Térképész az Andokban

A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön, a város főterén gyermekrajz-kiállítás idézi fel a Gidófalván született honvéd tábornok és térképész, Czetz János emlékét.

Gyergyószentmiklós, 2019. október 5. Czetz János honvédtábornok, 1848-as honvédparancsnok felavatott szobra a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom kertjében, a Magyarörmény csillagok" emlékparkjában 2019. október 5-én. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön, a város főterén gyermekrajz-kiállítás idézi fel az 1822. június 8-án Gidófalván született honvéd tábornok és térképész, Czetz János emlékét. A közeli szülőfaluban Bereczki László tiszteletes megmutatja az érdeklődőknek a hajdani határőrállomás épületét, ahol Czetz János édesapja szolgált mint huszárkapitány. A templommal szemben kicsiny emlékház kiállítása idézi fel a székely–örmény tábornok életútját.

Czetz Jánosnak a napóleoni háborúk európai hadszíntereit megjáró édesapja Párizsból hozott iránytűvel ajándékozta meg a fiát. A gyerek a betűket még nem ismerte, de az iránytűt már igen, s így tájékozódott. Ötéves korában elvesztette édesapját. Mint félárva Kézdivásárhelyen a katonai tanintézetben ingyenesen tanulhatott. Latin, német és földrajz mellett földmérést is tanult. 

Kiváló eredményei révén kerülhetett Bécsújhelyre, a Katonai Akadémiára, ahol a szakmai tárgyak mellett megtanult franciául és olaszul. Czetz olyan kataszteri felmérési és térképrajzolási ismeretekre tett szert, amelyeket későbbi életpályáján is hasznosított. Fiatal tisztként megírta Magyar hadnyelvtan a császári királyi osztriai hadsereg tisztjei számára című könyvét, amely a Magyar Tudós Tásaság figyelmét is felkeltette. Ekkor került Mészáros Lázár, a későbbi hadügyminiszter látókörébe. 

A szabadságharc idején Bem tábornok vezérkari főnökeként szolgált. Puskalövéstől vállsérülést szenvedett. Az elsők között ütközött meg az 1849 februárjában Erdélybe vezényelt orosz haderővel. Czetz szemtanúja volt a falvakat felégető martalócok pusztításainak. Az 1848. október 16-ra Berzenczey László kormánybiztos szavára Agyagfalvára összehívott székely nemzetgyűlés mondta ki, hogy fegyvert kell fogni, ha nem akarnak elnyomatásban élni. Néhány nap alatt megvalósították Székelyföldön az általános hadkötelezettséget! 

Kedves Gyula hadtörténész érdeme e hadi események részletes feltárása és elemzése. Czetz szervezőképessége, irányítói tehetsége, helyzetfelismerő képessége személyes bátorsággal és példamutatással párosult.

Az Országos Honvédelmi Bizottmánynak írt jelentései megrendítő képet festettek az erdélyi közállapotokról. A Vöröstoronyi-szorosból Nagyszebenbe visszatérve zuhant le lováról, s medencecsont-sérülést szenvedett. Hetekig ágyhoz kötve irányította a hadsereget. A világosi fegyverletétel után sem adta meg magát. Pándon rejtőzködött, majd dunai hajó fedélzetén, álruhában érkezett meg Bécsbe. A sors iróniája, hogy testvére ebben az időben a Habsburg-hű osztrák hadsereg katonája volt. Czetz hamis útlevelet szerzett, Hamburgba utazott. 

A kikötővárosban írta meg Bem József erdélyi hadjáratát megörökítő, német nyelvű könyvét, amely elsőként hívta fel a világ figyelmét a magyar szabadságharcra. Földmérési és műszaki ismeretei révén Svájcban és Franciaországban vasútépítési munkálatokban vett részt. Bejárta Spanyolországot, megismerkedett az argentin társadalmi elithez tartozó Basilia Ortiz de Rosas kisasszonnyal, akit feleségül vett. A száműzetésben élő argentin diktátor, Manuel de Rosas unokahúga révén olyan kapcsolatokra tett szert, amelyek páratlan lehetőségeket nyújtottak számára. Ez a szál vezette Argentínába való kivándorlásához.

Buenos Airesben bekerült a legmagasabb társadalmi körökbe, és földmérőirodát nyithatott. Mitre elnök megbízta, hogy térképezze fel Argentínának Paraguayjal és Brazíliával határos vidékeit. Később Entre Ríos tartomány térképészeti hivatalát irányította. A tartományról készített térképes földrajzi monográfiáját 1883-ban Buenos Airesben nemzetközi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Hosszas tereptanulmányokat folytatott az Andokban. Sarmiento elnök bizalmát élvezve létrehozta az Argentin Katonai Akadémiát, majd az Argentin Katonai Térképészeti Intézetet. Az argentin hadsereg földmérő tisztjei az ő irányításával végezték a Chilébe vezető utak és hágók térképezését. 

Mérnöki megbízatásai keretében elkészítette a Santa Fe–San Jeronimo vasútvonal terveit. Távirati összeköttetést létesített Rosario–Santa Fe–Paraná–Uruguay között.
Emlékiratait világnyelveken jelentette meg. Ezáltal hívta fel a figyelmet a magyar szabadság ügyére. Levelezés útján tartotta a kapcsolatot Kossuth Lajossal, Klapka Györggyel. Élete végére hat nyelvet sajátított el. 

A sors nem tette lehetővé, hogy visszatérjen szülőföldjére. Magas kort megérve, 1904. szep­tember 6-án halt meg Bue­nos Airesben.Évtizedeken át első nyugvóhelyén, a Recoleta temetőben tartotta március 15-i megemlékezését a magyar emigráció. Az ünnepségek szervezői, Czanyó Adorján, Theész János és Garamvölgyi Tibor felismerték, hogy Czetz János emléke rendkívüli összetartó erő. Sasi Nagy István és felesége, Klarissza Czetz János bronz domborművét, Domonkos Béla alkotását 2004-ben ajándékozták az Argentin Katonai Akadémia Földrajzi Intézetének. 

Óbudán, a Lékai bíboros téren Vivianne Duchini szobrászművésznő egész alakos lovas szobra emlékeztet munkásságára. Az örmény közösségek két világrészen, Európában és Dél-Amerikában tartják számon az 1848–49-es szabadságharc legfiatalabb magyar tábornokának munkásságát. Gyergyószentmiklóson az örmény katolikus templom udvarán Blaskó János mellszobra tiszteleg páratlan életútjának és személyének.

Az Argentínában élt Ladányi Domonkost 1997-ben a Recoleta temetőben kérdeztem meg, miért tartják fontosnak Czetz János emlékének ápolását. A magyar királyi ejtőernyősezred egykori századosa így felelt: „Azért, mert jó katona, jó térképész, jó hazafi, jó családapa és jó ember volt.”

A szerző a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója

Borítókép: Czetz János 1848-as honvéd parancsnok szobra a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom kertjében (Fotó: MTI/Veres Nándor)