Tiszteletkörök

A nemzetközi sajtó is alaposan meglepődött a magyar parlamenti választások eredményén. Volt, aki kapásból előhúzta a régről ismert politikai sablonokat. Mások megfontoltabbak voltak, megpróbálták a tényekhez ragaszkodva tálalni a történéseket. És feltűntek olyan vélemények is, amelyek egyre nagyobb megértéssel viszonyulnak a magyar eseményekhez.

20220403 orban viktor es felesege szavaznak havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Ezek voltak a kötelező tiszteletkörök, amelyeket még a „nagyok” sem tudtak megspórolni. De már a címadásban is elkezdődött a szurkapiszka: előkerült a „Putyin-barát” jelző, de az autokrata vezetőt, a tekintélyelvűségét, az ellentmondásos személyiséget is beleszőtték a mondandóba.

A Putyin-barátság megmagyarázásába egyedül a gazdasági kérdésekkel foglalkozó amerikai CNBC tévécsatorna vágott bele, megemlítve, hogy Magyarország nagyban függ az orosz energiahordozóktól, a gáz 85 százaléka, az olaj 64 százaléka Oroszországból jön. A The New York Times szerint Orbán az olcsó orosz gáznak is köszönheti győzelmét, de ezt az állítását nem fejtette ki bővebben. Természetesen nem mentek el szó nélkül amellett sem, hogy az ország viszonya „feszült” az Európai Unióval, sőt a német lapok szerint Orbán újabb „hadüzenetet” intézett Brüsszelhez. Ezt a következtetést a „hatalmas” győzelem kezdő mondatából szűrték ki. A Spiegel meg azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy az EBESZ milyen nagy számú megfigyelőcsapattal volt jelen a választásokon. Kicsit kellett volna várni arra, hogy a bécsi szervezet különösebb kivetnivalót nem állapított meg.
Valószínűleg a magyar kormányfő sem gondolta, hogy értékelő beszédének egyetlen szava ilyen általános nyugati felhördülést vált ki. Ez pedig az a mozzanat, amikor Zelenszkijt az ellenfelek közé sorolta. Az ukrán elnök a liberális sajtónak szent. Még zsúfolt háborús teendői közt is – hisz egy ország védelmét kell szerveznie – talált időt arra, hogy felszólaljon a nemzetközi zenei díjátadón. Elvégre a magyar kampány hajrájába háromszor avatkozott be. Orbán csipkelődve utolsó helyen említette nevét, ez Nyugaton elfogadhatatlan. Azt viszont jól vették észre ezek a lapok, hogy a kampány utolsó része szinte kizárólag az orosz–ukrán háborúról szólt. Hozzánk kicsit közelebb zajlik ez a pusztítás. Azt is helyesen látták, hogy az ellenzék megsemmisítő vereséget szenvedett, miniszterelnök-jelöltje még a saját választókerületében sem aratott sikert. A német lapok többségének jóslata szerint az ellenzéki összefogás nem bír ki négy évet. Jegyezzük meg, az elképzelés csak arra volt jó, hogy – történjék bármi – a pártelitek bejussanak a parlamentbe, és annak minden előnyét még négy évig élvezzék, az összefogás szavatossága már lejárt.

Hogy milyen okokból következett be ez a nem várt arányú győzelem, az már kevésbé érdekli ezeket a sajtóorgánumokat. Ha ebbe belemennének, akkor dicsérniük kéne az Orbán-rezsimet. Ez pedig ott nem dívik. Az SRF svájci lap megállapította, hogy valamit csak jól kell csinálnia a Fidesz-kormánynak, ha zsinórban negyedszer is, alkotmánymódosító többséggel megválasztják. Az ORF osztrák tévécsatorna is azt a következtetést vonta le, hogy Magyarországon sokan elégedettek a kormánypárt teljesítményével, ezt tükrözi a nagyarányú győzelem. A Tagesschau német hírportál is erre a következtetésre jutott: a választók elégedettek az Orbán-kormánnyal, sok magyarnak javultak az életkörülményei, és a médiahelyzet is kiegyensúlyozottabb, mint azt Nyugaton állítják.

Mintha a francia sajtó egy része is kezdene leszokni a sztereotípiák használatáról, többnyire kiküldött tudósítókkal számoltak be a választásról. A Le Point politikai magazin szerint a nagyarányú Fidesz-diadal alaposan feladta a leckét az Európai Uniónak, amely most akarja a demokratikus értékeket felhánytorgatni Magyar- és Lengyelországnak. Vajon ki meri ezt megtenni a továbbra is kétharmados többséggel kormányzó Orbán Viktornak? A Figaro napilap sem önkényúrnak minősíti cikkében az ország vezetőjét, hanem szuverenista politikusnak, ami vállalható. És persze vannak egyértelműen támogató sajtótermékek, mint a brit Spectator jobboldali lap. A magyar választásokról szóló elemzésében a szerző megállapítja: „A (magyar) többség nem akar »szocialista utópiában« élni, és nem kíváncsi az »európai értékek utópiájára« sem.” Ezt pedig a Fidesz védőszárnya biztosítja. A cikkíró úgy látja: „Amíg ez így folytatódik, addig Orbán győzni fog.”

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten a sajtó kereszttüzében, miután leadta szavazatát, 2022. április 3. (Fotó: Havran Zoltán)