Török farmon VR-szemüveget kaptak a tehenek, a láttatott valóság pedig nem más, mint egy zöld legelő. Zekeriya Karadavut fotóin a szerencsétlen haszonállatok továbbra is ketrecszerű, szűk karámjukban ácsorognak, amelyben még megfordulni sem tudnak saját tengelyük körül, ám azt hiszik, hogy a szabad ég alatt füvet legelnek. İzzet Kocak, a kísérletező kedvű gazda szerint az állatok ezáltal sokkal nyugodtabbak lesznek, ergo több és jobb minőségű tejet adnak. A zöld legelők mellé némi klasszikus zenét is lejátszik nekik, tovább csökkentve a stressz-szintjüket. A gazda először két állaton próbálta ki a virtuális valóságot szimuláló eszközöket, és azt tapasztalta, hogy amíg átlagosan 22 liter tejet ad egy tehén a gazdaságban, a VR-szemüveges tehenek akár 27 litert is termelhetnek. A sikeren felbuzdulva rendelt is gyorsan további tíz szemüveget, és ha folytatódik a pozitív trend, akár az összes állat kaphat kedélyjavító virtuális legelőt. Kocak onnan vette egyébként az ötletet, hogy 2019-ben hallott egy orosz farmról, ahol szintén sikerrel alkalmazták az átverést a tejhozam serkentésének érdekében, még az orosz agrárminisztérium is megerősítette, hogy a környezet komoly hatással van a tehenek egészségére, ezáltal pedig a tejhozam mennyiségére és minőségére is.
Mindeközben tudósok mesterséges guanóval próbálkoznak, hogy ne érezzék magukat annyira magányosnak az üregi baglyok. Az ok ismét fájóan prózai, ugyanis a madarak számára otthont adó füves területeket őrült ütemben építik be Dél-Kaliforniában és a Szilícium-völgyben is, az építőipar terjeszkedése miatt a baglyok kiszorulnak onnan. A baglyok kiirtását szövetségi törvény tiltja, ám mivel egy szó sem esik az élőhelyük védelméről, ugyanott tartunk: elűzik, ezáltal gyakorlatilag halálra ítélik őket. A Kaliforniában élő, különösen védett fajnak számító nyugati üregi bagoly populációja 1965 óta egyharmadával csökkent, és a biológusok hiába próbálták meg ez idáig más, nyugodtabb vidékekre költöztetni őket, ezek a föld alatti odvakban fészkelő, társaságkedvelő kis baglyok nehezen alkalmazkodtak az idegen környezethez. A San Diegó-i állatkert szakemberei kísérletezni kezdtek, és tényleg mindent bevetettek: ismerős bagolyhangokat játszottak le, és bagolyürüléket utánzó fehér festéket csepegtettek el Kalifornia déli részén olyan foltokban, hogy akár madarak is pottyanthatták volna azokat.
Virtuális legelők, mesterséges Nap, szimulált nyugalom, műkaka. Ahogyan egyes állatfajok az álcázás és átverés mestereivé váltak saját túlélésük érdekében, az ember persze kizárólag haszonszerzés végett trükközik. Na jó, a kakukkszülők mondjuk nem rajonganak kiváltképp a gyermeknevelésért, így inkább másokkal tolnak ki, de például egy kaméleon sosem változtatná át rajzolatát egy köteg százdollárossá, csak hogy felhúzhasson egy társasházat a Szilícium-völgyben.
Apropó nyugalom: a zenei szolgáltatókon ma már különféle lejátszási listákat találhatunk, amelyek állítólag megnyugtatják házi kedvenceinket. Egy kutatás szerint például a heavy metal műfajú zenék hallgatása során reszketést tapasztaltak, amely az idegesség egyik fő jele, a soft rock és a reggae viszont kifejezetten pozitív hatással van a kutyák viselkedésére. Az ebeknek meglehet, hogy van saját ízlésük is, hiszen a vizsgálatban mért értékek változásaiban elég nagy eltérések voltak. A zene a fogságban tartott ázsiai elefántokra és gorillákra is pozitív hatással volt, a seregélyek képesek voltak megkülönböztetni hangszíneket és ritmusokat, de hangmagasságokat is. Galambok Bach és Stravinsky műveit, rizspintyek Bach és Schönberg darabjait, patkányok a Yesterday című Beatles-klasszikust és Mozart Varázsfuvola című művét különböztették meg.
A tudományos tesztek előtt persze már láttunk hasonlót: a Nap, széna, eper című, híres csehszlovák komédiában, amely egy apró dél-csehországi falu, Hostice mindennapjait mutatja be. A történet szerint az agrármérnöknek készülő Simon Plánicka a falvacskába érkezik, ahol a helyi termelőszövetkezet felkeresése a célja. Új kísérletet szeretne végrehajtani, amelynek a lényege, hogy vajon a tehenek több tejet adnak-e, ha kulturált környezetben vannak, például klasszikus zenét hallgatnak. Kísérletét először a plébánia tehenein hajtja végre: mindenki a csodájára jár, amikor megvalósul, ám éppen emiatt a kis falu élete egyik pillanatról a másikra felborul, és végeláthatatlan csapáslavina indul el.
Mindig akad maroknyi kreatív, jó szándékú ember, aki megoldást keres, ám ez hosszú távon nem lesz elég. A kaliforniai kísérletben 2017-ben és 2018-ban 47 üregi baglyot telepítettek át, nagy részük sikeresen beilleszkedett új otthonába, és szaporodó kolóniákat hozott létre, ám a magukra hagyott baglyok nem voltak ilyen szerencsések. Mondjuk, mennyivel egyszerűbb lenne, ha a törvényhozás nem álszent módon csak magukat az állatokat nyilvánítaná védettnek, hanem azt a területet is, amely elengedhetetlen az életben maradásukhoz? Ha nem drága high-tech megoldásokkal szimulálnák a legelőket, hanem szabadon tartanák a teheneket? Ha a brutális felesleget termelő mezőgazdaságot egyensúlyba hoznánk? A jelenlegi állás szerint ugyanis előbb fizetnek be marhákat Tesla-élményvezetésre, mint hogy biztosítsák számukra azt a természetes, nyugodt környezetet, amelyben mindkét fél jobban járna.
Borítókép: Tehén virtuálisvalóság-szemüvegben a törökországi Aksarayban – Zöldítés (Fotó: Getty Images)
