időjárás 24°C Orbán 2022. május 25.
logo

Orbán Viktor: A rezsit megvédjük, az extraprofitot elvonjuk + videó

ANYANYELVÜNK

Mit seppögsz?

Bárth M. János
2022.05.13. 12:00
Mit seppögsz?

Jól emlékszem egy gyerekkori barátom nagymamájára, aki az ablakból kikönyökölve így zsörtölődött velünk, feleselő kölykökkel: „Nem értem, mit mondasz, csak seppögsz!” Hogy valóban mi beszéltünk érthetetlenül, motyogva, vagy az ő hallása nem volt már az igazi, azt nem tudom… Az ízes seppög kifejezés viszont érdemes a figyelmünkre!

A seppeg ~ seppëg ~ seppög szófordulatot akkoriban saját nagyszüleimtől is gyakran hallottam, ma viszont felkapom a fejem, ha valaki használja. Tájszótáraink tanúsága szerint ’halkan, suttogva beszél, susog’, illetve ’panaszkodik, sopánkodik’ jelentésben él, illetve élt nyelvünkben, leginkább az ország középső részén.

Emlékeim szerint a Duna–Tisza közén ’érthetetlenül beszél’ volt az elsődleges jelentése. Ma már minden bizonnyal visszaszorulóban lévő, ritka nyelvjárási szó.
Jelentéséből kiindulva nem is meglepő, hogy a seppeg kifejezés hangutánzó eredetű, vagyis hangalakja valós emberi hanghatást idéz föl: érzékelteti a halk, nem világosan artikulált beszédet. Etimológiai szótáraink szerint összefügghet a „szepeg” szócsaládjával – ezen a szókezdő s ~ sz különbsége sem változtat: hasonlóan a „sző” és „sövény” szavaink közös eredetéhez és későbbi elkülönüléséhez. Rokona lehet több hangulatos tájszó is: a sepeleg (’sopánkodik, sápítozik’), a supog (’suttog’).

Érzékenység

Austen miért tűnik kevésbé fontosnak, mint a dekolonizáció és az ahhoz köthető elméletek?

Hogy a hangfestő és hangutánzó szavak kapcsolatrendszerében olykor nehéz rendet vágni, arra bizonyíték, hogy a „seppeg” ige az északi országrészben ’lassan jár, ballag, csoszog’ jelentésben él, ez a változat azonban valószínűleg nem a fentiekkel, hanem a „settenkedik” szavunkkal rokonítható, annak egy alakilag némileg elkülönült változata lehet.

Ha igazán mélyre ásunk a szócsalád történeté­ben, becses nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom első sorainak egyik nehezen értelmezhető szöveghelyére bukkanunk: „Volék sirolm-tudotlon / Sirolmol sepedëk, / búol oszuk, epedëk”. A „sirolmol sepedyk” szókapcsolat sok fejtörést okozott a kutatóknak: az igét a sápad, sóhajtozik, süpped szavakkal is kapcsolatba hozták már. Mészöly Gedeon és Benkő Loránd véleménye szerint a ’siránkozik, zokog’ jelentésű „szepeg” egy s- kezdőhanggal ejtett, -d képzős „seped” változata rejtőzhet a régi forma mögött. Erre utalhat, hogy a „sír” és a „szepeg” többször is egymás mellett szerepel a régiségben. 

A Jordánszky-kódex szövegében olvashatjuk: „syrankozik es zepegh vala”, a Margit-legendában pedig ez szerepel: „es nagy syralmakkal zevpegesekkel varya vala”. A részlet értelmezése e szerint ’siralommal szepegek-zokogok’. 

A. Molnár Ferenc egy másik lehetőséget is felvet egy tanulmányában: szerinte a „seped” a régi „sebhed” szavunkkal azonos, amely ’sebesül, kínzó gyötrelmet, fájdalmat érez’ jelentésű; a „sirolmol sepedyk” verssort tehát így magyarázhatjuk: „most siralom sebez’.

A „seppeg” itt-ott az irodalomban, régi és mai szövegekben is felbukkan: „Néhány öregasszony seppegett mellettem a padokban” (Gárdonyi Géza); „Botor beszéd – seppege kifakadva” (Fáy András); „Negyvenhármas seppeg valamit” (Grecsó Krisztián). 

Érdekes, hogy Gárdonyi más szerzőkkel ellentétben nemcsak saját származási helyének, a Dunántúlnak sajátos szavait építette be műveibe, hanem más vidékek tájszavait is sűrűn alkalmazta stílusának színesítésére: ilyen a seppeg vagy a kepickél, ’kapaszkodik’ az Alföldről, de ilyen a cseplesz ’apró, bokros erdő’ kifejezés is a Székelyföldről.
A nyelvészeti-néprajzi leírásokból következtethetünk arra, hogy a ’suttog, susog’ jelentésű seppeg szóhoz egyéb sajátos jelentéstartalmak is társulhattak. Szeged vidékéről imádkozásra vonatkozó adatokat jegyeztek föl a XIX. század végén: „A javasasszony három miatyánkot seppegett a fájós lábamra”, illetve: „Ha seppegve mongyuk [a ráimádkozást], hát anná nagyobb foganattya lösz”.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels) 

Prágai anziksz

Ábelt utazásai során mindig jobban érdekelte (volna), hogyan élnek, miről és hogyan gondolkodnak a helybéliek.