Néhány száz embernek az űr valós tapasztalat. Sok százezernek, milliónak pedig a közreműködés élményét nyújtja.
Utóbbiak nem repülnek, de nélkülük a szerencsés kevesek sem rugaszkodhatnának el a földfelszínről. Mérnökök, fizikusok, orvosok és mások szakmai tudása segíti az űr meghódítását. A nagy nemzetek mellett a kicsik szerepe is óriási.
Ezt bizonyítja a Magyar Asztronautikai Társaság koordinálásában, a Külgazdasági és Külügyminisztérium hathatós támogatásával született Magyarország és a világűr című kötet. A Simon Tamás minden részletre odafigyelő alaposságával szerkesztett munka bő kétszáz oldalon sorolja a hazai eredményeket.
A jó könyv már az elején megragadja az embert. Ilyen ez a tematikus összeállítás is. „A világűr tőlünk sincs messzebb, mint más nemzetektől” – Almár Iván csillagász idézte Marx György fizikus gondolatát a tartalmas és mégis könnyen érthető ismeretterjesztő kötet elején.
Marx György akadémikus ezt a mondatot 1977-ben az éppen felavatott penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vendégkönyvébe jegyezte fel. Azóta megszületett a Pille néven ismert dózismérő, űrkemencét építettünk, Farkas Bertalan megjárta az űrt, és sorolhatnánk a nagyvilág elismerését kiváltó hazai eredményeket.
„Ha ma lekapcsolnánk a világűrben működő berendezéseket, a világgazdaság és társadalmaink összeomlanának. A kommunikáció, a navigáció, a meteorológia, a földmegfigyelés elképzelhetetlen űrtevékenység nélkül. Az űreszközök mára a kritikus infrastruktúra részét képezik, ezért védelmük kiemelten fontos feladat. Az emberiség erőteljesen fokozni fogja űrtevékenységét az elkövetkező évtizedekben is.
A cél az, hogy ebben a folyamatban Magyarország továbbra is érdemben vállaljon szerepet, ahogy tette ezt az űrkutatás hajnala óta” – olvashatjuk Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos mondatait.
A kötet alkotói nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint naprakészen bemutatni a világűr kutatását, valamint az űrtevékenység legfontosabb alkalmazásait – mindezt magyar szemüvegen keresztül. Tapasztaljuk, hogy egyre távolabbi helyek felé indulnak műszerek, egyre érzékenyebben tapogatjuk le környező világunkat.
