Sajgó Szabolcs kalandos életútját követhetjük beszélgetésekben, mely életút több helyen érintkezik a kérdezőével, Szerdahelyi Csongoréval. Mindketten egyházi újságok, műsorok szerkesztői, a Makúsz (Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége) alapító, illetve vezetőségi tagjai.
Sajgó Szabolcs jezsuita atya a Párbeszéd Háza igazgatója, maga is beszélgetőkönyv-sorozat létrehozója, közreműködője: a Manréza Füzetekben olyan jeles személyiségeket és művészeket szólaltatott meg, mint Erdő Péter, Hámori József, Polcz Alaine, Makovecz Imre, Szörényi Levente vagy Jókai Anna.
Hogyan lesz valakiből szerzetes, és miért szeretne missziós tevékenységet folytatni? Mit jelentett a Regnum Marianum mozgalom a szocializmus idején? A vallást üldöző, majd háttérbe szorító hatalom ellenében mit tudtak tenni a külföldön tevékenykedők?
Hogyan élték meg a rendszerváltozást és kezdték meg újra felépíteni itthon az egyházi iskolákat, szerzetesrendet, kultúrát? Mindezekre személyes hitelességű válaszokat kapunk Sajgó Szabolcstól, aki részese volt a megpróbáltatásoknak, útkeresésnek és rátalálásnak.
Kamaszként ugyanúgy elérte a kételkedés, a hit megkérdőjelezése, mint a legtöbb embert a lázadás és magára találás időszakában. Látomásos fordulattal a szkeptikus fiatalember papi hivatást választott, s felszentelésekor ezt a biblikus jelmondatot jelölte ki magának: „Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók.” Ami ökumenikus nyitást, a periférián lévők felkarolását, missziós tevékenységet vetített előre.
Sajgó Szabolcs családjának nyitrai ága révén Bangha Béla rokonságához tartozik, és többek között Spányi Antal mostani székesfehérvári püspökkel kezdték az esztergomi szemináriumot. 1974-ben szentelte fel Lékai László püspök.
Már papi szolgálata kezdetén figyelmet fordított a keresztény értékek széles körű megismertetésére, olyan emberek bevonására, akik nem templomba járók, de érdekelheti őket a kereszténység és a katolikus kultúra. 1981-es emigrációja után lépett a jezsuita rendbe, majd Kanadában élt és dolgozott lelkipásztorként a rendszerváltozásig, szerkesztette A Szív újságot, és a cserkészszövetségben foglalkozott ifjúságneveléssel, járt Ázsiában és Irakban.