Néhány száz embernek az űr valós tapasztalat. Sok százezernek, milliónak pedig a közreműködés élményét nyújtja.
Utóbbiak nem repülnek, de nélkülük a szerencsés kevesek sem rugaszkodhatnának el a földfelszínről. Mérnökök, fizikusok, orvosok és mások szakmai tudása segíti az űr meghódítását. A nagy nemzetek mellett a kicsik szerepe is óriási.
Ezt bizonyítja a Magyar Asztronautikai Társaság koordinálásában, a Külgazdasági és Külügyminisztérium hathatós támogatásával született Magyarország és a világűr című kötet. A Simon Tamás minden részletre odafigyelő alaposságával szerkesztett munka bő kétszáz oldalon sorolja a hazai eredményeket.
A jó könyv már az elején megragadja az embert. Ilyen ez a tematikus összeállítás is. „A világűr tőlünk sincs messzebb, mint más nemzetektől” – Almár Iván csillagász idézte Marx György fizikus gondolatát a tartalmas és mégis könnyen érthető ismeretterjesztő kötet elején.
Marx György akadémikus ezt a mondatot 1977-ben az éppen felavatott penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vendégkönyvébe jegyezte fel. Azóta megszületett a Pille néven ismert dózismérő, űrkemencét építettünk, Farkas Bertalan megjárta az űrt, és sorolhatnánk a nagyvilág elismerését kiváltó hazai eredményeket.
„Ha ma lekapcsolnánk a világűrben működő berendezéseket, a világgazdaság és társadalmaink összeomlanának. A kommunikáció, a navigáció, a meteorológia, a földmegfigyelés elképzelhetetlen űrtevékenység nélkül. Az űreszközök mára a kritikus infrastruktúra részét képezik, ezért védelmük kiemelten fontos feladat. Az emberiség erőteljesen fokozni fogja űrtevékenységét az elkövetkező évtizedekben is.
A cél az, hogy ebben a folyamatban Magyarország továbbra is érdemben vállaljon szerepet, ahogy tette ezt az űrkutatás hajnala óta” – olvashatjuk Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos mondatait.
A kötet alkotói nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint naprakészen bemutatni a világűr kutatását, valamint az űrtevékenység legfontosabb alkalmazásait – mindezt magyar szemüvegen keresztül. Tapasztaljuk, hogy egyre távolabbi helyek felé indulnak műszerek, egyre érzékenyebben tapogatjuk le környező világunkat.
Nem tudjuk, mikor megy ember a Marsra, de azt a kötetből megtudhatjuk, hogy amit eddig elértünk, abban milyen hatalmas szerepe volt a magyar, illetve magyar származású fejlesztőknek. Pavlics Ferenc irányításával születtek meg például a világ legdrágább autói, a holdjárók. A szerződésben rögzített 19 millió (akkori) dollár kétszereséért készültek el. Mindössze három napig működtek.
A könyv különlegessége, hogy az egyes oldalpárokhoz részletes szakmai háttér-információt tartalmazó weboldalak kapcsolódnak, amelyek tartalmát a jövőben naprakészen igyekeznek majd tartani, hiszen az űrtevékenységre a gyors, folyamatos változás a jellemző. Azaz ez a kötet pillanatfelvétel, az aktuális ismeretek tárháza, de hogy mit hoz a holnap, a holnapután, megjósolhatatlan.
A szándék egyértelmű. Beoltani a fiatalokat ezzel a csodálatos világgal, hogy lássanak fantáziát olyan műszerek elkészítésében, szoftverek fejlesztésében, amelyek egy kisbolygó megközelítését segítik, védik az űrhajósok egészségét, majdani holdbázis építését teszik lehetővé. Ezek olyan léptékű szakmai kihívások, amelyekben érdemes részt venni.
Az ehhez vezető úton hasznos társ a kötet.
(Magyarország és a világűr. Szerepünk a világ űrtevékenységében. Szerkesztette: Simon Tamás. MCC Press, Budapest, 2021, 216 oldal. Ára: 6950 forint)
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
