Pepi gróf varázsparkja

Az ország legnagyobb arborétumának legújabb fejlesztése a meditációs tér, az ökojátékpark, valamint a bibliai fűszer- és gyógynövénykert, amelyet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséggel közösen alakítottak ki Szarvason. A kikötővel rendelkező, 82 hektáros parkban ezerhatszáz fa- és cserjefaj, kétszázötven lágyszárú növényfaj, negyven páva és két emu él, de itt található Közép-Európa legnagyobb fehér tölgye és az ország egyetlen villámvédelemmel ellátott fája is.

20211028 szarvas arboretum gyerek tabor madar les madar gyuruzes havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

— A gyerekek nem csak Szarvasról érkeznek. Délelőtt madarat gyűrűznek, megfigyelik a fészkeket, odúkat, gondozzák a pávákat, az emukat, vizsgálódnak mikroszkóppal és távcsővel, délután madáretetőt, madárkalácsot, őszi díszeket készítenek – mondja Kugyeláné Décsei Mónika táborvezető, aki az arborétum idegenvezetője is egyben. Több mint húsz éve szervez táborokat, évente többször is. Akikkel kezdte, ma már egyetemen tanulják a környezetvédelmet, a biológiát, a középiskolások szakmai gyakorlatra járnak vissza a kertbe. Madarásztáboruk még nem volt, ez az első, de valószínű, hogy lesz folytatása.

Ám nemcsak a jövő nemzedékével foglalkoznak itt, számon tartják a fák állapotát, felmérik, van-e a látogatókra veszélyes köztük. Folyamatos a vágás, de a telepítés is, mindig a kert egy-egy körzetében folyik intenzívebb munka. Néhány éve az olasz útvonal újratelepítésének láttak neki. Azt vizsgálják, mi az, ami ezen a részen megmarad, mi az, amit kipusztul. Sokszor a kertésznek is fejtörést okoz, hogy a kert bizonyos részeiben miért nem tudja meghonosítani – például – a szomorú japánakácot.

A nagyteremben beszélgetünk, ahol Bolza Mariette festményeiből rendeztek állandó kiállítást. Mariette a kertalapító Bolza Pálnak volt a lánya, 19 évesen Zichy Domonkos grófhoz ment férjhez. Főúri származása miatt 1961-ben koncepciós perben hat év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A parkban 2,5 kilométeres sétányt neveztek el róla, amelynek tíz állomása Mariette életútját is megismerteti az érdeklődővel. Ugyanezen a szakaszon kerékpáros szakvezetést tartanak, lehetőség van botanikai, feladatlapos és parkerdei vezetésre, angol vagy német nyelven is.

Fotó: Havran Zoltán

Az év újdonságai, a meditációs tér, az ökojátékpark, valamint a bibliai fűszer- és gyógynövénykert egy nyertes magyar–román Interreg pályázatnak köszönhetően valósultak meg, amelyet a Szent István Egyetem Szarvasi Arborétum és konzorciumi partnere, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kivitelezett több mint 1,3 millió euróból. 

Román oldalon a váradi püspöki palota csaknem nyolchektáros parkjának élőhelyfejlesztése, a növényzet és az épületek közötti össz­hang megteremtése, az utak, pihenőhelyek felújítása történt meg. Létrejött a Follmann Géza bibliai kert, a Haydn-kert, a Rier Ferenc barokk kert, a Csodálatra méltó fák tanösvény, valamint egy angolkert.

A szarvasi bibliai tanösvényen a Szentírásból ismert történetek elevenednek meg interaktív elemek segítségével, a hozzá kapcsolódó fűszer- és gyógynövénykertben szakvezetésen hangzanak el néprajzi és hitéleti információk több mint százféle növényről. Igény szerint a foglalkozásokon gyűjteni is lehet a gyógyfüvet, amelyből tea, szappan készíthető. Az ökojátékparkban az erdő és a gyepek élővilágát, a víz életterét mutatják be. Pályázati támogatásból elkészült a ­Gree­ning ­footprints (Zöldülő lábnyomokon) mobilapplikáció is.

Kisétálok egy tisztás közepére, ahol kinyílik számomra a tér. A perzsa varázsfa nyáron talán fel sem tűnt volna, de most ősszel a vörös több ezer árnyalatában tündöklik. Hasonlóan feltűnő foltokat alkotnak itt a mocsárciprusok, és különös kontrasztot teremt a sárgára színeződő észak-amerikai ámbrafa is. Követve a látogatókat felmegyek az arborétum legmagasabb pontjára, az egykori kunhalomra épített kilátóba. 

A botanikus kert legnagyobb és legidősebb faóriásához, a hegyi mamutfenyőhöz lankás ösvényen ereszkedek le. A Kaliforniában őshonos örökzöld a park egyik büszkesége: 152 éves, 36 méter magas, törzskerülete 5,5 méter. Ez az egyetlen fa Magyarországon, amelyet Hanyecz Katalin parkigazgató gondoskodásának köszönhetően villámvédelemmel láttak el a Magyar Faápolók Egyesületének tagjai. Az intézkedés hozzájárult ahhoz, hogy az arborétumra világviszonylatban is kertészeti remekműként tekintsenek.

Birtoktörténet

Bár a korszerűsítések rendkívül hatásosak, az arborétum akkor is csodás, ha csak a múltját nézzük. Az Anna-liget – amelyből kifejlődött – a Körös–Maros Nemzeti Parkban található, a Szarvason áthaladó országút túloldalán. Amikor az olasz származású Bolzák szarvasi birtokot vásároltak, itt ültették el az első kocsányos tölgyeket. Majd megvették a mostani Pepi-kert területét, amelyet az alapító Bolza­ ­Józsefről (Pepi gróf) neveztek el a későbbiekben. Ez az arborétum középső része. Birtokukat a Körös szabályozása után bővítették. József unokaöccse, Pál már kimondottan kertészszemlélettel nyúlt a területhez. A világ számos tájáról hozatott növényeit a késői tájképi kertnek megfelelő térszerkezetben helyezte el. Az első telepítési munkák elvégzésére Grines József osztrák kertészt alkalmazta. Ő ültette a legidősebb mamut- és páfrányfenyőt az 1880-as években. A második világháború után Pál belátta, hogy a kertet el fogják tőle venni, ezért nemes lelke arra ösztönözte, hogy maga ajánlja fel az államnak.

Borítókép: A Szarvasi Arborétum (Fotó: Havran Zoltán)