Hullámsír

Eddig azt hihettük, 2024-ben véget ér a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) pályafutása, ám napokkal ezelőtt kiderült, hogy az egyre vénülő műszaki eszközt az amerikai kormányzat 2030-ig működtetné – erről persze még a partnereket is meg kell győzni.

A jelenleg érvényes, legutóbb 2015-ben felülvizsgált jogszabályok szerint a NASA 2024-ig vállalt kötelezettséget az ISS üzemeltetésére. Most 2030-ról szól Washington, ám a hosszabbításról – mivel nemzetközi együttműködésben üzemeltetik az orosz, európai, kanadai és japán partnerekkel – meg kell győzni a többieket. Illetve el kell nyerni a kongresszus jóváhagyását. Eközben a NASA támogatja a Föld körüli pályára (LEO) szánt, kereskedelmi alapú űrállomások fejlesztését, és azt szeretnék, ha ezek közül legalább egy 2028-ban pályára kerülhetne, vagyis két év átfedés lenne az ISS és az első kereskedelmi űrállomás működésében. Kérdés, elkészülnek-e ezek a magánbázisok.

– A magánszektor műszakilag és pénzügyileg is képes alacsony Föld körüli pályára szánt kereskedelmi űrcélpontok fejlesztésére és üzemeltetésére a NASA segítségével. Megosztjuk tapasztalatainkat, segítünk a biztonságos, megbízható és költséghatékony bázisok kifejlesztésében – mondta Phil McAlister, a NASA központjának kereskedelmi területért felelős igazgatója. Az amerikai kongresszusnak benyújtott NASA-jelentés részletesen leírja a zökkenőmentes átállás menetrendjét.

A NASA szerint nem lesz gond, a Nemzetközi Űrállomás 2030-as megsemmisülése után is folyamatos lesz az emberi jelenlét az űrben.

„Az amerikai elképzelések szerint a NASA a Hold kutatására és a Hold körüli űrállomás (Lunar Gateway) működtetésére koncentrálna. Az alacsony Föld körüli pályán folytatandó kutatási-ipari tevékenység szervezését átengednék magáncégeknek. Más kérdés, hogy ezek a tervezett magánűrállomások mikorra készülnek el – de az ISS élettartama így is, úgy is korlátozott műszaki okokból, így nem nagyon tudnák tovább üzemeltetni 2030 után. Maga az űrbe jutás tűnik a legkisebb gondnak, kereskedelmi alapon készült űrhajókkal már most is megoldható Amerikában (egyelőre a SpaceX Crew Dragon alkalmas erre, de 2030-ig már többen is lehetnek a piacon). S ott lesz még a kínaiak idén elkészülő saját űrállomása is.

Ha mindent egybeszámítunk, nem biztos, hogy a 2030-as években kisebb lesz a kutatásokra rendelkezésre álló teljes kapacitás annál, mint amit manapság a nagy ISS nyújt” – értékelte a helyzetet Frey Sándor, az Űrvilág.hu szakportál főszerkesztője, aki szerint az „egy korszak vége” hangzatos kifejezés és helytálló ebben az esetben, de az űrtevékenységben gyakran történik ilyen. Az átmenet nem lesz ilyen éles. Igen, a nagy monstrum (drága, nehezen fenntartható ISS) idővel tényleg eltűnik az égről, a súlytalanságban végzett kísérleti munka és a kutatás-fejlesztés áttevődik a magánszektorba. Ezt a folyamatot inkább természetes fejlődésnek nevezné a szakember, aki nem kongatna emiatt vészharangot. Úgy öt év múlva jobban látjuk már, hogy mi készül el, és mi késik hosszan…

Azaz sok minden történik addig, amíg a Nemzetközi Űrállomás irányítottan belép a légkörbe, s ami megmarad belőle, az a Csendes-óceán fenekére süllyed.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)