Összegyúrva

Párizsban a közelmúltban alakult meg Emmanuel Macron második elnökségének első kormánya.

Párizs, 2022. május 8. Emmanuel Macron francia elnök Charles de Gaulle tábornok, néhai államfõ párizsi szobránál a második világháború európai befejezésének 77. évfordulóján, 2022. május 8-án. MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson Fotó: Christophe Petit Tesson

Párizsban a közelmúltban alakult meg Emmanuel Macron második elnökségének első kormánya. Semmi eget rengető, mint már megszokhattuk, a miniszterek közt vannak a politikai paletta jobb- és baloldaláról jöttek. A miniszterelnökről, Élisabeth Borne-­ról sem lehet különösebb érdekességeket elmondani azonkívül, hogy Franciaországban a második nő, aki kormányt vezet. Bízzunk benne, hogy több babér terem számára, mint nőnemű elődjének, a szocialista politikusnőnek, Édith Cressonnak. Borne­ eddig sem vetette észre magát a kereskedelmi miniszteri poszton, valószínűleg ezért esett rá a „főnök” választása, ő is belesimul majd a Macron jelölte kormányfők közé: csak semmi feltűnés, ugyanis ez rombolja az Élysée urának tekintélyét.

Ellenben van egy miniszter, akinek személyéről a francia sajtó többet írt, mint az egész kormányról értekezve. Az 56 éves, fekete bőrű Pap Ndiaye volt múzeumigazgató és egyetemi professzor kapta az oktatás feladatkörét. Fekete minisztere már volt nem egy korábbi francia kormánynak, nem ez az érdekes benne, hanem a vita, amelyet jelölése keltett. Jobboldalról, különösen annak a széléről heves bírálatok érték Macront, hogy egy ilyen figurát nevez ki egy meghatározó, számtalan problémával küzdő tárca élére. Balról viszont éljenzést söpört be választásával. Ez volt az egyik célja Macronnak: meg akarja nyerni a többnyire baloldali eszméjű egyetemi kart, különösen most, a jövő havi törvényhozási választások előtt, amikor a baloldal tömböt alkotva az elnök pártjának legfőbb kihívója. Az egyetemi értelmiséget az előző oktatási miniszternek, Jean-Michel Blanquer-nak sikerült jól elidegenítenie magától, ugyanis még vizsgálatot is folytatott az egyetemeken a balos, iszlám eredetű eszmék terjedése miatt. Azt hiszem, ebben igaza volt.
Ndiaye egyetemi körökben elismert oktató, bár volt egy pár közéleti megnyilvánulása, megjelentek könyvei, tanulmányai, de nem tartozott a különösebben ismert értelmiségiek közé. Macron egy éve találkozott vele először, amikor „szereplőválogatásra” az Élysée-be hívatta, hogy kiválassza a bevándorlástörténeti múzeum vezetőjét. A professzor lenyűgözte. Ragyogóan megtalálták az összhangot, olyan mély benyomást tett az elnökre, hogy a jelek szerint később sem feledkezett meg a nevéről.A szenegáli apától és francia anyától származó professzor a 90-es években Amerikában adott elő, fő területe a gyarmatosítás, a faji kérdéskör. Amit ma látunk a tengerentúlon, ennek gyökerei mind oda, ebbe az időszakba nyúlnak vissza. A jobboldali bírálók szerint Ndiaye át van itatva balos, felszabadító eszmékkel. Különböző véleménynyilvánításai közt egyesek felfedezni vélik a fehérekkel szembeni rasszizmust. A baloldali megítélés szerint azonban nincs benne provokátorhajlam, sőt megpróbál hidat képezni a szemben álló vélemények közt, ráadásul nagyon ügyel arra, hogy senkit se bántson meg állásfoglalásaival. Például Franciaországban „nincs állami fajgyűlölet, de létezik az államban rasszizmus”. Nem használja a fehér felsőbbrendűség kifejezést, hanem körbeírja. Saját maga nyilatkozta, hogy megpróbálja egyesíteni a köztársasági nevelést a woke kultúrával. Mi az amerikai woke eszme? Egyfajta összegyúrása az antirasszizmusnak, a genderideológiának, a feminizmusnak, a környezetvédelmi harcnak.

Egy tanulmány szerint a fejlett társadalmak közül a francia oktatás a legkirekesztőbb, itt érvényesülnek a legjobban a származási különbségek. A tanárok alul vannak fizetve, az oktatás szintje alacsony. Most derül ki, hogy a háború elől menekülő ukrán diákok matematikatudásban kenterbe verik a hasonló korú franciákat. De a gyarmatosításról és annak következményeiről szóló ismeretekben ők lesznek topon, ez áll Macron választása mögött.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson)