Hirtelen kinyílt az ajtó, és belépett rajta egy férfi feketére festett arccal, álszakállal, sáros csizmában, téli subával a vállán. A kíséretében érkező kilenc rabló gyorsan megkötözte a cselédséget, és összegyűjtötte az értéktárgyakat. Ezután lementek a pincébe vacsorázni és inni, majd súlyosan bántalmazták a házigazda nejét, Steinernét, aki nem akart velük együttműködni. Végül befogták az egyik kocsiba Steiner Jakab két fekete lovát, és elhajtottak a zsákmánnyal. Az összekötözött foglyok két óra múlva szabadították ki magukat, ők értesítették a katonaságot és a csendőrséget. Bár az üldözés azonnal megindult, a rablókat csak később sikerült kézre keríteni. Steinerné később belehalt a támadáskor szerzett sebekbe, a férje nevet változtatott, a kúriát és birtoka egy részét eladta, és elköltözött Csabáról.
A betyárok 1852. december 6-i rablótámadását a házban tartózkodó Munkácsy Mihály örökítette meg emlékirataiban. A tragikus esemény az akkori település legvégén történt, ahol egy nagyon csinos ház állott. Ebben a házban lakott a gyermek Munkácsy anyai nagynénje, Reök Karolina az urával, Steiner Jakabbal és örökbe fogadott lányukkal, Gizellával. Az udvaron sok kocsiszín volt sok kocsival, az istállóban hat ló állt, az udvaron kertészek és cselédek sürgölődtek, a hatéves Lieb Misi pedig nagyon boldognak érezte magát ebben a környezetben.
Ám az idő napjainkra kikezdte a történtek helyszínét, amelyben évekig emlékház volt, számos eredeti festménnyel és vázlattal, fáradhatatlan baráti körrel, de megsárgult képfeliratokkal, nem túl nagy látogatottsággal. Néhány éve merült fel, hogy a magyar festőfejedelem helyi vonatkozású szellemi és tárgyi hagyatéka erős turisztikai vonzereje lehetne Békéscsabának. Maga az épület is történelmi: az Omaszta-kúriát a XIX. század közepén nemesi lakóházakkal benépesülő Gyulai úton Steiner Jakab, az Apponyi grófi család uradalmi tiszttartója, a település egyik legvagyonosabb embere építette 1843–1850 között. Ennek parkosított udvaráról, a még friss zenepavilontól indulok el, hogy bejárjam a Dél-Alföld első kulturális negyedét. A kerítés túloldalán, a kollégium bejáratában középiskolások vitatkoznak a legújabb slágereken. Őket még nem nagyon érintette meg a hely szelleme.
– Bár a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő, A Munkácsy negyed fejlesztése című projekt átadása 2023 májusában várható, az Omaszta-kúriában megújuló Munkácsy-emlékházat már február végén, a festő születésnapjához kapcsolódóan megnyitjuk – tájékoztat Opauszki Zoltán önkormányzati képviselő, környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnok, a Csabagyöngye Kulturális Központ turisztikai igazgatóhelyettese. A muzeális kiállítóhelyen a legújabb technikával, interaktív foglalkoztatóterekkel találkozhat majd a látogató, könnyedén megismerkedhet Munkácsy gyermekkorával, a polgári kultúra értékeivel, szokásaival. A volt jegypénztár és a Zöld szalon helyén cukrászdát alakítanak ki, a parkosított udvaron kap helyet Munkácsy Mihály Délután a parkban című festményének egyik szépséges hölgyalakja bronzba öntve.
Az átfogó kulturális fejlesztésre Békéscsaba közel négymilliárd forintot használhat fel, miután pályázott és nyert hárommilliárd forintot a Modern Városok Program keretében. Az időközben felmerült többletköltségek miatt a település igényt tartott még csaknem egymilliárd forintra, amelyet meg is kapott. A három szakaszban megvalósuló beruházás több intézményt és létesítményt érint. Első körben a Munkácsy-múzeum állandó Munkácsy-kiállítása újult meg. Jelenleg az Omaszta-kúriával szemközti Ursziny–Beliczey-kúriát korszerűsítik, hogy befogadó tere legyen a Napsugár Bábszínháznak. Mivel a műemlék épület alig néhány lépésnyire van a régi-új Munkácsy-emlékháztól, átsétálok a Réthy Pál-kórház oldalára. Az ingatlan merőleges a főútra, az Élővíz-csatorna felé néz. Épp a kúria pincéjének feltöltését bontják. Itt kapnak helyet a művészöltözők, a fény- és hangtechnikai helyiségek, míg a tető alatti szinten jelmezraktárt rendeznek be. A fő színházterem, a próbaterem és a kiszolgálóhelyiségek Fajzi Tamás építész tervei alapján a régihez csatolt új ingatlanban lesznek. Van még idejük bőven a kivitelezésre, hiszen a teátrumot szeptemberben adják át, tudom meg Babcsákné Solymosi Tímea projektmenedzsertől, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársától.
Ahhoz, hogy innen átérjek a negyed következő állomásához, el kell haladnom a néhány éve kiégett István-malom mellett, amelynek lángoló teteje máig elevenen él sokak emlékezetében. Bár megoldás még nem született az ipari műemlék rehabilitálására, az ingatlant érintő közterületek, a Gőzmalom tér, az Élővíz-csatorna belvárosi partszakasza és a Széchenyi liget külalakjában már igazodik a Munkácsy-negyed szemléletéhez.
A folyóvíz túloldalára a Munkácsy hídon megyek át, amely formájában ugyan még a vasbetonkorszakot idézi, új korlátja viszont a Munkácsy-múzeum és a városháza épületével teremt összhangot. Századfordulós megjelenést a Kórház utcai híd kap, míg a Deák utcai átkelő nem módosul jelentősen, de szerkezetét megerősítik.
A sétát nem véletlenül hozom szóba, hiszen a tervekben is fontos szerepet kap. Az Aranyecset utat például gyalog vagy biciklivel lehet majd megtenni, akár térkép segítségével.
A kulturális útvonal olyan helyszíneket köt össze, amelyeknek Munkácsy életében jelentőségük volt. A tájékozódást, ismeretszerzést QR-kódok is segíteni fogják.
A hídról a múzeum felé veszem az irányt, a Munkácsy-negyed központi épületéhez, hiszen Békéscsabán minden út idevezet. Ennek díszlépcsőjén leplezték le november 11-én, a művészetturisztikai fejlesztés kiemelkedő mozzanataként a festőóriás életnagyságú, bronzból készült szobrát, Boros Péter alkotását. Ennek elkészítéséhez a művész a közgyűjtemény Munkácsy-relikviagyűjteményének egyik 1896-os kabinetportréját használta mintaként. Leleplezése kivételes alkalom, hiszen Munkácsy városában, Békéscsabán utoljára 85 éve állítottak emléket a mesternek, mutatott rá Banner Zoltán művészettörténész az avatóünnepségen.
A békéscsabaiak szoborállítási kedve ezzel nem ért véget. A kompozíciót több másik fogja követni, a művész életében, munkásságában nagy szerepet játszó épületek, parkok közelében. Az Aradi vértanúk ligetébe kerülő rőzsehordó nő alakját Prisztavok Tibor képzőművész formázta meg. A Derkovits soron, a Deák utcai hídnál az ikonikus ásító inas háromdimenziós alakja fogadja majd az arra járókat. Ezt Miklya Gábor szobrászművész készíti el. A Beliczey-kertben is elhelyeznek egy modern műalkotást, az erre vonatkozó kiírásra december elsejéig várták a pályaműveket. A munkákat a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. bevonásával értékelik.
A projektmenedzser javaslatára a kalandozást a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Békés Megyei Könyvtár által közrezárt területen folytatom, a Hírességek sétányán, ahol 14 térkövet tettek le, azon személyiségek előtt tisztelegve, akik kiemelkedő teljesítményükkel öregbítették a város hírnevét.
Utam a Munkácsy-negyed határán, a Kossuth téren ér véget, ahol november 22-én búcsúpikniket tartottak a bontásra ítélt szocialista emlék, a Körös Hotel előtt. Az 51 éve emelt szálló 25 éven át szolgálta a megyeszékhelyt, majd 26 évig funkció nélkül rontotta a képet a város szívében.
Borítókép: A Munkácsy-projekt első fejlesztéseként a múzeum állandó kiállítása újult meg (Fotó: Havran Zoltán)
