Robotsas

A hamis hírek és virálissá váló, kontextus nélküli tartalmak korára semmi sem olyan jellemző, mint A madarak nem valódiak nevű mozgalom.

Sokat viccelődtünk 2020-ban, a Közösségi Távolságtartás Nyomorúságos Évében arról, hogy a jövő történészei és/vagy az évszázadok múlva Földre látogató idegenek vajon hogy fogják feldolgozni az emberiség ezen időszakát. Milyen tanulságokat vonnak le a mai kor társadalmáról, amely sorban éli át a természeti katasztrófákat, világjárványt, háborút, szorong a magánytól, a gazdasági válságtól és a klímaválságtól, közben pedig – jobb híján – remekül szórakozik saját nyomorán? Milyen lesz unokáinknak a 2020-as évekből felelni a töriérettségin?

Ahogy a hetvenes évekből ideteleportáló embernek nehéz lenne elmagyarázni, mégis mi a franc történik egy olyan képen, amelyen valaki az ebédjét különféle szögekből fotózza, hogy később lájkokat szerezzen vele, a jövő emberének is bizony komoly fejtörést okozna, hogy azonosítsa a korszakra jellemző mémeket. A mémek napról napra változnak. Ismerni kell a kontextust, kulturális magyarázatát vagy éppen teljesen random hátterét: 

például ki gondolta volna, hogy 2020 legnépszerűbb mémje úgy született, hogy valaki egymás mellé tett egy étkezőasztalnál ülő, grimaszoló fehér macskáról készült fotót és a Beverly Hills-i feleségek című valóságshow egyik epizódjának kockáját, amelyen egy szőke nő kiabál? 

A mémek, hamis hírek és virálissá váló, kontextus nélküli tartalmak korára pedig talán semmi sem olyan jellemző, mint a Birds Aren’t Real, azaz A madarak nem valódiak nevű mozgalom.

Az egész persze szintén viccnek indult. 2017 elején az USA történetének legnagyobb egynapos tüntetésén, a Women’s Marchon (a nők felvonulása) az akkor tizennyolc éves Peter McIndoe észrevette, hogy ellentüntető férfiak minősíthetetlen hangnemben szólogattak be a női jogok mellett békésen demonstráló résztvevőknek. Elhatározta, hogy ő is csinál valamit, ami hasonlóan abszurd: felírta egy transzparensre, hogy Birds Aren’t Real, és elkezdte skandálni, hogy a madarak létezése egy óriási hazugság, amelyet a kormány propagandája akar velünk elhitetni. Az állam 1959 és 2001 között ugyanis az összes madarat elpusztította, és drónokkal helyettesítette őket, amelyeket az emberek megfigyelésére használnak. Teóriája szerint ráadásul a „madarak” azért ülnek elektromos vezetékeken, mert így töltődnek fel, és hogy 1963-ban azért ölték meg Kennedyt, mert le akarta állítani a madármészárlást.

Hívei szerint Amerikában azért illegális a nemzeti jelképnek számító fehérfejű rétisas elpusztítása, mert ezek a legdrágább típusú drónok, a harci repülők pedig nem véletlenül repülnek ugyanúgy V alakban, mint a madarak.

A mozgalom még egy hamis CIA-dokumentumot is megjelentetett a „leleplezésről”, szórólapoznak, tüntetnek, videókat készítenek, és még celebeket is bevonnak a térítésbe. A vicc óriásit megy: az Instagramon közel félmillióan, a TikTokon pedig lassan egymillióan követik a mozgalmat. McIndoe és társai nem rágják a szánkba, hogy az egész csupán társadalmi szatíra, hiszen annyira abszurd dolgokat találnak ki, hogy azt gondolhatnánk, nincs épeszű ember, aki elhiszi őket. Az emberi hülyeség kútja azonban feneketlen, és ha a mikrohullámú sütőre is rá kell írni, hogy ne rakjunk bele élő állatot, akkor az sem meglepő, hogy egyesek komolyan vették a mozgalom üzenetét, és végül az amerikai Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottságnak ki kellett adnia egy állásfoglalást, hogy a madarak igenis léteznek.

Ma az internet nem az objektív hírszolgáltatásról szól. A tényeket felváltják az impulzusok, a felhasználó pedig a tartalmakat személyes hitrendszere alapján értelmezi. Ha úgy tetszik, a madaras mozgalom lényegé­ben hamis hírek segítségével küzd a hamis hírek ellen egy olyan korban, amikor nem ártana egy külön Google csupán tényellenőrzés céljából. Ami bizonyos: mélységesen együttérzek a jövő történelemérettségijén a 2020-as éveket húzó diákkal.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)