Hirtelen kinyílt az ajtó, és belépett rajta egy férfi feketére festett arccal, álszakállal, sáros csizmában, téli subával a vállán. A kíséretében érkező kilenc rabló gyorsan megkötözte a cselédséget, és összegyűjtötte az értéktárgyakat. Ezután lementek a pincébe vacsorázni és inni, majd súlyosan bántalmazták a házigazda nejét, Steinernét, aki nem akart velük együttműködni. Végül befogták az egyik kocsiba Steiner Jakab két fekete lovát, és elhajtottak a zsákmánnyal. Az összekötözött foglyok két óra múlva szabadították ki magukat, ők értesítették a katonaságot és a csendőrséget. Bár az üldözés azonnal megindult, a rablókat csak később sikerült kézre keríteni. Steinerné később belehalt a támadáskor szerzett sebekbe, a férje nevet változtatott, a kúriát és birtoka egy részét eladta, és elköltözött Csabáról.
A betyárok 1852. december 6-i rablótámadását a házban tartózkodó Munkácsy Mihály örökítette meg emlékirataiban. A tragikus esemény az akkori település legvégén történt, ahol egy nagyon csinos ház állott. Ebben a házban lakott a gyermek Munkácsy anyai nagynénje, Reök Karolina az urával, Steiner Jakabbal és örökbe fogadott lányukkal, Gizellával. Az udvaron sok kocsiszín volt sok kocsival, az istállóban hat ló állt, az udvaron kertészek és cselédek sürgölődtek, a hatéves Lieb Misi pedig nagyon boldognak érezte magát ebben a környezetben.
Ám az idő napjainkra kikezdte a történtek helyszínét, amelyben évekig emlékház volt, számos eredeti festménnyel és vázlattal, fáradhatatlan baráti körrel, de megsárgult képfeliratokkal, nem túl nagy látogatottsággal. Néhány éve merült fel, hogy a magyar festőfejedelem helyi vonatkozású szellemi és tárgyi hagyatéka erős turisztikai vonzereje lehetne Békéscsabának. Maga az épület is történelmi: az Omaszta-kúriát a XIX. század közepén nemesi lakóházakkal benépesülő Gyulai úton Steiner Jakab, az Apponyi grófi család uradalmi tiszttartója, a település egyik legvagyonosabb embere építette 1843–1850 között. Ennek parkosított udvaráról, a még friss zenepavilontól indulok el, hogy bejárjam a Dél-Alföld első kulturális negyedét. A kerítés túloldalán, a kollégium bejáratában középiskolások vitatkoznak a legújabb slágereken. Őket még nem nagyon érintette meg a hely szelleme.
