És ha így volt, Leitrim megye lakosai vajon betegesebbek voltak, mint az ország egyéb vidékein élők? Ha nem, miért alakult úgy, hogy az ír szigeten regisztrált háromszáz izzasztóból száz e megye területén található? Ez csak néhány kérdés, amelyre egy – a helyi önkormányzat támogatásával létrehozott – közösségi projekt választ szeretne kapni. Vezetőjét, Aidan Harte régészt mindemellett az is foglalkoztatja, honnan ered e kőfülkék emelésének szokása. Merthogy – a bbc.com cikke szerint – elméletekből nincs hiány. Egyesek úgy vélik, a viking hódítás idejére vezethető vissza, a IX–XII. századba.
Mások amellett érvelnek, hogy az Egyesült Államokból visszatérő ír kivándorlók honosították meg, és az indiánok tengerentúlon megismert izzasztókunyhói adták az ötletet.A harmadik csoport a Közel-Keleten véli megtalálni e létesítmények előképét, a különféle utazások során megismert iszlám fürdőkben. Harte viszont úgy gondolja, az izzasztóházak építésének gyakorlata helyben alakult ki, az ír viszonyok eredményeképpen.
Szintén nem egyértelmű, pontosan mire használták eme létesítményeket. A szóbeli beszámolókban ugyanis más állítások is felbukkannak, mint az írott forrásokban. Ezek szerint alkalmi szeszfőzdék voltak, vagyis olyan létesítmények, amelyek segítségével a helyiek kijátszották a szesz előállítására vonatkozó szigorú tilalmat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!