Mária Terézia 1757-ben megbízza Hadik Andrást, hogy menjen el Berlinbe, és sarcolja meg. Durván két hét történetét meséli el a legendás huszárról készülő film. Az eső némileg szitál, a jeges szél csak nem akar csillapodni, mi pedig Nagy Frigyes sátra előtt állunk. Az egyik stábtag egy hordót keres, bentről fuvolaszó hallatszik. Átállás van, amikor feltűnik Szikora János rendező, aki elmagyarázza, hogy most éppen egy olyan jelenetet kezdenek el próbálni a komáromi Monostori Erődben, amelyben Frigyes értesítést kap, hogy Hadik csapatai váratlanul betörtek az országba – és valószínűleg Berlin felé tartanak. Ekkor a porosz király parancsba adja, hogy Hadikot el kell tenni láb alól, ami fontos fordulópont a filmben a rendező szerint, mert innentől kezdve a néző rájön, hogy a játék bizony életre-halálra megy.

Az ismeretlen katona
– Hányszor veszik fel a jelenetet? – kérdezem.
– Százszor – válaszol nevetve Nagy Endre producer. – Történelemből doktoráltam, és régóta kerestem egy olyan magyar hőst, aki sikeres volt, ráadásul kevésbé ismert a története. Hadik András ilyen. Szoktam mondani, hogy aki nincs benne a magyar közoktatásban, az nem létezik. Hadik kimaradt, ezért nem nagyon ismerik, noha szobra van a Várban, utca és kávézó viseli a nevét. A legsikeresebb magyar katona volt, aki az osztrák birodalom haditanácsának az elnöke lett, ezt ma úgy hívjuk, hadügyminiszter. Zászlósként kezdte pályafutását, ám negyvenévesen már ezredes, nyolcvanéves korában pedig ágyban, párnák közt halt meg, sikerei csúcsán. Volt Erdély és Szilézia kormányzója is, előbbiként ő volt az első, aki elkezdte a jobbágyfelszabadítást – sorolja a producer, eközben viszont kiáltanak, hogy próba van, és odébb kell állni. Nagy Endre elmeséli, hogy a Hadtörténeti Múzeumban például fellelhető Hadik András teljes levelezése, amelyből az derül ki, hogy igazi stratéga volt.
A kettes számú szettbe átérve már Berlinben találjuk magunkat. A Monostori Erőd falrendszeréhez hozzáépítették a falakat, a berlini kapu pedig már megviselt: néhány napja felrobbantották. Az udvarban több tucat katona várakozik, a fehérben lévők a szász katonák, a kékek pedig a poroszok. Szakács Györgyi jelmeztervező a maximalizmusra törekedett: a huszárok ruhájának anyagát Lengyelországban gyártották, a kosztümöt Szlovákiában varrták, a sujtásokat pedig itthon, állítólag egyetlen ember van, aki még tud ilyet csinálni. A katonák kezében hosszú elöltöltős puskák.