Richter János, a világhírű karmester

Christopher Fifield írt nagymonográfiát, melyet magyarul a Győri Filharmonikus Zenekar kiadásában olvashatunk.

Budapest, 2022. március 24. Riccardo Frizza, a Magyar Rádió Mûvészeti Együtteseinek új vezetõ karmestere vezényel a Müpában 2022. március 24-én. Az olasz dirigens vezetõ karmesterként csatlakozik a Magyar Rádió Mûvészeti Együtteseihez (MRME) 2022 szeptemberétõl Vásáry Tamás elnök-karmester és Kovács János állandó karmester mellé, és a következõ évadban négy alkalommal dirigálja majd az együtteseket. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Az angol zenetudós korábbi munkáját a magyar karmesterről kiegészítette Richter János vezénylési naplóival, ami azért különleges, mert hang- és filmfelvétel hiányában nyomon követhetjük előadásait. Az utolsó bejegyzés 1912 nyarán Bayreuthból, a híres ünnepi játékok helyszínéről tudósít. Richter ekkor már visszavonult, de még vállalta, hogy A nürnbergi mesterdalnokok, a középkori céhes világ alakjairól, hagyományokban élő közösségéről írt, máig népszerű Wagner-mű dirigenseként fellépjen.

Az utolsóként vezényelt opera pályafutásának kezdeténél is szerepel: Richard Wagner a fia­tal Richter Jánost alkalmazta titkárként kottái letisztázására e mű keletkezésekor, aki a Wagner családnál kapott elhelyezést. A bécsi konzervatóriumban kürtösként végzett Richter így ír édesanyjának a helyszínről: „A házunk félórányira fekszik Luzerntől, és húsz vagy harminc lépésre a tótól. Wagner, a Bülow család, én és a szolganép lakik benne. Már egy hajókázáson is túl vagyok. A környék hihetetlenül szép, még mindig virágzanak a rózsák, és ez a tiszta levegő!” 

A család megkedvelte, A nürnbergi mesterdalnokok müncheni bemutatóján már karnagyként működött közre. Élete végéig vezényelte Wagner operáit, így a teljes Ring-ciklus ősbemutatóját az első Bayreuthi Ünnepi Játékokon.

További híres ősbemutatók dirigense: Csajkovszkij Hegedűversenye, Brahms Harmadik szimfóniája, Bruckner Hetedik, Nyolcadik szimfóniája és Te Deuma, Liszt Ferenc Krisztus oratóriuma az ő vezényletével hangzott fel először. Dvorák neki ajánlja a Hatodik szimfóniáját, Elgar az Első szimfóniáját. Mindeközben a bécsi Udvari Operaház és Filharmonikus Zenekar karmesterévé nevezik ki, császári és udvari karnagy 1898-as lemondásáig. A Birminghami Zenei Fesztivál karmestere, Manchesterben a Charles Hallé alapította Szimfonikus Zenekar vezetője, és ő dirigálja a Londoni Szimfonikus Zenekar bemutatkozó koncertjét 1904-ben. 

Az Oxfordi Egyetemen tiszteletbeli doktorrá avatják, és a Királyi Viktória-rend tiszteletbeli parancsnoka címet is elnyeri. E szereplések és kinevezések után nem csodálkozunk, hogy a róla írt monográfia szerzője angol zenetudós.

Budapesten nevezik ki 1871-ben zeneigazgatóvá Liszt Ferenc javaslatára. 1875-ben operaigazgatói kinevezést kap Bécsben, így a magyar fővárosban Erkel Sándor, Erkel Ferenc fia veszi át posztját. Búcsúkoncertjét követően bankettet adnak a Hungária szállóban, ahol Apponyi gróf szólal fel, a kórustól ezüsttel díszített babérkoszorút kap. Naplójába ezt a bejegyzést írja: „Nehéz szívvel mentem el Pestről.”

A sokrétű monográfiában levél- és naplórészletek mellett kronologikus életrajzot, fotóanyagot találunk, köztük családdal, művésztársakkal, barátokkal készült felvételeket. Richter felesége, a nemesi családból származó Szitányi Mária hat gyermekkel ajándékozta meg, egyik unokájukkal láthatók közös fotón, egy másikon Cosima Wagner, Liszt Ferenc lányának gyermekei veszik körül a karmestert. 

Függelékben az általa vezényelt művek felsorolását, bibliográfiát, névmutatót találunk. Richter János a magyar és európai kultúra, zeneművészet kivételes alakja volt, egyike azoknak, akik zenei nagyságunkat a világban máig hirdetik.

(Christopher Fifield: Richter János. Ford.: Fejérvári Boldizsár. Győri Filharmonikus Zenekar, Győr, 2022, 776 oldal. Ára: 4990 forint)

Borítókép: Illusztráció (Fotó:MTI/Mónus Márton)