Petőfi Sándorról már minden tudható? Életeseményei közismertek ugyan, de hihetetlen precizitással feldolgozott 26 esztendeje épp a legfontosabb pontokon hagy bizonytalanságot: születése és halála ismeretlen. A hiány tág teret enged a fantáziának, Margócsy István irodalomtörténész is erre vezeti vissza a költő kultuszát a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) legújabb kiadványában, a Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! – 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben című többszerzős tanulmánykötetben. „Íme a mítosz alapja: itt áll előttünk a hős, akinek csak kezdete és vége tűnik el a homályban!” – fogalmaz az irodalomtörténész, majd feleleveníti a szülőhely körüli évszázados vitát: vajon Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, esetleg Szabadszálláson született a költő? Kevésbé ismeretes, hogy a születési dátum is kérdéses, hiszen csak a keresztelés időpontja bizonyos, s nagyon is elképzelhető, hogy Petőfi romantikus szimbólumkeresésből nevezte ki a szilvesztert születésnapjául.

Aztán a végpont: holttestét nem találták meg, így a harctéri halál ténye végleges bizonyítást nem nyerhetett. Ezen a téren aztán se szeri, se száma a legváltozatosabb elképzeléseknek, Petőfit hol dárdával szúrják át a kozákok, hol karddal vágják le, hol német katonák ölik meg, hol a segesvári szász polgárok verik agyon. Legendák szárnyalnak arról is – bizonyára az Attila-monda nyomán –, hogy folyó medrébe temették a költőt, de oly módon, hogy soha senki ne találhasson rá.
Az esetleges megmenekülés variációi végtelenek. Legfurcsább közülük, hogy Petőfi Szerbiába bujdokolt, ahol nagy szakállú pravoszláv sekrestyésként szolgált évtizedekig. A legmerészebb szerint Petőfi Szibériából áthajózott Kaliforniába, hogy majd az ottani aranybőségből támogassa Magyarországot. A legmesésebb pedig, hogy a lánglelkű költő a székely hegyekben beleszeretett egy tündérbe, tőle tér vissza időnként hozzánk, halhatatlanul. A mitikussá növesztett alak mellett a hétköznapi ember, a költő is jelen van a köztudatban, méghozzá egyforma súllyal, hiszen róla és műveiről elképesztő mennyiségű ismeretanyag, dokumentum, emléktárgy és kutatási eredmény halmozódott fel az elmúlt kétszáz évben. A legújabb válogatások már a bicentenáriumra összpontosítanak: az emlékévre készülődve a Petőfi Irodalmi Múzeum hozzáférhetővé tette a költő eredeti verseit, leveleit, portréit és köteteit a hozzá kötődő relikviákkal és műalkotásokkal együtt. A friss tudományos eredményeket a Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! című konferenciakötet tartalmazza, amely szintén szabadon letölthető az online múzeumi térben.