A nyelvnek köztudottan fontos hatása van a gondolkodásra. Lera Boroditsky kognitív kutató például egy 2017-es előadáson beszélt arról, hogy mivel az oroszban más szó jelöli a sötét- és más a világoskéket, az oroszok olyan színbeli változásokat is észrevesznek, amelyeket az angol anyanyelvűek nem. A spanyolok és a németek másként gondolkoznak egyes főnevekről, mindössze azért, mert más nembe sorolják őket. Boroditsky szerint a németek rendre „gyönyörűnek” vagy „kecsesnek” írnak le egy hidat, amely németül nőnemű, a spanyolok viszont férfias mellékneveket (például „erős” vagy „hosszú”) társítanak a hímnemű hídhoz. Ezekkel a különbségekkel hasznos tisztában lenni, azonban a politika diktálta nyelvi változtatások veszélyesek, mert figyelmen kívül hagyják a hagyományokat. Legutóbb Ferenc pápa fejezte ki nemtetszését az Európai Bizottság esélyegyenlőségi biztosa által javasolt „befogadó kommunikáció” irányelvei miatt, amelyek például az Európában szokásos Boldog karácsonyt! jókívánság helyett az Amerikában megszokott Happy Holidays! (Boldog ünnepeket!) ajánlják. Utóbbi először az amerikai zsidó közösség érzékenységére tekintettel kezdett terjedni, akik karácsony helyett hanukát ünnepelnek. Az elmúlt tíz évben az afroamerikai népesség körében népszerű, szintén erre az időszakra eső ünnep, a kwanzaa is bekerült a Holidays fogalmába. A probléma azonban, hogy még a tengerentúlon sincs egyetértés abban, tényleg tilos-e boldog karácsonyt kívánni…
Amerikában már tíz évvel ezelőtt is főműsoridőben foglalkoztak az egész országot mozgató problémával. Az egyik tábor szerint bárkinek lehet boldog karácsonyt kívánni, mivel az ünnep ma már sokkal inkább szekuláris, családi ünnep, semmint keresztény. Ezt látszik alátámasztani a tény, hogy például Libanonban is állami ünnep, csak a muszlimok nem éjféli misére, hanem karácsonyi koncertre járnak. Az ellenzők szerint a „Boldog karácsonyt!” kirekesztő, ezért csak az „ünnep” kifejezés fogadható el. A harmadik álláspontot képviselő zsidó szakértők és rabbik szerint épp az megkülönböztető és kirekesztő, ha egy zsidó származásúnak nem kívánnak boldog karácsonyt Ez a vélemény egybecseng a francia tudományos élet ielre való reakciójával. Vagyis félő, hogy a politikai korrektség és az elfogadás zászlóra tűzésével éppen ellenkező hatást sikerül elérni. Ráadásul a hasonló művi beavatkozások sikere sokszor csak több évtizedes távlatban értelmezhető. Addigra meg elképzelhető, hogy az adott divatirányzat is meghaladottá válik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!