Nagy sakkjátszma

A világban folytatódik a kardcsörtetés. Afrikában a puccsok, az ellenpuccsok és a különböző terrorcsoportok támadásai folytatódnak.

2021. 11. 08. 14:35
Calais, 2016. oktber 26. Egy tborlak nzi a tvoz migrnsok ltal felgyjtott strakbl felcsap fstoszlopokat az szak-franciaorszgi Calais-ban engedly nlkl ltestett szksgtbor bontsi munklatai alatt 2016. oktber 26-n. A gyjtogatsok miatt felrobbant legalbb kt gzpalack, egy ember knnyebben megsrlt. A francia hatsgok kt nappal korbban kezdtk meg a Dzsungelnek nevezett tbor felszmolst, a kirts a tervek szerint egy ht alatt lezajlik. (MTI/EPA/Etienne Laurent) Fotó: ETIENNE LAURENT
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ország másik stratégiai képességét a kőolaj és földgáz jelenti. Nyugat-Európa ma nem tud meglenni főleg az orosz gáz nélkül. Az amerikai palagáz jóval drágább, és sok a bizonytalansági tényező. Az Északi Áramlat 2 vezetékrendszer készen áll, és a gáz küldésének, fogadásának már csak jogi és nem egyéb feltételei vannak.

A vezeték, amely Oroszországból közvetlenül Németországba megy, megosztotta a nyugati szövetségeseket. 

Az ukránok, a baltiak, a lengyelek tiltakoztak, volt, aki amerikai segítséget kért, de a német politika keresztül tudta vinni akaratát.

Az orosz politika céljait jól jellemezte Lavrov külügyminiszter az Egyesült Nemzetek közgyűlésén: „Egyre gyakrabban alkalmazzák az erő jogát a jog erejével szemben. A vezető hatalmak között nincs egységes nézet a világrend elvei­ről.” Javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat a jövőről. Lavrov bírálta az USA-t a gyors és előkészítetlen afganisztáni kivonulás miatt, amelynek során óriási mennyiségű amerikai fegyver maradt őrizetlenül. 

Az oroszok csapatokkal és fegyverekkel megerősítették a volt szovjet déli határokat, hogy megakadályozzák terroristák bejövetelét Afganisztánból a területeikre. Az orosz külügyminiszter bejelentette azt is, hogy az orosz állam évek óta kapcsolatot tart a tálib mozgalommal. Ez része az orosz, amerikai, kínai, pakisztáni együttműködésnek. Céljuk, hogy a terrorizmus ne tudja elérni az Afganisztánnal szomszédos országokat.

Európában a migrációnak új útvonala jött létre. A belorusz állam, részint válaszul az ellene hozott európai uniós szankciós intézkedésekre, tömegével küldi a migránsokat saját területéről az EU országaiba, így Lengyelországba és a Baltikumba is. Ezzel óriási anyagi és biztonsági terheket rótt a térség államaira. Még a németeknek is meg kellett erősíteniük a „schengeni” lengyel határt. Folytatódik a nagy sakkjátszma, ahogy Brzezinski nevezte pár évvel korábban a világpolitikát.

Afrikában a puccsok, az ellenpuccsok és a különböző terrorcsoportok támadásai folytatódnak. Egyiptom továbbra is szilárdan védi a határait, és képes megakadályozni a területéről Európába induló migrációt. Líbiánál a decemberre meghirdetett újabb béketárgyalás több mint kétséges.

Az afganisztáni háború „vége” után megindult, illetve folytatódott az onnan kiinduló migráció. Jelenleg hárommillió afgán van már Pakisztánban, erről rendszeresen beszámol a nyugati sajtó, és körülbelül ugyanennyi Iránban. Erről viszont alig lehet hallani. A belső migránsok száma Afganisztánon belül is elérte a hárommilliót.

Törökország falat épít keleti határára, hogy megakadályozza a migránsok belépését, mivel az komoly belpolitikai feszültségeket jelentene Ankara számára. A Balkánon szintén új helyzet van. A NATO bővítése folyamatosan megy végbe, de az Európai Unió bővítési folyamata akadozik.

 A görög menekülttáborokból az elmúlt hetekben „eltűnt” mintegy ötvenezer fő, és ezek a balkáni térség különböző országaiban várják a csodát, hogy elérhessék álmaik valamelyik célországát. Ezt érzékeljük a magyar déli határon is, ahol megnőtt a migránsok aktivitása.

Közeleg a tél. A migránsok száma ilyenkor, mint minden évben, valamelyest csökkenni fog. A pandémia továbbra is jelen lesz. A világ nem lett biztonságosabb.

Borítókép: Egy táborlakó nézi a távozó migránsok által felgyújtott sátrakból felcsapó füstoszlopokat az észak-franciaországi Calais-ban engedély nélkül létesített szükségtábor bontási munkálatai alatt 2016. október 26-án (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.