időjárás 32°C Mária 2022. augusztus 15.
logo

Tűrőképesség

Ötvös Zoltán
2022.03.22. 13:04 2022.03.22. 15:13
Tűrőképesség

Az orosz–ukrán háború az atomerőműveket sem kíméli, ami súlyos biztonsági kérdéseket vet fel. A reaktorok veszélyeztetése miatt erősödhet az atomenergia felhasználását ellenzők hangja, de egyúttal azt sem szabad elfelejteni, hogy éppen ez az energiaforrás csökkentheti a földgázfelhasználást. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára a reaktorok biztonságára is kitért.

– Évtizedek óta a hazai atomenergetika meghatározó alakja. Hogyan élte meg az Ukrajnából érkező, szakmáját érintő híreket?
– Nagyon megviselnek az ukrajnai események. Európában (a Jugoszlávia szétesését kísérő háborút leszámítva) a második világháború óta nem volt ekkora fegyveres konfliktus. Az embernek időnként az a benyomása, hogy az európai béke és közben az európai energiaellátás alapjai omlanak össze a szemünk láttára. Nehéz helyzetben vagyunk.

– Ukrajnában a leállított csernobili mellett négy működő atomerőmű van tizenöt üzemelő reaktorral. Ezeket békeidőben is szigorúan védik, de arra senki sem készül, hogy hadsereg támad nukleáris létesítményre. Elképzelhetőnek tart olyan forgatókönyvet, hogy ha új kézbe kerül egy atomerőmű, azt nem őriznék biztonságosan?
– A Zaporizzsjai Atomerőmű elfoglalása során tűzpárbaj alakult ki a támadók és a védők között, amelynek következtében egy oktatási épület számos találatot kapott, kigyulladt és több óráig égett. Az orosz csapatok miután elfoglalták a telephelyet, arra kényszerítették az ukrán üzemeltetőket, hogy az üzemet érintő fontos döntéseket csak a tőlük kapott előzetes engedély alapján hajtsanak végre. Ez olyan szintű beleszólás a nukleáris létesítmény üzemeltetésébe, amely a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nukleáris biztonsággal kapcsolatos fő alapelveit sérti.

– Létezik olyan nemzetközi egyezmény, amely szabályozza az ilyen helyzetet?
– Az ENSZ alapokmányába ütközik egy nukleáris létesítmény katonai fenyegetése, a megtámadása pedig végleg. Ennek ellenére sajnos volt néhány olyan esemény a múltban, amikor atomerőművet megközelítettek vagy elértek háborús események.

1991-ben Jugoszlávia szétesésekor a szlovénok kénytelenek voltak rövidebb időre leállítani a krskói atomerőművet, mert a harcok közel húzódtak, és a jugoszláv légierő fenyegette a létesítményt. Iránban az iraki–iráni háború alatt az – akkor még épülő – busheri atomerőművet lebombázták, a védőépület súlyosan meg is sérült. Franciaországban is ért páncéltörőgránát-támadás egy épülő atomerőművet. Ebben az esetben érdemi sérülést nem szenvedett a létesítmény, pedig a gránátok eltalálták a beton védőépületet.

– Az atomerőműveket úgy méretezik, hogy akár egy becsapódó utasszállító gép se idézzen elő atomkatasztrófát. Mit okozhat egy ágyúlövedék?
– A most használt legtöbb reaktor második generációs, ezeket még nem méretezték utas­szállító repülőgépek rázuhanására. Ez a követelmény az új, harmadik generációs reaktorokkal szemben jelent meg. A polgári létesítmények, hidak, ipari üzemek, így az atomerőművek sincsenek méretezve célzott, szisztematikus katonai támadásra. Katonai lövedékek attól függő károsodást okozhatnak, hogy milyen robbanóerejű találat érne egy létesítményt, és pontosan hogyan. Ha ilyen fenyeget, az üzemeltetőnek le kell állítania a létesítményt, ezzel csökkentve a kibocsátás veszélyét. Egy véletlen találatot azonban nagy valószínűséggel elviselne egy atomerőmű nagy üzemzavar nélkül, tekintve a robusztus kialakítást és a vastag vasbeton falakat.

– Mi történik, ha hosszú ideig nem lesz áram az atomerőműben? Áram nélkül leállíthatók a blokkok? És a leállítás után mi lesz a reaktorban lévő fűtőelemekkel, illetve az elhasznált üzemanyaggal?
– Áram nélkül a leállítás elvégezhető, a gond a tartós és folyamatos hűtéssel lehet. Ha megszűnik az erőmű kapcsolata az országos villamos hálózattal, akkor automatikusan leáll, és a hűtési feladatokat az üzemzavari dízelgenerátorok által biztosított árammal oldják meg. Kulcsfontosságú, hogy ezek a generátorok, illetve az üzemzavari hűtőrendszerek rendelkezésre álljanak. Ugyanez igaz az elhasznált üzemanyagot tároló pihentetőmedencékre: ezeknek is biztosítani kell a hűtését ahhoz, hogy a bennük tárolt üzemanyag biztonságban maradjon. A legmodernebb reaktorok már sokkal fejlettebbek, mert az ilyen eseményeket passzív – áramot nem igénylő, tipikusan gravitáción alapuló – hűtési megoldások segítségével tudják kezelni, így még inkább védettek ilyen extrém eseményekkel szemben.

– Eddig is sokan ellenezték az atomenergia felhasználását, az orosz–ukrán háború akár újabb érv is lehetne számukra. Számít arra, hogy ez a helyzet világszerte növeli az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos ellenszenvet?
– Ez a vita újra kiéleződhet az ukrajnai események kapcsán. Lesz ugyanakkor másik vita is: meg kellene oldani a klímaváltozás problémáját, jobban kellene alapozni a megújuló energiahordozókra, ehhez flexibilisebb termelők (például gázturbinás erőművek) kellenének. Az EU viszont a földgáz behozatalára szorul, amelynek egyik fő forrása Oroszország. Az orosz–ukrán háború pont arra a kiszolgáltatott helyzetre hívja fel a figyelmet, amelyet a földgáz importja okoz.

Tehát emiatt csökkenteni kellene az orosz földgázimportnak való kitettséget. Erre lehet jó válasz az atomenergia, hiszen az üzemanyaga jól készletezhető, könnyen szállítható, és diverzifikálható a beszerzése, a működése pedig nem jár szén-dioxid-kibocsátással.

Szerintem a politikai döntéshozók csak akkor tudnak majd tiszta fejjel gondolkodni, ha véget ér a fegyveres konfliktus Ukrajnában, és újra béke lesz.

Borítókép: Aszódi Attila (Forrás: BME)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.