Huszárcsíny

Rekordösszegből, Szikora János rendezésében készül a nagyszabású történelmi kalandfilm, amely Hadik András ­merész akciójáról és egy filmvásznon keveset látott korszakról mesél. A rendezőnek az egyik legnagyobb kihívás, hogy az egyes forgatási napokon felvett mozaikdarabkáknak megtalálják a helyét.

Hadik cimű film forgatása 20211201 Kommárom Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Mária Terézia 1757-ben megbízza Hadik Andrást, hogy menjen el Berlinbe, és sarcolja meg. Durván két hét történetét meséli el a legendás huszárról készülő film. Az eső némileg szitál, a jeges szél csak nem akar csillapodni, mi pedig Nagy Frigyes sátra előtt állunk. Az egyik stábtag egy hordót keres, bentről fuvolaszó hallatszik. Átállás van, amikor feltűnik Szikora János rendező, aki elmagyarázza, hogy most éppen egy olyan jelenetet kezdenek el próbálni a komáromi Monostori Erődben, amelyben Frigyes értesítést kap, hogy Hadik csapatai váratlanul betörtek az országba – és valószínűleg Berlin felé tartanak. Ekkor a porosz király parancsba adja, hogy Hadikot el kell tenni láb alól, ami fontos fordulópont a filmben a rendező szerint, mert innentől kezdve a néző rájön, hogy a játék bizony életre-halálra megy.

Fotó: Bach Máté

Az ismeretlen katona

– Hányszor veszik fel a jelenetet? – kérdezem.

– Százszor – válaszol nevetve Nagy Endre producer. – Történelemből doktoráltam, és régóta kerestem egy olyan magyar hőst, aki sikeres volt, ráadásul kevésbé ismert a története. Hadik András ilyen. Szoktam mondani, hogy aki nincs benne a magyar közoktatásban, az nem létezik. Hadik kimaradt, ezért nem nagyon ismerik, noha szobra van a Várban, utca és kávézó viseli a nevét. A legsikeresebb magyar katona volt, aki az osztrák birodalom haditanácsának az elnöke lett, ezt ma úgy hívjuk, hadügyminiszter. Zászlósként kezdte pályafutását, ám negyvenévesen már ezredes, nyolcvanéves korában pedig ágyban, párnák közt halt meg, sikerei csúcsán. Volt Erdély és Szilézia kormányzója is, előbbiként ő volt az első, aki elkezdte a jobbágyfelszabadítást – sorolja a producer, eközben viszont kiáltanak, hogy próba van, és odébb kell állni. Nagy Endre elmeséli, hogy a Hadtörténeti Múzeumban például fellelhető Hadik András teljes levelezése, amelyből az derül ki, hogy igazi stratéga volt.

A kettes számú szettbe átérve már Berlinben találjuk magunkat. A Monostori Erőd falrendszeréhez hozzáépítették a falakat, a berlini kapu pedig már megviselt: néhány napja felrobbantották. Az udvarban több tucat katona várakozik, a fehérben lévők a szász katonák, a kékek pedig a poroszok. Szakács Györgyi jelmeztervező a maximalizmusra törekedett: a huszárok ruhájának anyagát Lengyelországban gyártották, a kosztümöt Szlovákiában varrták, a sujtásokat pedig itthon, állítólag egyetlen ember van, aki még tud ilyet csinálni. A katonák kezében hosszú elöltöltős puskák.

Fotó: Bach Máté

Szántó Péter fegyvermester elmondása szerint a fegyverek mindegyike fekete lőporral működik, lőnek rendesen, ám granulátumot raknak bele: „lefojtják”. A szakember szerint oktatás nélkül elképzelhetetlen, hogy bárki lőhessen. Minden egyes lövés után meg kell ismételni a folyamatot, sőt ki kell tisztítani a puskacsövet. A szakértők szerint ezek a sima csövű fegyverek nagyon pontatlanok, ezért sokan lőttek csak úgy az ellenség irányába. Vívás sem volt akkoriban, odacsaptak, és elszaladtak. A szablya lényege a súlya volt.

Akkoriban persze az élet része volt, hogy a királyok háborúztak, a háború természetes megoldása volt a konfliktusoknak, ez pedig minden európai nép kultúrájában benne él. A török korban azzal vicceltek, hogy csak akkor van háború, ha már ágyút is hoznak. Ebben a közegben született meg egy olyan katonatípus, a magyar huszár, amelyet aztán külföldre is el lehetett adni, sőt divattá vált. Winston Churchill is huszárregimentben járkált fiatal korában, de az orosz cárnak is voltak huszárai. Presztízsnek számított. A huszárharcmodor a szerb hegyi rablóktól eredt a XIII. századból: olyan könnyűlovasság, amely lecsap, aztán gyorsan elpucol. Nyugati fegyelem és keleti vadság, kreativitás kombinációja.

Festő négykézláb

A Hadik kalandfilmnek készül. Nagy Endre producer szerint a sztori nemzetközi, de legalábbis a térség számára érthető kell hogy legyen, a lengyelek, csehek, osztrákok, németek számára ez egy összbirodalmi történet. Szikora János rendezőnek a legnagyobb kihívás, hogy az egyes forgatási napokon felvett mozaikdarabkáknak megtalálják a helyét.

Fotó: Bach Máté

– A színházban az elejétől kezdem próbálni a darabot, és eljutok a végéig, míg a filmnél lehet, hogy az utolsó jelenettel fogom kezdeni. Nagyon sokszor jut az eszembe Michelangelo. Amikor az emberek rácsodálkoznak a Sixtus-kápolna mennyezetére, elfelejtik, hogy amikor ez a remekmű készült, az épület be volt állványozva, a művész pedig hol hason, hol háton fekve, hol négykézláb festett, és a tőle kartávolságra lévő részletet látta csak. Azt, amelyiken dolgozott. Amikor lebontották az állványt, akkor pillanthatta meg a teljes művét. A nagy egésszel való folyamatos kapcsolattartás, miközben az apró részletek problémáin bíbelődik az ember, ennek a kettősségnek a fenntartása a legnagyobb szakmai kihívás – mutat rá a rendező, aki szerint egy kor megidézésében leginkább a tárgyi környezet segíti visszarepíteni a nézőt az időben.

Az emberek döntő többségének a huszárságról a ’48-as huszárok fognak beugrani, hiszen a hagyományőrző ünnepségeken is a XIX. század derekának huszárjait látjuk felvonulni, noha a huszárság intézménye több évszázaddal korábban kezdődött. Amikor a ruhapróbán először látták meg az alkotók a színészeket teljes harci díszben, szőrmekucsmában, aranyzsinórozással, Szikora János emlékei szerint mellbevágó élmény volt. Pedig a huszárok valóban így néztek ki a XVIII. században: pödört bajsza és kétoldalt varkocsba font copfja is úgy tartozott a huszárhoz, mint a kardja. Amikor a kellékesek kérdezték, hogy mi lesz a csatában a porosz katonákon, először azt mondta, hogy a saját hajuk, később aztán rájött, hogy rosszul tudta: akkoriban tényleg rizsporos parókában mentek harcolni.

Az alkotók próbáltak néhány emblematikus színésszel is kedveskedni a nézőknek: Tordy Géza például, aki az ifjú Baradlayt játssza A kőszívű ember fiaiban, a Hadikban egy idős huszártisztet alakít, csakúgy, mint Kovács Lajos és Körtvélyessy Zsolt, akik a 80 huszárban fiatal, most idős huszárt alakítanak. A Hadik Andrást játszó Trill Zsolt már teljes harci díszben ül az öltözőben: a sminkes épp a kezére fest némi koszt, mire a színész megjegyzi, ezt azért ő a saját technikájával szokta még kiegészíteni, ami lényegé­ben egy kiadós kézmosás sárral.

– A forgatás előtt mi, színészek három hónapon át tanultunk lovagolni és harcolni, bár szoktam mondani, hogy én tudtam lovagolni azelőtt is, csak éppen nem ültem lovon. Két szünnap után is automatikusan ülünk a nyeregbe. Azt kellett elérni, hogy természetesen viselkedjünk a lóval, bízzunk benne, és azzal a tudattal menjünk el mellette, hogy ő a mi szerves részünk: hiszen abban a pillanatban, amint ez nem működik, a néző meg fogja érezni – és a ló is – mutat rá a címszerepet alakító színész.

Fotó: Bach Máté

A lovak egy része lipicai, Szilvásváradról jött. Ezt már ifjabb Dallos Andortól tudjuk meg, aki legendás édesapjához hasonlóan „horse master” tisztséget tölt be, azaz ő tart kézben mindent, ami a lóhoz kapcsolódik: a szállítást, tartást a mobil istállókban, illetve ő dönti el, hogy egy veszélyes jelenetet meg lehet-e csinálni, vagy sem. A szakember elmondása szerint Magyarországon elég tapasztalt lovas brigád van, külföldi stábok is gyakran hívják őket szerepelni.

– Ahogy a kaszkadőrkoordinátor tudja, melyik embere miben jó, én is tisztában vagyok azzal, hogy melyik ló tud ágaskodni, feküdni, és melyik ló megy színész alatt. Utóbbi lovak többet vannak kamera előtt, és ha esetleg már unják, akkor olyanok lesznek, mint a gyerekek: elkezdenek nyűglődni. A színész lovaknak jóval magasabb a tűréshatáruk – fejti ki Andor, ám máris szólnak neki, hogy indulni kell a berlini kapuhoz, így elkiáltja magát: a kaszkadőrök álljanak be kettes oszlopba! A menet megindul: a lóháton cigiző-mobiltelefonozó huszárok beveszik Berlint!

A Hadikon több mint száz kaszkadőr dolgozik. Gulyás Kiss Zoltán akciórendező már a kettes számú forgatási helyszínen instruál. Néhány napja vették fel a fal robbantását, pár várvédő elrepült, mire a gyalogosok berongyoltak, ma pedig már egymásnak is fognak feszülni, és lesz némi harc szuronyos puskákkal.

– Akkoriban egyet lőttek az elején, azaz egyetlen lehetőségük volt, aztán megindultak, és csapkodták egymást. Most azt vesszük fel, hogy a huszárok is megérkeznek, és az ő szemszögükből nézzük a harcot. Tanulmányoztuk a harcmodorukat, ami azért is speciális, mert lovon csinálják, ezért több olyan bajvívóelem nem használható, amelyik a földön igen, hiszen ügyelni kell a ló fejére. A huszárszablyavágásban emiatt csak keresztirányú mozgások vannak, van a filmben egy olyan jelenet is, amikor tanítják őket erre – avat be a kulisszatitkokba a Magyar Kaszkadőr Akadémia elnöke, aki úgy tartja, hogy a színészeket a felkészülési idő alatt nagyon komoly szintre sikerült felhozni, ám így is óvatosnak kell lenni, hiszen amikor az ember azt hiszi, hogy bármit meg tud csinálni, akkor történhet a legnagyobb baj. A film nagy értéke, hogy tényleg ők szerepelnek a legtöbb jelenetben, nem pedig dublőrök.

Miniszter a Csallóközből

Gulyás Kiss Zoltán elmondja, hogy régen természetes volt, hogy a színészek jártak lovagolni a Tattersallba, a 80 huszár forgatásakor pedig nem volt kérdés, hogy mindenki tud lovagolni. A szakember szerint hiányzik az ez irányú képzés, de szerencsére a filmintézet elkezdte támogatni a történelmi filmeket. Ebben a pillanatban szólnak, hogy a falhoz kéne lapulni, hogy ne zavarjuk a képet. Valaki füstöt pumpál a huszárok és a gyalogosok közé, elhomályosodik a kép, puskaropogás utáni a hangulat. Diszkréten beletüsszentek az előttem álló sminkes kapucnijába. „Mocorogjatok a lovakon!” kiáltják a huszárok felé, akik kivonják kardjukat, és elkezdenek egy helyben kicsit toporogni.

Szikora János szerint Hadik András története magától az embertől lesz nagyszerű: nem azon parancsnokok közé tartozott, akik a vezéri sátorban töprengtek a haditerven, hanem ott állt az első sorban a csatákban. Különleges korszak volt ez, amikor még az ellenfelek szembenéztek egymással, és a vezérnek a harcban nem hátul, hanem elöl volt a helye. A Hadikot alakító Trill Zsolt legelöl, középen ül lován. A színész elmondása szerint nem nagyon kellett keresgélnie a figurát, és pontosan ez teszi hitelessé.

– Számtalan helyen leírják, hogy Hadikot imádták a katonái, a családja, döbbenetes karriert csinált: innen nem messze, a Csallóközből indulva az Osztrák–Magyar Monarchia hadügyminiszterévé vált. Valamit csak kellett tudnia! Abban a pillanatban pedig, ahogy mindezt színészként magára veszi az ember, felesleges hőst játszani, vagy hordom magamban, vagy nem. A feladat A pontból eljutni B pontba, és azt nagyon egyszerűen és emberien kell megtenni.