Harkály a kulcslyukban

Egyedi kezdeményezés a Mondolo Egyesületé. Városmetamorfózis projektjük­ keretében az önkéntesek Szeged lepusztult fűtőműveit alakítják át környezetbarát műalkotássá, összekötve ezeket online oktatási felületekkel. ­Innovatív tevékenységével a civil szervezet elérte, hogy bekerüljön a legkiválóbb magyar teljesítményeket díjazó Highlights of Hungary jelöltjei közé.

Mondolo Egyesület 20220131 Szeged Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Ezek az épületek olyan helyeken találhatók, ahol a városiak többsége él, így a lakótelepről soha ki nem mozduló szegedi is találkozhat harkályokkal, sünökkel, fecskékkel. A falfestmények alá információs táblákat helyezünk ki, problémafelvetésekkel, megoldási javaslattal. A rajtuk feltüntetett QR-kódok az Urbanology oldal kiegészítő tartalmaihoz vezetnek. Ez környezeti nevelésre, oktatásra alkalmas platform, legkevesebb napi százötven felhasználóval – tudom meg Tamástól, miközben a telefonommal letesztelem az alkalmazott technikát, amelynek szakmai hátteréért és vizuális megjelenítéséért Dobai Tibor felel.

Mivel azt vallják, hogy a környezeti nevelés akkor a leghatékonyabb, ha a gyakorlatban is megvalósul, két fiatal anyuka, Csányi Mónika és Papp Zsófia létrehozták a Mondolo Club Minit, amelynek keretében előadásokat, foglalkozásokat tartanak a legfiatalabbaknak. Arról, hogy ezek ingyenesek maradhassanak, Radvánszky János projektmenedzser gondoskodik. Az ötletet az adta, hogy a falfestéssel párhuzamosan mindig létrehoznak egy-egy természetvédelmi akciót is. A sünös fűtőmű mellé például süngarázsokat telepítettek, a fecskés fűtőműhöz kézzel készítettek fecskefészkeket. Ilyenkor felvették a kapcsolatot valamelyik iskolával, és a tanulókkal együtt gyártották le azokat az elemeket, amelyeket kihelyeztek a kezelésbe vett épületek mellé, részletezi Kőrösi Bogdán, akivel a fecskés fűtőműnél töltünk el jó félórát.

Amikor szervezni kezdték a Mondolo Minit, megkeresték ezeket a tanintézményeket, hogy megtudakolják, van-e érdeklődés a diákok részéről, de a saját internetes platformjukon is meghirdették az alkalmakat.

– A nagy érdeklődés miatt el kellett döntenünk, hány gyerekkel tudunk úgy foglalkozni, hogy jó minőségben adhassuk át az információt. Hatvan fővel is indíthatnánk csoportot, de ennyi gyerekre nem tudnánk egy időben figyelni, ezért inkább 15 főben állapítottuk meg a maximális létszámot – ismerteti Csányi Mónika jobbján a kislányával.

Bár a gyerekeknek átadott tartalmakat maguk gondolják ki, a tudományos háttérinformációt szakemberektől gyűjtik be. Folyamatos párbeszédük nem egy esetben baráti viszony kialakulását eredményezte, és lehetővé tette, hogy kutatókat kérjenek fel előadónak, vagy hogy maguk a szakemberek jelezzék, szívesen tartanának foglalkozást, előadást. Az együttműködésben segítségükre volt többek között Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető-helyettese, Németh Anikó, a Szegedi Füvészkert igazgatója, Papp Melinda nyelvész, meseterapeuta, a Móra Ferenc Múzeum múzeumpedagógusai és Bálint Dénes madarász, aki az egyesületbe is belépett.

Mivel minden fronton próbálják átadni azt a környezeti tudást, amellyel rendelkeznek, podcasttartalmak gyártásába is belefogtak. Nem volt rossz ötlet, hiszen jelenleg ez a csatorna a legdivatosabb információszerzési forrás, így nagyszámú fiatal felnőttet is sikerül megszólítaniuk. A hangzó anyagokat Bogdán szerkeszti. A harkályos fűtőműhöz vele és Tamással megyünk át. Útközben elmondják, hogy a távhőszolgáltató létesítményeit úgy választották ki, hogy megkérdezték a Szetáv Kft. vezérigazgatójától, miként tudnának együttműködni, hiszen sok jó helyen nagyon sok ronda épülete van a vállalatnak.

– Pont emiatt kapva kaptak az alkalmon. Sőt jól jött nekik, hiszen benne vannak egy zöldítő programban, így a profiljukba vág a zöld gondolkodás. Első megkeresésünkre pozitív választ adtak – részletezi Tamás.

A szóban forgó fűtőművek több mint negyven éve épültek, mára jócskán elavultak. A távhőszolgáltató vállalat ezért nemcsak ezek gépészeti rendszerét cseréli újra, hanem a külső megjelenésükön is korszerűsít. A festést a Mural Paint csapat tagjai végezték. A harkályos fűtőmű esetében például azt kellett megjeleníteniük, hogy a harkály kulcsfaj. Így született meg az a látványterv, amelyen a harkály megpihen egy kulcslyukban. A fecskés fűtőművön a fecskék épp egy drótra szállnak le, ám ezen már ülnek fekete sziluettek. Ezzel azt teszik érthetővé, hogy sokkal több fecskének kellene itt lennie, de csak néhány tud leszállni a drótra. A sziluettek a hiányukat jelzik.

Az egyesület eddig öt fűtőmű falfelületét hasznosította, az utolsón az illegális hulladéklerakást illusztrálta. Ennek felületére egy tévét festettek fel, amelyre tavaly nyáron filmeket vetítettek egy piknikszerű fesztiválon. A rendezvény után a készüléket jelképesen kidobták, arra utalva ezzel, hogy amire már nincs szükségünk, attól megválunk, ahelyett, hogy megjavítanánk, továbbadnánk vagy újrahasznosítanánk. A kompozícióra végül ráfestettek, azt a benyomást keltve, mintha a tévé kikerült volna a mezőre.

A legjobb magyar teljesítményeket értékelő Highlights of Hungary ötven jelöltjére – köztük sportolókra, színtársulatokra, felújított műemlékekre, karitatív szervezetekre, kiadványokra – február 17-ig lehet szavazni.

Borítókép: Hangulatjavító a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével készült szegedi, felsővárosi fecskés fűtőmű falképe (Fotók: Bach Máté)