Hazalátogatásakor, 1988-ban Szakolczay Lajos és Zalán Tibor hívására részt vett a lakiteleki találkozón, 1989-ben láthatta a jelképes értékű történelmi eseményt, Nagy Imre és 1956-ban kivégzett társai újratemetését.
Hazatérése után létrehozta és működtette a Manréza lelkigyakorlatos házat Dobogókőn, szerkesztette a már itthon kiadott A Szív folyóiratot benne a Szentjánosbogár ifjúsági rovattal, nyári táborokat, katolikus egyetemi szakkollégiumot szervezett.
A rend provinciálisának konzultoraként részt vett az egyházi iskolák újraindításában, a korábban elvett egyházi ingatlanok ügyének rendezésében, így a jelenlegi Párbeszéd Háza helyrehozásában, amely egykor a Mária-kongregáció épülete volt.
Könyvklubot indított, és hétről hétre átbeszélték a kiválasztott szövegeket, akárcsak a mára már széles körűvé vált biblioterápia foglalkozásokon. Sajgó Szabolcs maga is költő, Tűz Tamás biztatására adta ki verseit, Tereza Worowska mentorálta műfordítói munkáját.
Legfrissebb verseskötete a Kortárs Kiadónál jelent meg Lackfi János előszavával. A gazdag életút és személyes küzdelmek olvasása során többször érhet bennünket az úgynevezett flow-élmény, és talán nem véletlen, hogy a pozitív filozófia leírójáról, Csíkszentmihályi Mihályról szó esik a kötetben, aki unokatestvére volt a kérdezettnek. Szerdahelyi Csongornak is köszönhető ez, mert úgy kérdez, hogy a válaszadó éppen úgy és azokról beszéljen, ami kiválthatja ezt az élményt olvasójában.
(Szerdahelyi Csongor: „Szemlélhettem a csodát”. Életinterjú Sajgó Szabolcs jezsuitával. Jezsuita Kiadó, Budapest, 2021, 204 oldal. Ára: 3500 forint)
Borítókép: Sajgó Szabolcs (Fotó: Facebook.com/Sajgó Szabolcs)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!