Politikai földrengés rázta meg a világ legnagyobb kiterjedésű tengerpart nélküli országát (2 724 900 négyzetkilométer), ami rögvest főcím lett a nemzetközi hírekben. Akik évek óta követik a közép-ázsiai politikai életet, értetlenül vették tudomásul mindazt, ami máról holnapra az olajkutak, a rézbányák és a végeláthatatlan puszták földjén történt. Sovány vigasz az, hogy így volt ez egy évtizede is, amikor kitört az arab tavasz; vagy három évtizede, amikor pár hónap alatt széthullott a Szovjetunió. Kazahsztán azonban nem hullott szét, lakói nem indultak világgá.
A hatalmas eurázsiai ország ugyanis megrázta magát, rendezte sorait, s új úton indul el.
Menesztett miniszterek
A politikai földrengés és azzal együtt járó politikai-igazgatási zavar véget vetett az elmúlt évek kazahsztáni vezetési válságának, amely Damoklész kardjaként lebegett a nur-szultani államfői paloták felett. Nurszultan Nazarbajev 2019. március 19-én, 79 évesen lemondott elnöki hatalmáról, de a stratégiai ügyeket meghagyatta az általa irányított Nemzetbiztonsági Bizottságnál. Utódjának a 66 éves Kaszim-Zsomart Tokajev egykori külügyminisztert és miniszterelnököt jelölte ki, akit Kazahsztán állampolgárai 2019. június 19-én az országos szavazáson nagy többséggel államfővé választottak. Ettől kezdve Kazahsztánt egyszerre két elnök irányította: az első, Nurszultan Nazarbajev és a második, Kaszim-Zsomart Tokajev. Ritkán esik meg egy ország életében, hogy ketten is az államfői székben üljenek. Meg is lett az eredménye:
az illetékességi vitákból egyre több lett, a kormányfőnek pedig nehéz volt eldöntenie, melyik elnökhöz igazodjon – s felesleges huzavonák és egyeztetések hosszú sora kezdődött.
Amikor Nur-Szultanba megérkezett a kaszpi-térségi tüntetések és lázongások híre, a kettős elnöki rendszert nem lehetett tovább fenntartani: egy kézben lévő döntési mechanizmusra lett hirtelen (órák alatt) szükség. Az öreg (első) elnök, Nurszultan Nazarbajev 2022. január 4-én lemondott fiatalabb utódja javára. Pár óra múlva Tokajev elnök belügyi parancsnokai Nur-Szultanban Karim Maszimovot, Nazarbajev elnök legfőbb tanácsadóját, volt miniszterelnökét és jobbkezét néhány munkatársával együtt – hazaárulás vádjával – letartóztatták. Ezzel vége lett a kettős elnökségnek, és a teljes elnöki hatalom Kaszim-Zsomart Tokajev kezébe került. Megkezdődött különböző szinteken a rendteremtés. Az elnök egymás után cserélte le a belügyi, a titkosszolgálati és a katonai vezetőket. Január 4-től január 19-ig rendkívüli állapotot hirdetett ki az egész országban. Január 5-én leváltotta Aszkar Mamin miniszterelnököt, aki leginkább felelőssé tehető a kialakult helyzetért; Alihan Szmailov statisztikus, korábbi miniszterelnök-helyettes lett az új kormányfő.