jelent – fogalmaz a szakoktató. Milik a romániai autós közlekedést az egykori vadnyugati „aki bírja, marja” viselkedéshez hasonlítja.
Diákjaival napi rendszerességgel legalább 15-20 koccanást vagy súlyosabb balesetet kerül el, amikor a figyelmetlen sofőrökre vigyáz, akik nem adnak elsőbbséget, záróvonalon előznek, és a harmincas tábla sebességkorlátozása ellenére legalább hatvan-hetven kilométer/órás sebességgel száguldoznak a városban.
Milik a romániai közutakon tapasztalható fejetlenség orvoslását a zéró toleranciában látja. A jogszabályokban fel kell számolni a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik, hogy a közlekedésrendészeti büntetéseket és a bevont jogosítványról szóló rendőrségi döntéseket a romániai bíróságok felfüggeszthessék, a szabályszegő gépkocsivezetőknek adva igazat. Amíg mindent „el lehet rendezni”, nem lesz rend a közlekedésben, a szabályszegők büntetlenül visszakerülnek a közutakra, és ugyanott folytatják, ahol abbahagyták, vélekedik Milik István.
Borítókép: Az M5-ösön Kiskunfélegyháza határában román autó hajtott az előtte haladóba, 2021. október 24. (Fotó: MTI/Donka Ferenc)
