Okos majom

Az eddig Peking ellen létrehozott újabb és újabb Amerika vezette koalíciók nem voltak sikeresek.

Hongkong, 2022. május 19. Sétáló emberek a hongkongi értéktõzsde épülete elõtt 2022. május 19-én. MTI/EPA/Jerome Favre Fotó: Jerome Favre

Kína feszült figyelemmel kíséri az orosz–ukrán háborút. Követik az egykori elnök, Mao mondását, miszerint az okos majom a hegyről figyeli, amint a tigrisek a völgyben harcolnak. Kína gőzerővel megy előre a gazdaságban, a hírszerzésben, a modern technológiákban. Továbbra is globális játékos kíván lenni. Sokszor bejelentette, hogy számára a fennálló világrend – többek között azért, mert kidolgozásában nem vett részt – elfogadhatatlan. Szövetségi rendszere nincs, de a Selyemút-koncepciója miatt jó pár állam sokkal türelmesebb vele szemben, mint korábban. Nem mondott le területi igényeiről, csupán azokat nem vagy kevésbé hangsúlyozza.

Az eddig Peking ellen létrehozott újabb és újabb Amerika vezette koalíciók nem voltak sikeresek. Nyilvánvaló, hogy az USA ázsiai szövetségesi rendszerébe bevont Nagy-Britannia és Franciaország nem meghatározó erők a térségben.India lavírozásra törekszik az USA, Kína és Oroszország között, és tökéletesen érzékeli, hogy vesztes afganisztáni háborúja után a Nyugat pozíciói, főleg a pakisztáni politika miatt, romlottak a térségben. 

Az Indiától délre fekvő Srí Lanka gazdasági csődje is közvetlen közelről érinti a regionális hatalomként működő Indiát.
A világpolitika fő kihívásai ma Ázsiában vannak. A nagyhatalmi szembenállás előrevetíti a jövőt. A nagy kérdés, hogy erre mikor, milyen körülmények között és milyen résztvevőkkel kerül sor.

Európa továbbra sem egységes. A brexit után meggyengült Európai Unióban francia–német vezetőpáros működik több-kevesebb, általában kevesebb sikerrel. Franciaországban az államfői választásokat Macron megnyerte, és figyelembe véve, hogy ott elnöki rendszer van, ez számára nagy lehetőségeket jelent a jövőben. Németországban három tartományi választás történt idén.

A két kis tartományban ellentétes tendencia volt. Egyikben sima szociáldemokrata, a másikban konzervatív kereszténydemokrata győzelem következett be. Mindenki feszült figyelemmel várta a „nagy” tartomány eredményeit. Észak-Rajna–Vesztfália 18 millió lakosával, 13 millió szavazópolgárával meghatározó erő Németországon belül. 

Itt található a német ipar több központja is. A választást végül a konzervatívok nyerték meg. A három tartományi választás után levonható következtetés az volt, hogy mindenütt visszaesett a szélsőjobboldali AfD. Mivel az öt százalékot Schleswig-Holsteinben nem érte el, így az eddigi 16 tartományi parlament helyett csak 15-ben lesz jelen. Mindenütt vereséget szenvedett el az egykori NDK kommunista utódpártja, a Linke, és ami igazi meglepetést jelentett, mindenütt súlyos vereséget könyvelhetett el a kormányban részt vevő Liberális Párt is.

Az orosz–ukrán háború több mint három hónapja után a világ közvéleménye belefáradt az események folyamatos figyelésébe. Az USA, Nagy-Britannia, a lengyelek, a baltiak, a skandinávok komoly orosz veszélyt látnak, és ennek megfelelően politizálnak. A svédek és a finnek tekintettel az új helyzetre kérték felvételüket a NATO-ba. 

Oroszország természetesen ellenzi a szövetség bővítését, de jól tudja, hogy a két ország és annak fegyveres erői – részben amiatt, hogy nincsenek benne az európai katonai főirányban – nem jelentenek számára komoly veszélyt. A két skandináv ország belépését a szövetségbe Törökország, a NATO-nak 1952 óta tagja próbálja megakadályozni vagy legalábbis késleltetni, a kurd kérdés más-más megítélése miatt. Mindenesetre a két új tag belépése nyomán a NATO–orosz közös határ hossza a kétszeresére fog nőni.

Az orosz–ukrán háború következtében külföldre menekülők és a belföldi áttelepülők száma elérte Ukrajna lakosságának az egyharmadát. A Nyugat, ezen belül az USA szinte korlátlanul adja a fegyvereket. Washington negyvenmilliárd dollárral támogatja Kijevet, de mindmáig nem adott nehézfegyverzetet. London egy NATO-n belüli újabb szövetség létrehozását javasolja, az USA, Nagy-Britannia, a baltiak, a lengyelek és esetleg a törökök részvételével.

A davosi világgazdasági fórumon Soros György a harmadik világháború veszélyéről beszélt. Kissinger javasolta, hogy Ukrajna kössön békét, és mondjon le a vitatott területekről, míg az ukrán államfő újabb ötszázmilliárd dollárt követelt hazájának, és kérte, hogy a gazdag nyugat-európai nagyvárosok vállalják el egy-egy szétlőtt ukrán város újjáépítését.

Eközben a NATO főtitkára bejelentette, hogy százezer katona van készültségben, és kétszer annyi katona van az orosz határok közelében, mint korábban. Az a mondata, hogy a szabadság fontosabb a szabadkereskedelemnél, meglátjuk, mit jelent most és a jövőben. Közben a háború folytatódik, és nő az áldozatok száma mindkét oldalon. A fegyverszünet és a béke nem tűnik föl a rövid távú megoldások között.

Borítókép: Sétáló emberek a hongkongi értéktőzsde épülete előtt 2022. május 19-én (Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre)